Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-41
41. országos ülés deczemfier 18. 1884. 269 Távol van tőlem az is, hogy ezért neki szemrehányást tegyek. Mert hiszen, mikor a budget készült, ha nem volt is meg a bizonyosság, de meg volt a lehetőség arra nézve, hogy érdemileg fog a ház határozhatni a Duna*szabályozás kérdésében; ez azonban nem történt meg és igy bátorkodom arra kérni a t. minister urat és egyszersmind a bizottság t. előadóját: méltóztassanak beleegyezni abba, hogy ez a tétel jelenleg a költségvetésbe föl ne vétessék, hogy annak elintézése, esetleg megszavazása felfüggesztessék. Azt hiszem, egyáltalában nincs rá szükség. Absolute azt vélném, hogy arra semmi szükség nincsen, hogy ezen 600,000 frt ide felvétessék. Miután az indenmity meg van szavazva február végéig, addig tehát van idő arra, hogy a tárgy maga eldöntessék és a költségvetésbe beillesztessék. (JIe hjeslés a szélső baloldalon.) De még azon esetben is, ha ez nem történnék meg, ha ugyanis czélszerűnek mutatkoznék a költségvetést előbb nyélbe ütni, akkor is lehet póthitelt kérni. Ilyen póthitel kérése semmi inconvenientiával nem jár. Ennélfogva bátor vagyok kérni a t. minister urat, az előadó urat és a t. képviselőház;?! is, méltóztassék ezen költség beillesztését felfüggeszteni és méltóztassék elfogadni az erre vonatkozólag benyújtandó határozati javaslatot. Legyen szabad egyúttal megjegyeznem, hogy ha kérelmem nem teljesülne, akkor bátor leszek még, miután ezen határozati javaslathoz többen is hozzájárultak, nézeteimet esetleg bővebben is elmondani. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Nagy István jegyző (olvassa): „A beruházások fejezetének 3. czíme alatt előirányzott 600,000 frtos tétel a felső Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslat esetleges törvényerőre emeléséig függőben hagyatik. Sághy Gyula! T. ház! Nem állítom részemről, hogy ezen tételnek a költségvetésbe most eszközölt bevétele ellenében alaki szempontból kifogás nem volna emelhető, bár kénytelen vagyok megjegyezni e tekintetben is annyit, hogy azon alaki nehézségek, a melyek szemben a ministeri előterjesztéssel és különösen annak indokolásával fenforoghatnak, igen nagy mértékben csökkentve vannak azon indokolás által, a melylyel a t. pénzügyi bizottság ezen tétel elfogadását a t. háznak ajánlja. Nem akarom a pénzügyi bizottság ezen indokolását itten felolvasni, mert hisz az t. képviselőtársaim mindegyikének kezei között van és e tekintetben meggyőződést szerezhetnek maguknak. Mindezek daczára t. ház, nem érezném magamat sem hivatva, sem indíttatva, ezen tételnek most leendő megszavazása mellett felszólalni, hogy ha ez irányban már más, sokkal kevésbé égető szükségleteknél nem volnának praecedensek. De tekintettel a már más alkalommal előfordult hasonló eljárásra, a magam részéről nem tarthatnám elegendően indokoltnak ezen tételnek puszta formális okokból való megtagadását s igy ezen nagyon sürgős kérdés megoldását s ezen munkálatok megkezdését akár csak rövid időre is késleltetni, megakasztani. Mert t. ház, akkor, midőn azt látom, hogy a felső Duna mai rendezetlen állapotában nemcsak a közlekedésnek kell a legnagyobb, sokszor majdnem legyőzhetetlen akadályokkal megküzdeni, hanem hogy egy egész nagy vidéknek, az egész nagy Csallóköznek gazdasági, sőt létérdeke is ezen munkálnt megkezdését eládozhatlannak mutatja ; mikor azt látom t. ház, hogy nem a Dunának kivételes áradása, hanem rendes normális folyása, a mint ezt Csallóközben szomorúan kénytelenek vagyunk tapasztalni, évenkint a partok hosszában több öl szélességre terjedő földeket mos el, mikor azt látjuk t. ház, hogy nemcsak egyesek, kik pár év előtt terjedelmesebb birtokokkal birtak a partokon és pedig nem saját hibájuk, könnyelműségük miatt, hanem az eleinek romboló hatása alatt földönfutókká lettének, s midőn még e mellett azt is látják, hogy egész falvak, városok folyton az elmosás veszélyével fenyegettetnek: akkor t. ház, a segélyt, mely e vidék megmentésére nyujtatik, akkor t. ház, a mentési munkálatok megkezdésére felvett eszközöket, még ha alaki szempontból aggályaim volnának is, örömmel és megnyugvással kell, hogy üdvözöljem. Már pedig t. ház, a dolog teljesen igy áll. Mert hogy a felső Duna szabályozása mielőbb megkezdessék, az nemcsak az általános forgalmi politika helyes irányzata által van indokolva, a mit tegnapelőtt gróf Károlyi Sándor igen t. képviselőtársam oly meggyőzőleg és ékesen fejtett ki, mivel csak e kérdés megoldásával fogunk gyorsan azon helyzetbe juthatni, hogy az osztrák szabadalmazott dunagőzhajózási társaságnak nagyon is hátrányos monopóliumát a Duna egész vonalán sikeresen képesek legyünk ellensúlyozni; (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) hanem e mellett t. ház, eme nagy vidék létérdeke, fennállása is halaszthatlanná teszi e munkálatok megkezdését. Hiszen az erre vonatkozó törvényjavaslathoz benyújtott indokolás maga eléggé mutatja azt, hogy ezen vidék árvédelmi munkálatai is egészen illusoriusak addig, mig a Dunaszabályozás nem foganatosittatik, hogy az ármentesítési kiadások, melyek már most is túlságosan érik az ottani lakosságot, valóban a Dunába dobott költséget képeznek, mert egészen sikertelenek s csak fölöslegül sújtják a közterhek alatt már ugy is görnyedező népnek vállait. Mikor t. ház, ez egész vidéknek sokszor pár nappal az aratás előtt legalaposabb reményeit a termésre egy nyári köd hirtelen beállása teljesen tönkre teszi s midőn e tekintetben is a Dunaszabályozás a mocsarak képződésének,
