Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-32
5S 32. oríaásrcs ülés deczember 6. 1&S1. melyen terveztetik, kétséges, vájjon nem fog-e az országnak sokkal tetemesebb költségébe kerülni, a mini Í.Z eddigelé véleményeztetett. Kekem tehát az a kérésem vaj; a t. kormányhoz, mely felől meg kell győződve lenni, hogy ő is kötelességének ismeri, hogy ha már valamit elfogadtat az ország törvényhozásával, az csakugyan a megállapított költségvetés keretében teljesittessék is és az országtól újabb és újabb áldozatokat ne kérjen és követeljen akkor, midőn az építés már javában foly és lehetetlen, ha azt akarja az ember, hogy kidobott ne legyen az előbbi, újabb és újabb milliónyi áldozatokat nem hozni — nem volna-e hajlandó minél több szakértő meghallgatásával, mielőtt az építés megkezdetik, még egyszer megfontolni, vájjon az a hely nem olyan-e, mely csakugyan alkalmatlan és igy helyesebb volna az országházat máshová építeni. Nem tudom ugyan, de ugy értesültem, hogy ha oda építtetik a tervezet szerint, csakis a Duna felől fog látszani. Azt pedig nem tagadhatja a t. kormány sem, hogy egy országháznak oly helyen kell lennie, hol az minden felől feltűnjék, ugy hogy a ki más vidékről jő, gyönyörködhessék abban, hogy az országnak j*ó helyen szép épülete van. Ezek azok, melyekre nézve kötelességemnek tartottam a t. kormány figyelmét felhívni. (Helyeslés szélső balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az összegnek megszavazását, mint a mely határozottan törvényen alapszik, természetesen minden bővebb indokolás nélkül kérnem kell. A mi Madarász József képviselő urnak felszólalását különben illeti, mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy azt, hogy az országház oda építtessék, már két törvény mondta ki. Kimondta először az 1880-han alkotott törvény és akkor is meg volt gondolva s a terület megnézve és azóta 1884-ig minden szakértőnek módjában volt ez iránt nyilatkozni és ha aggályai voltak, azoknak kifejezést adni. De talán nem sértek meg senkit, ha azt mondom, hogy épen szakszerű ügyekben nem lehet valamit ugy elhatározni, hogy míg azt a szakértők egy része helyesli, a másik ne helytelenítse. Ez az általános tapasztalat az életben. Nem lehetne tehát sehol az országházat ugy elhelyezni, hogy mig azt a szakértők egy része helyesli, a másik részének az elhelyezés ellen kifogása ne lenne. De újra kezdeni a tárgyalást oly kérdésre nézve, mely ezen irányban már 1880-ban eldőlt és mely 1884-ben ismételten fentartatott, megvallom, a magam részéről helyesnek és indokolhatónak nem tartom. A mi a költségeket illeti, a kormány bizonynyal mindent meg fog tenni, hogy teljesüljön azon reménye — nem adott szava — hogy azok nem fognak tetemesen többre rúgni, mint a hogy kiszámíttatott és hogy kevesebbe fog az új országház kerülni, mint akkor ellenzéki részről felszerelés nélkül 15 millióba számíttatott. De positiv, részletes költségvetést készíteni oly épületre nézve, mely legalább 10, de lehet 12 évig fog épülni, természetesen nem lehet, mert hiszen mindenki tudja, hogy az építési viszonyok majdnem évenkint változnak és a tiz év alatt határozottan változhatnak. De, mondom, bizonynyal minden meg fog történni arra, 'hogy megtartassák az, a mi iránt a kormány reményét a törvény elfogadásakor kifejezte. A mi a helyre nézve még azt illeti, hogy azt hallotta a képviselő ur, hogy az épület csak a Duna felől fog látszani, erre megjegyzem, hogy oly nagy városban, mint hála Istennek ma már Budapest is, az országházat oly helyre építeni, hogy a mint ő magát kifejezte, mindenfelől látható legyen, nem lehet. (Felkiáltások balfelöl: Ott a múzeum!) Bocsánatot kérek, mindenfelől, midőn valaki odaérkezik, az sem látható, de arról biztosíthatom a t. képviselő urat — hiszen hetekig ki volt a terv téve a terület berendezésével — hogy ezen országház, ha felépül, mig egyfelől a Dunáról oly módon lesz látható, a mily módon egy épületet láthatóvá tenni csakis egy Duna mellett lehet; addig a másik oldalon meglehetős nagy tér fog lenni, a másik két oldalon pedig egy-egy igen széles utcza lesz. Ennélfogva ezen épület legalább is annyira, sőt sokkal jobban lesz látható, mint a mennyire látható a nemzeti múzeum. E tekintetben tehát megnyugtathatom a t. képviselő urat. Kérem különben a t. házat, hogy ezen a törvény által már biztosított összeget megszavazni méltóztassék. (Helyeslés jolbfelől.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a 800 ezer frtot megszavazni ? (Megszavazzuk !) Megszavaztatik. Lukács László előadó: Azon nagy fontosságnál fogva, melylyel az építkezés kétségtelenül bir, a pénzügyi bizottság a tételt elfogadásra ajánlja. Egyszersmind bátor vagyok a t. háznak ajánlani azt, utasittassék a ministerelnök, hogy az országház építésének előhaladásáról időről időre a képviselőháznak tegyen jelentést. Ezt bátor voltam külön felemlíteni, minthogy ez külön szavazás tárgyát képezi. Elnök : Méltóztatnak elfogadni a határozati javaslatot? (Elfogadjuk!) Ez tehát határozattá emeltetik. Következnek a közösügyi kiadások. Szathmáry György jegyző (olvassa? Eendes kiadás, IV. fejezet 28.460,093 frt. Imreh Aurél: (Halljuk!) T. ház! Az 1867-iki közjogi alap által teremtett szerencsétlen közösügyes viszony már törvényszabta korlátai és határai közt sem nyerhette meg a nemzet osztatlan sympathiáját s nem elégíthette ki teljesen alkotmányos aspiratióit, sőt azok, a kik ezen