Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-42
284 42 országos ülés deczeinber 19. 1884. Napirend előtt Olay Lajos képviselő ur személyes kérdésben kivan felszólalni. Olay Lajos: T. ház! Deczember hó 15-én e ffy bajai egyén megnemesítésére vonatkozó néhány megjegyzést tettem. Ezzel szemben jónak látta Baja város törvényhatósága ezáfoló nyilatkozatot kiadni, mely a hazai lapok mindegyikében megjelent. Én nekem nem áll érdekemben, hogy itt ezen közgyűlés határozatát bonczolgassam, csak constatálom azt, hogy Baja városa akkor, mikor ezen tények, melyeket én felsoroltam, történtek, falu volt, rendezett tanácscsal birt, tehát azon tényekről sem közvetlenül, sem közvetlen tudomással nem birt. nem bírhatott. Elnök: Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy én azt hittem, hogy a képviselő ur itt e házban történt dolgokra kíván reflectálni. Olay Lajos: Itt a házban történt; ha kegyes lesz megengedni a t. elnök ur, mindjárt rátérek. Én azért, mert mint képviselő nem akarom, hogy képviselőtársaim és az ország .előtt ugy tűnjék fel a dolog, mintha csakugyan valótlanságot állítottam volna s miután nem magán egyén, hanem törvényhatóság által bizony itta tik, hogy valótlanságot állítottam, kénytelen vagyok egy pár szóval kijelenteni azt, hogy én azon adatokat, melyeket itt felsoroltam, 1867-ik évtől 1872-ik évig Bácsmegye főispáni helyettese, Pál Antal volt alispán úrtól vettem és hogy a ház előtt tett előadásom valóságát igazolhassam, tegnap felkértem az államtitkár urat, hogy a hivatalos okmányokat nekem kiadni kegyeskedjék s miután ő tagadólag válaszolt, a belügyminister úrhoz fordultam, a ki kegyes volt azon lekötelező ígéretet tenni, hogy ha azok feltalálhatók, egy-két nap alatt az adatok hivatalos alakban ki fognak adatni. Én azonban ezzel meg nem elégedtem, hanem a 24 órát be nem várva, táviratoztam Pál Antal urnak s ő szíves volt azonnal válaszolni, hogy az általam felhozott adatok csakugyan valók, azok valósága különhen Bácsmegyében köztudomású, azok a karlovítzi gyűlésekben az illetőnek szereplését kétségen kívül helyezik. A táviratot az elnök ő nagyméltóságánál letettem, hogy a képviselő urak meggyőződhessenek, hogy Olay Lajos csak való tényeket mondott a házban. Elnök: Határozat szüksége ez esetben fenn nem forogván, a jövőre nézve kérem a képviselő urakat, hogy csak itt a házban történt dolgokra méltóztassanak reflectálni. (Helyeslés.) Következik a napirend, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium részletes tárgyalásának folytatása. Szathmáry György jegyző [olvassa): Dologi kiadások 375,400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Különféle kiadások 295,900. frt. Elnök : Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Fentartási és kezelési kiadások 10.118,100 frt. Elnök: Megszavaztatik, Szathmáry György jegyző (olvassa) •. Együtt 18.753,060 frt. Rendes bevételek. Összesen 33.600,000 frt. Lukács Béla előadó; A magyar állampályáknak bevétele 33.600,000 írttal van a költségvetésben előirányozva. Ha méltóztatik a t. ház ezen összeget elfogadni, akkor a kerek 33.600,000 írtból 18.753,060 frtnyi bevételnek az ezen tárcza költségvetésébe való felvételét, 14.846,940 frt bevételi fölöslegnek pedig a pénzügy ministerium rendes bevételei közé való felvételét vagyok bátor ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatik a 33.600,000 frtnyi bevételt megszavazni, akkor az elszámolás tekintetéből ezen tárcza kiadásának fedezésére fölvétetik 18.753,060 frt, ellenben a tiszta jövedelmi fölösleg, 14.846,940 frt a pénzügyi tárcza bevételei közé fog felvétetni. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa): A. Beruházások: a) építmények és felszerelések az államvasutaknál, összesen 661,260 frt. Elnök: Megszavaztatik. , Szathmáry György jegyző (olvassa) •. Új építkezések és új forgalmi eszközök beszerzése. A munkács-beszkidi vasút további kiépítése. II. részlet 3.000,000 frt. Lázár Ádám: T. ház! Megvallom, a tegnapi felső Duna szabályozására előirányzott összeg minden valóban alkotmányos érzelmű embert mélyen meghatott. Most mi következik ebből ? Az, hogy ha hasonló praecedensek keletkeznek, akkor az annyiszor hangsúlyozott alkotmányos tárgyalást nem lehet egyébnek tekinteni, mint, tisztelet a kifejezésnek, a reaetio és önkény közötti szövetkezésnek. Ugyanis látjuk t. ház, hogy azon összeg, mely egy nagyobb műveletre szükséges költségnek első részlete fejében előirányoztatott, minden tüzetes szabályozási tervezet és költségvetés nélkül könnyű szerrel megszavaztatott. Ha ily eljárás kap lábra a házban, akkor szükségtelen minden költségvetési tárgyalás, ha a minister kijelenti, hogy neki valamely összegre szüksége van, akár törvényen alapul, akár nem, a többség a'zt megszavazza. Ezt előre bocsátva, nem szándékozom a munkács-beszkidi vasút kiépítésére felvett második részlet ellen felszólalni, miután ez törvényczikkben alapszik; de szabadságot veszek magamnak ez alkalommal, tekintettel ugyanezen tárcza költségvetése tárgyalása kezdetén Ugron Gábor képviselőtársam által a t. szakministerhez intézett
