Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-46

46. országos ttl s jannAr 13. ljtóS 365 mely sehogysem egyenlíthető ki. (Közbeszólások a szélső haloldalról: Nem ellentét ez!) Hivatkozás történt arra, hogy a budget álta­lános tárgyalásánál a pénzügyminister ura gazda­közönségnek azt ajánlotta, hogy a nehéz viszo­nyokkal szemben más teendője nincs, minthogy a magtermelésről térjen át a hústermelésre. Itt is­mét oly állítással állunk szemben, melyet egészen ferdítésnek, rosszul visszaadott mondatnak kell állí­tani. Soha senkinek eszébe nem jutott azt ajánlani a gazdáknak, hogy a magtermelést szüntessék be, ezt soha senki nem mondta, hanem azt, hogy a mag­termelésnek túlságos szerepet ne tulajdonítsunk, hanem terjeszszük a gazdálkodást minél több ágra, hogy ha az egyiknek kereslete csökken, legalább a másikkal tudjuk a szenvedett veszteséget pótolni. Ugyanígy nyilatkozott a pénzügyminister ur is, mikor azt mondta, hogy a túlnyomó magterme­léssel szemben az állattenyésztésre fektessünk több súlyt. Tehát az előbb említett állítás tisztán ráfogás. Tökéletesen igaz, hogy a gazdasági átalaku­lás nehéz és lassú menetű lehet csak; minél gyor­sabban akarjuk az átalakulást keresztülvinni, annál nagyobb hibát követnénk el; mert minden rohamos átalakulás kárára lenne az országnak. Adjuk meg az időt az átalakulásra és adjuk meg azon józan észnek, mely gazdaközönsegünknél meg van és akkor el fogjuk érni azon fejlődési fo­kot, a melyíyel Európa többi müveit nyugati államai birnak. {Helyeslés jobbfelöl.) Egy másik képviselő ur a hitelszövetkeze­tekről szólván, felhozta a kistapolcsányi hitelszö­vetkezetet ; elmondta, hogy három év alatt mily ro­hamosan növekedett aránylag a hitelszövetkezet j által kezelt összeg. Megvallom, tudtam ezen pél- j dát, de nagyon örülök, hogy a t. ház előtt felhoza­tott, mert most van előttünk oly példa, melyre én is hivatkozhatom, hogy t. i. ezen hitelszövetkezet a kormány minden hozzájárulása, minden protec­tiója nélkül keletkezett és három év alatt oly szé­pen fejlődött. Nem az a kérdés tehát, hogy a kor­mány mennyire támogatja és keletkezésüket meny­nyire befolyásolja ezen hitelszövetkezeteknek; a kormánynak feladata itt csak az lehet, hogy ezen szövetkezési eszmét terjeszsze, a mely iránt, mond­hatom, a közönségnél a fogékonyság az egész or­szágban teljesen hiányzik, mert bár hol keletkez­zék bármiféle szövetkezet, pl. gépbeszerzési vagy tejszövetkezet, mindenütt nagy nehézségekbe üt­közik, mert nincs meg a közönségben az egymás iránti bizalom és igen helyesen jegyzi meg Zichy Jenő t. barátom, hogy e tekintetben a közönségnél indolentia van. A kormánynak itt nem lehet más feladata, mint hogy propagálja, ajánlja az eszmét és hogy hozzáférhetővé tegye azt az egyszerű neve­léssel és felfogással biró köznépünknél. Ezt kíván­tam elérni; de ehhez okvetlenül szükséges, hogy egy népies nyelven irt könyvecskével bírjunk; mert hiszen én csak nem prédikálhatom az egész országban. Azért hoztam fel, hogy ilyen könyvre pályadíjat tűztem ki, remélve, hogy ezen módon czélt érek. (Helyeslés jobbfelöl.) Az egyik képviselő ur tegnap felhozta azt, hogy a ministerium semmit sem tesz. hogy a ininis­ternek magának új eszméje nincs, szóval semmi eredményt sem tapasztalunk. Az ily felszólalások ellen t. ház, korántsem kívánom magáimat védelmezni. Akármit fognak rám, vagy akármit állítanak rólam személyesen a t. képviselő urak, én azt tűrni fogom és abból fo­gom magamnak levonni a consequentiát; védel­mezni azonban ezek ellen magamat nem fogom. Ha egyáltalában meg nem felelő az én eljárásom, megérdemlem a sújtó ítéletet és akkor tudni fogom, mit cselekedjem; ha pedig nem érdemlem meg a vádat, akkor majd megvédelmeznek mások és majd el fogják azok mondani, hogy tettem-e hasznot az országnak vagy nem. [Élénh helyeslés jobbfelöl.) I)e engedje meg a t. ház, hogy egyszer­smindenkorra az ily vádak ellenében kimondjam azt, hogy én azok ellen személyesen védekezni soha sem fogok. [Élénk helyeslés jobbfelöl.) Más t. képviselő urak kiemelték azt, hogy igenis történt sokféle és meg vannak azokkal elé­gedve. T. ház! En beismerem egész őszintén, hogy nekem sohasem volt szándékomban akkor, midőn a kormányba beléptem, hogy én mindazt, a mi eddig a gazdasági téren történt és mind­azt, a mi úgyszólván az én hozzájárulásom által is történt, mert én annak idején szintén azon oldalról támadást intéztem a kormány ellen, itt a kormányon megszüntessem. Az akkori támadások után, nem akarom mondani, hogy épen az én támadásom folytán, az akkori kormány, hatalmasan hozzá­látott közgazdasági ügyeink rendezéséhez és csak­ugyan forduló pont volt néhány évvel ezelőtt ez irányban és én mint akkor ott (a baloldalra mutat) ülő képviselő ezen szándékot, ezen irányt tökéle­tesen helyeseltem s mint ilyen, a ki elismertem a jó irányt, melyet akkor a kormány azután követett, jogosítva voltam a kormány sorába belépni és fentartom jogomat abban megmaradni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) De hogy azután az általam he­lyeselt irányt megváltoztassam és oly eszméket, melyeket mások vallanak, keresztülvigyek: erre senkinek reményt vagy kilátást nem nyújtottam és ezt tőlem követelni senki jogosítva nincs; (Helyeslés jobbfelöl) sőt ellenkezőleg, miután helye­seltem az akkori irányt, kötelességemnek tartottam és tartom azt folytatni és abba lehetőleg minél több rendszert és rendszeres kezelést behozni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) BáCZ Géza: T. képviselőház! (Halljuk!) A kormánypárti szónokok részéről ma kiilönöa érzékenység tapasztalható s annálfogva én nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom