Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-53
53. orMágos ttlóí január 21- !8S.">. 127 nem a római birodalom lakóiból? És vájjon nem a kath. egyház kebeléből váltak-e ki a protestánsok ezelőtt 300 évvel és ámítók, cselszövők, csábítók voltak-e az apostolok és ilyeneknek lehet-e nevezni a protestantisums első hirdetőit ? Lám Abrúdbányán, a hol 1849-ben az unitárius templomot a románok feldúlták, ezen felekezet idegen segítséggel felépítvén azt, most a reformátusokkal osztja meg, papjaik felváltva szolgáltatnak isteni tiszteletet, ugy az unitáriusoknak, mint a reformátusoknak, a kik együtt hallgatják az isten igéjét. Segesvárt pedig a lutheránus szász atyafiak átengedik a maguk templomát az unitáriusoknak, ez által bebizonyítván, hogy szabadelvü'ebbek és türelmesebbek, mint sok mások, a kik magukat szabadelvűeknek nevezik. Ezen türelmetlenség, ezen üldözés, melyet jelezni kénytelen voltam, nézetem szerint főleg onnan származik, hogy a kormány, a mely annak ellenére, hogy szabadelvűnek nevezi magát, a szabadelvűsig követelményeivel örökké késik és származik különösen az olyan nyilatkozatokból, a minőket a vallás és közoktatási minister ur e házban, az ország szine előtt tenni jónak látott. Mely üldözés már azt eredményezte, hogy az úgynevezett evangéliumi szövetkezet, a melynek székhelye London, indíttatva érezte magát, kérvénynyel járulni ugy ő Felségéhez, mint a ministerelnök és a vallás- és közoktatásügyi minister urakhoz, hogy a baptisták elleni üldözéseket megakadályozni méltóztassanak. Hát odajutott a szabadságára büszke Magyarország, hogy idegenek járjanak közbe saját polgártársaik lelkiismereti szabadsága érdekében, akár csak a török birodalomban lakó keresztények mellett az európai államok kormányai! Pirulok, igazán pirulok, ugy is, mint magyar ember, ugy is, mint a magyar törvényhozás tagja, mely már 1869-ben egyhangúlag kimondotta a vallásszabadság és polgári házasság behozatalának szükséges voltát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ideje uraim, hogy ez állapotnak véget vessünk; nem elég ám szabadelvűnek nevezni magát, meg is kell enevet érdemelni. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem elég a 48-iki elveket hangoztatni, a szabadságot, jogegyenlőséget és testvériséget, meg is kell azokat valósítani. (Élénk helyeslés a ssélsö baloldalon.) A szabadságok egyik legfőbbike pedig a vallásszabadság; ennek behozatala sürgős, ennek behozatala továbbra nem halasztható. Ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a következő határozati javaslatot: „Utasítja a ház a vallás- és közoktatási ministert, hogy a vallásszabadság iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő." (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Hagy István jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister; Habár gyanítom, sőt tudom, hogy azon felszólaláson kivül, melyeket most hallottunk, kifogásokkal, megjegyzésekkel, panaszokkal, sőt vádakkal is fel fognak lépni ellenem: mindamellett már most akarok reflectálni a hallottakra azért is, hogy azoknak, kik utánam szólani fognak, módjuk legyen szavaimat megbírálni, élesen megbírálni, ha kívánják. (Tetszés. Halljuk! Halljuk!) Lesskó képviselő ur oly szürkén festette az ország állapotát, hogy valóban magamnak is fájt a szivem. De ha magam reflectálni akarnék a múltra, akkor még szürkébb képet tudnék előállítani. Mert Magyarország jelen állapota nem rosszabb, mint volt a múltban és az emberek nem rosszabbak, nem erkölcstelenebbek, mint voltak a múltban; (Elénk helyeslés jobbfelöl) és állapotaink socialis és erkölcsi tekintetben nem rosszabbak, mint Európa bármely országában. Hogy bajok vannak, azt jól tudom én is (Halljuk! Halljuk!) de mondhatom, voltak bajok a múltban is és pedig nagyobbak. Én éltem abban az időben, sokat tudnék arról beszélni, (Félkiáltás a baloldalon: Halljuk hát!) de nem tartozik minden a parlament elé. (Derültség balfel§1. Helyeslés a jobboldalon.) Jól ismerem én közoktatási viszonyainknak minden árnyékoldalát. Méltóztassék elhinni, hogy nem hiszem, hogy c'est le meilleur des mondes possibles, de a dotatio csekélységén kivül, mely pénzügyi helyzetünknél fogva rendelkezésemre áll, vannak még társadalmi és más bajok, melyekkel megbirkózni még erősebb ember sem képes, mint én s melyekkel még autokraták sem tudnának megbirkózni. Vannak dolgok, melyek legjobban fejlődnek, ha lassan fejlődnek és a melyekről áll: „ereseit occulto, sicut arbor aevo." Ez sok dologra nézve áll. Egyébiránt, ha a népiskola nem nevel, hanem csak oktat, e hibának oka nem bennem és nem a ministeriumban van. A t. képviselő ur bizonyosan ismeri az iskolákról szóló kimutatásokat és igy tudni fogja, hogy a népiskolák legnagyobb része nem községi, sem állami, hanem felekezeti; s ha a lelkészek azokat vallásoktatás tekintetében gondozni fogják és a vallásoktatás tekintetében kötelességüket^ teljesítik : akkor meg fog javulni az állapot. Én nagy súlyt fektetek a vallásoktatásra s óhajtom, hogy ez állapot megváltozzék. (Helyeslés.) Méltóztatott a t. képviselő ur felhozni, hogy ! elközösittetnek az iskolák. Engedje meg a t. ház, | hogy e dologról most ne szóljak, mert az illető | tételnél bizonyosan hosszabb discussio fogván ki] fejlődni, bőven lesz alkalmam arról nyilatkozni. i A mi Irányi t. képviselőtársam felszólalását \ illeti, bocsássa meg, ha azt mondom, hogy ő kissé
