Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-53

53. országos ülée Jamir 21. 1SS5 H7 Ezen nagy költségemelkedéssel szemben azt hiszem, hogy első sorban kötelességemet teljesítem, mikor constatálom, hogy ha szabad magamat ugy kifejeznem, az egyedüli inproductiv kiadás ezen költségelőirányzatnál a központi igazgatás költsége 212,734 írtra emelkedett, tehát csak 5,000 frt többletet tüntet fel, a mi szem előtt tartva a mindinkább fokozódó munkakört, mely az intézetek nagyobb számából keletkezik, azt hiszem, méltánylóan ki kellett emelnem, annyival inkább, mert ezen nagyobb többletből a tanintézetekre magukra 1,300,000 frt és ezek sorában magára a budapesti tudomány-egyetemre 130,000 frt esik. E többletnek többi részeiből aztán 200,000 frt esik népnevelési szükségletekre, 100,000 frt közművelődési czélokra és 240,000 írt átmeneti kiadások és beruházásokra. Ezek azonban t. ház, csak számok lévén, engedje meg t. ház, hogy itt röviden illustráljam és kiemeljem, hogy népiskoláink száma azóta 800-al szaporodott, hogy állami gymnasiumaink és reáliskoláink külön külön egygyel szaporodtak, de már felsőbb leányiskoláink száma 7-tel emelkedett; mert 1876-ban csak egy ilyen intézetünk volt 9,800 frt költséggel, holott ma 8 ilyen intézetünk van, a melyek fentartása 133,000 frtba kerül. Ha tekintetbe veszszük a nők befolyását a családi életre és különösen a jövő nemzedékre, ugy a honszeretet ébresztése, mint az állam eszméhez való ragaszkodás szempontjából és ha tekintetbe veszszük, hogy ezen leányiskolák épen MáramarosSziget, Trencsén, Pozsony, Sopron, Lőcse és Temesváron vannak elhelyezve, tehát oly helyeken, a hol részint a lakosság vegyes ajkúsága, részint a központtól való távolság folytán talán leginkább van szükség arra, hogy a nők befolyását igénybe vegyük állami czéljaink szilárdítására: azt hiszem, hogy a kormánynak e téren való intézkedéseit nevelési politikánknak kétségtelenül egy szerencsés mozzanatának nevezhetjük.) Engedje meg t. ház, hogy még két irányzatra hivjam fel figyelmét, két oly irányzatra, melyek ezelőtt tiz évvel vagy épen nem, vagy csak igen szerény mértékben voltak meg, egyik az ipar és kereskedési szakoktatás, másik pedig a művészet érdekében tett intézkedések. Az elsőt illetőleg bátorkodom felemlíteni a budapesti ipariskolát, a mely összeköttetésben van egyrészt az iparművészeti múzeummal, másrészt az iparosok érdekében a technológiai múzeummal, ugy hogy az ott tanuló ifjak azon helyzetbe vannak hozva, hogy az iskolában nyert elméleti képzettségüket a múzeum útj"án a szép iránti érzék és a nemes izlés fejlesztése folytán még hasznosabban fogják érvényesíthetni. E mellett fel kell hoznom, hogy az új ipartörvény rendelkezése alapján az országban a budapesti iparos-iskolán kivül több mint 70 iparosiskola állítatott fel legnagyobbrészt az államhatalom támogatása, buzdítása és legnagyobb részben az állam segélyezése mellett. E téren még további haladásnak nézhetünk elébe, miután a tárgyalások most folyamatban vannak még 46 iparos-iskola felállítására, melyekre nézve a tárgyalások szintén kedvező eredményekkel kecsegtetnek. Fel kell még említenem, hogy több mint 8 kereskedelmi iskola részesül segélyezésben a budapesti kereskedelmi akadémián kivül, a melyekre nézve meg kell jegyeznem, hogy azok legnagyobbrészt maga a társadalom által lettek életbe léptetve és az állam csak igen csekély segélylyel biztosítja azok fennállását. Áttérve a művészetre, a múzeumi és az országos képtáron kivül találkozunk a képzőművészeti társulat, hathatós segélyezése és pártfogásával nagyobb számú művészeti ösztöndíjakkal és végre a festészeti mesteriskolával. Egyáltalán a művészet terén pezsgő élet létezik; egyrészt azon oknál fogva, mert nagy középületeink építésénél a művészek megbízásokat nyertek, de különösen, hogy a műkiállításnál a tárgyak műbecse emelkedik és mindinkább találkoznak a közönség között műbarátok, a kik a kiállított műveket megveszik. Itt még három eszmét bátorkodom felemlíteni. Egyik a festészeti tanfolyam nők számára, a másik a hazai iparművészeti nemzeti jellegű készítményeknek és terveknek díjazása. Ezekt. ház, még most csak csirák, de idővel ezek is ki fognak fejlődni. — A közoktatási budgetben foglaltatnak némely intézkedések, tervek és eszmék, a melyeknek összessége képezi általános culturálís haladásunkat. A legutóbbi 10 éven át, a t. ház minden egyes tagja részéről mindig a legmelegebb pártolásban részesült, sőt a pénzügyi bizottság a múltban és a jelenben is azon nemes irányzattal állott szemben, hogy haladásunk gyorsítása végett még nagyobb áldozatok is hozassanak, még nagyobb összegek is állítassanak be. A pénzügyi bizottság teljesen osztozik ezen óhajok- és kívánalmakban, de mégis arra kénytelen kérni a t. házat, hogy a betérj esztett költségelőirányzatban foglalt pénzügyi határokon túlmenni ne méltóztassék, egyrészt azért, mert hogy haladásunk áldásos legyen, nem szabad rohamosnak lennie, hanem lassankint és fokozatosan kell történnie, másrészt államháztartásunk egyensúlya érdekében, mert kedvezőtlen pénzügyi és hitelviszonyok és ezekkel kapcsolatos zavarok folytán culturális fejlődésünk is megzavartathatnék s annak egyik-másik ága esetleg koczkára is tétethetnék. Végül t. ház, nincs se szándékom, se jogom visszatérni azon igen érdekes vitákra, melyek a, közelmúltban itt lefolytak a magyar társadalom létét, hatását, erejét, kezdeményező képességét illetőleg; de meg vagyok győződve, hogy minél