Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-33

m 33. országos ülés deezembar 9. 1884. Rakovszky István jegyző (olvassa).- Bevétel 1,770 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Ministerelnökség. Rendes kiadások,XH. fejezet, 1 —3. czím és VI. fejezet, 3. czím. Beruházások. II. fejezet, Személyi járandóságok 71,600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Irányi Dániel: T. ház ! Eddig a ministerelnök ur fizetésénél hol Csanády t. barátom, hol pedig én mindig azt az indítványt tettük, hogy a ministerelnök ur működési pótléka 12,000 írtról 4,000 írtra szállittassék le, azt tartván, hogy a ministerelnök urnak 4,000 frtarraaczélra, melyet én helyesnek tartok, mindenesetre elég, t. i. a kitűnő külföldi vendégek szíves látására. A törvényhozás tagjainak megvendégelése nézetem szerint sem nem szükséges, sem nem helyes. Ez alkalommal azonban tekintetbe véve, hogy jövő évben országos kiállítás rendeztetik, mikor is mint remélni, sőt előre látni lehet, számos és köztük kitűnő külföldi fog megjelenni a fővárosban, kiknek szíves látására tehát a ministerelnök urnak bő alkalma nyílik: ez alkalommal mondom és ez oknál fogva ezen költségleszállítást nem indítványozom. (Helyeslés.) Thaly Kálmán:T. ház! A ministerelnökség költségvetése tárgy altatván, reflectálni akarok a t. kormányelnök s általában az egész kormánynak törvény szerint őket megillető befolyására a külügyek és a consulatusokra vonatkozólag, miután e tekintetben legközelebb az országos bizottságokban olyan tárgyalás és megszavazás történt, mely azt hiszem, szükségessé teszi, hogy a t. kormány, illetőleg kormányelnök ur figyelme oda vonassék, hogy óhajtásunk szerint a követségek és eonsulátusoknál miként érvényesítené megillető befolyását. Ugyanis a delegatiókban a t. külügyminister ur a consulatusok újjászervezése czímén 55,675 frt költségtöbbletet és 3,000 írttal nagyobb segélyösszeget, összesen tehát 58,000 írttal többet szavaztatott meg, mint a múlt évben. Nem lehet czélom vitatkozni az összeg fölött, nem is szólok arról, hanem csak fejtegetem a delegatiók jegyzőkönyvéből a ez élt, mint indokoltatott ezen többlet és a magyar delegatiónak ezzel szemben tett indítványa, mert ez szorosan összefügg a czéllal, melyről szólani akarok. A delegatiók külügyi albizottsága visszariadván a consulsági bíráskodásnál eleitől fogva máig fennálló összes állapotoktól, figyelmeztette a külügyminister urat, hogy már elég hosszú idő telt el a kiegyezés óta és még most is osztrák törvények alapján történik a magyar honpolgárokkal szemben a consuli bíráskodás és a felebbezés másodfokólag a trieszti, harmadfokúlag pedig a bécsi bíróság elé megy. Kereskedelmi köreinkben megújultak folyton a panaszok ez eljárás ellen. Örömmel kell azért figyelembe vennem | a külügyminister ur azon nyilatkozatát, hogy ő hajlandó e bajon segíteni, mely nyilatkozat alapján aztán a magyar delegatio felhívta a külügyminister urat, tegye magát érintkezésbe a magyar korwánynyal, hogy a magyar kormány tegyen megfelelő lépéseket a végett, hogy e visszás állapot niegszüntettessék. Itt van helye a magyar kormányt megillető befolyásnak a követségeknél és eonsulatusoknál tapasztalt abnormitások megszüntetésére és a törvényes állapotok helyreállítására. Nem akarom kétségbe vonni, hogy a magyar kormány e tekintetben megteszi azt, a mit tőle a nemzet oly rég óta vár és a mit a delegatio maga is követel. Azonban ezzel még nem lesz abaj'okon segítve. Szükséges hogy a eonsulatusoknál és a politikai missiókkal biró követségeknél minél több a magyar nyelvet biró vagy magyar születésű szakférfiú alkalmaztassék. Mit tapasztaltunk jelenleg ? Németország némely nagyfontosságú helyén, Münchenben és Lipcsében .[magam győződtem meg a jelenlegi állapotokról. Münchenben, a hol annyi magyar művész és . tanuló tartózkodik, gyakran fordul elő eset, hogy a magyar hatóságok directe correspondeálnak a követséggel és számtalan a panasz arra nézve, hogy a müncheni követségnél csak egyetlen egy ember van, a ki a magyar nyelvet érti és hogy ennek szabadságoltatása esetében az okmányok visszaadatnak a feleknek, hogy azokat fordittassák le és hiteles alakban mutassák be. Lipcsében, a világ közvetítő kereskedelmének központján, a hová a magyar gyapjúkereskedés kizárólag irányul, tömérdek az eset arra nézve, hogy peres eseteknél magyar nyelvű okiratok terjesztetnek a consulátusi bíróságok elé. Hogy állunk itt? Az 5—6 tagból álló lipcsei consulatusnak egyetlen egy tagja sem tud magyarul és a magyar okmányokkal indokolt peres keresetek ugy intéztetnek el, hogy a consulatus tagjai lótnak-futnak az egyetemre, hogy az ott tanuló magyar ifjak magyarázzák meg és fordítsák le kivonatosan a peres actákat. Ezen a fiatal emberek által jóakaratból fordított okmányok alapján hozatnak a consulátusi bíróság előtt az Ítéletek. Ennyire miserabilisak Németország legelső kereskedelmi városában az állapotok az osztrák-magyar consulságoknak csupán a magyar nyelv nem ismerése miatt. E bajon t. ház, segíteni kell. Ez utóbbi adatért jót állok t. ház, arról positiv tudomásom van és nevekkel szolgálhatok. így volt ez évekkel ezelőtt s így van ez ma is. Itt vagyoni kérdésekről és a magyar állam reputatiójáról van szó s azért hívom fel erre a kormány figyelmét, teljes jóakarattal, hogy a midőn a consulátusi bíróságok már akkor, a mikor a delegatio indítványa szerint a magyar törvények szerint fognak ítélni, az oly ' kiváló helyeken, a hol sürtí a magyar forgalom,