Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-32

: 3 2. or>üiigos üliis deezember 6. 1884. 63 formák megtartásában. Behozták a divatot — nem tudom, mely törvényen alapszik az — hogy a delegatiókat ő Felsége formaszerinti trónbeszéddel fogadja. Nem tudok példát, hogy országgyűlések bizottságai ily ünnepélyességgel fogadtassanak. Volt-e valaha erről szó az 1867-diki törvényben? Ez lassanként kezdődött, és következménye az, hogy ma már odafejlődött, hogy az igazi trónbeszéd a delegatiókban mondatik el. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nálunk elmondatik egy ad hoc trónbeszéd, melyet kormányunk elkészít s a koronának szájába ad azon ezélból, hogy magának az összeülő országgyűlés többségét biztosítsa. Azután jő a rectificatió a delegatióban elmondott trónbeszédben és az tekintetik a külföld előtt az igazi correct kiadásnak, (ügy van! a szélső baloldalon) Hivatkozom arra, a mi legutóbb történt s ámbár az már felemlittetett, mégis újból előhozom, mert sokkal fontosabb tény, semhogy az egyszerű megjegyzéssel elsimittassék. Meggyőződésem szerint nemcsak országgyűlésünket eompromitáló dolog történt, a mikor a trónbeszédben egy dolog állíttatott, a delegatióban pedig ennek ép az ellenkezője mondatott, (Úgy van!a szélsőbaloldalon.) Mert a magyar országgyűlés előtt világosan kettős szövetségről van szó és a t. kormány beleegyezett abba,hogy a t. többség ekként magyarázza, sőt hogy örömét fej'ezze ki a felett, hogy a szövetség ki nem terjesztetett. A delegationalis trónbeszéd pedig világosan hangsúlyozza a hármas szövetséget. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ennek következménye aztán az, hogy e trónbeszédre ráduplázott a német trónbeszéd, mely a hármas szövetséget nem nálunk kezdte, hanem ép azon harmadikon, kinek mellőzését a t. többség az első trónbeszédben értetni óhajtotta. Midőn i]yeket látunk, ne méltóztassék csodálkozni, hogy ép e párt, mely ez intézményt kezdettői fogva ellenezte, mely kezdettől fogva látta, hogy ez nemcsak lényegben csorbítása a magyar országgyűlésnek, de hogy fejlődésében ezt mindinkább absorbeálni fogja, oly féltékenyen néz ez intézménynek minden fejlődésére, a melyet ott tapasztal. (Helyeslés a szélső balon) Megjegyzem még a formaságokra nézve, hogy még abban is történt változás és bizonyos tekintetben fejlődés, hogy a végből, hogy nagyobb ünnepélyesség adassék a delegatióknak, a legközelebbi időben mikor a delegatiók ülést tartanak, kitűzik a zászlókat épugy, mint egyik vagy másik parlament ülésezésekor. Ez is egyik jele annak, hogy ki akarják mondani, hogy a delegatio, habár a törvény bizottságnak nevezi, mégis egymagában önálló kis parlament. És ez ellen is tiltakozom, mert ez sem gyökerezik a törvényben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Es végre van még egy harmadik ok, a miért ez alkalommal szükségesnek tartottuk eoncretebb alakban fejezni ki ellenzésünket a közösügyi kiadások ellen s ez az : mert a költségvetés összeállításában észrevettük még azt is, hogy ezen a téren sem él a t. kormány azzal a nyíltsággal, mely szerintem első feltételét kell hogy képezze egy alkotmányos kormánynak. Méltóztassék csak kezökbe venni a pénzügyi bizottság által összeállított füzetet, melyben a közösügyi kiadások vannak a IV. fejezet alatt felsorolva. Méltóztassanak őszintén megmondani, vájjon egyszerű józan észszel lehet-e azt megérteni, hogy ez miért lett igy összeállítva és mi ennek az igazi értelme? A IV.fejezet ugyanis igy van beosztva: bevezetés : közösügyi kiadások, II. czíni: rendes kiadások, melyek összege 109 millió, 3. czím rendkiviili kiadások. Ezen rendkívüli kiadásban van egy sor, mely azt mondja: a rendkívüli kiadások összesen a rendessel együtt 116.077,600 frtot tesznek. Ebből levonandók : a határvámjövedék tiszta bevételei, melyek mint közös tiszta bevételek, levonhatók. Marad összesen 97.642,860 frt. Ebből levonván Magyarország terhére a határőrvidék után elvállalt 2°/,, fejében 1.952,857 frtot, ennek Magyarországra eső 30%-a tesz 28.707,000 frtot, Ebből mint rendkívüli közösügyi kiadás levonandó megint két millió. Azután jön egy harmadik rovat: megint „rendkívüli közösügyi kiadás". Tehát van egy rendes rendkívüli és egy rendkívüli rendkívüli közösügyi kiadás. (Derültség a szélső baloldalon.) Először is nem correct eljárás azt mondani, hogy Magyarországnak összes kiadása tehát 28 millió, vagyis 68,000 frttal kevesebb, mint a mennyit a kormány előterjesztésében mondott. Pedig azt nem említi fel, hogy időközben menynyivel szaporodott a vámjövedék jövedelme, ezt is hozzá kell csatolni s akkor kiderül, hogy nem 68 ezerrel kevesebb, hanem igenis egy pár millióval több mint előterjesztve volt, mert ez épen annyira a mi pénzünk, mint akármely más pénz. Ezután azt mondja: levonandó ebből mint rendkívüli kiadás 2.198,765 frt. Miért vonandó le? Csak azért, hogy mondhassák, hogy Magyarország terhe 28 millió. Ezután jön a rendkívüli rendkívüli közösügyi kiadás, ebből levonandó két millió és hozzátévén a boszniai kiadást 1.997,000 frttal, kijön 4.195,000 frt. De mikor egészen a végén van, akkor a világért sem mondja ki, a mit könyvviteli! eg ki kell mondani, hogy az összes közösügyi kiadás 32,000,000 frt. Ezt nem mondja ki, ott hagyja függőben, adja össze, a kinek tetszik s boldoguljon abban a sok rendes, rendes rendkívüli és rendkívüli rendkívüli kiadásban. Igen örülni fogok, ha a t. pénzügyminister ur ki fogja magyarázni, miért kellett ezt ugy összeállítani s ha képes lesz bebizonyítani, hogy ez összeállítás helyes. Nem helyes biz ez, de tették azért, mert röstellik bevallani maguk is, hogy a közösügyi kiadások