Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-40
248 *0. országos Més :ezember 17. 1S84J melyen hogy ha nagy viz van, folyik egy pár csepp viz, de hogy ha nincs nagy viz, az egész Baja alatti Sugovicza áll. Ezen töltés 1876-ban épült, tehát 8 éve.Nyolcz év ótaBajából, ezen 22 ezer lakossal biró városból, a hol 8 szeszgyár, tizenhat különféle gyár van, az összes piszok ezen város alatt elzárt Sugoviczába, tehát egy gödörbe folyik. Ezen 8 év alatt összegyülemlett összes városi piszok és ülledék az egész város levegőjét dögleletessé, veszélyessé teszi és ha a cholera országunkba is ellátogat, bizonyára Baja lett volna az, hol a vészthozó betegség először ütötte volna fel fejét. Hála isten a betegség az idén nem ütött ki, de ha csakugyan kiütött volna vagy kiütne jövőre a cholera, mondja meg a t. ház, vájjon lehetett volna-e azon szerencsétlen népet, a ki ezen töltéseket önbíráskodással keresztül vágta, büntetni. És ez a töltés mai napig is ott áll, holott a törvénynek megfelelőleg oda kikötőt, rakpartot és zárgátat rendes zsilippel ellátva kellenék építeni. Hogy ez tény, azt hiszem, maga a minister ur sem tagadhatja, de a ki Baján volt, mindenki tudja, hogy e töltések Baja alatt a Sugoviczából egy vészthozó, minden oldalról elzárt álló vizet, pocsolyát alkottak, melybe 8 óv óta belefolyik Baja városának összes rondasága. A törvény továbbá intézkedett arról, hogy Baján, ugy mint a többi csatorna be- és kifolyásoknál zsilipek építendők. Baján 1876-ban készült egy zsilip oldalfal fent 6', alant 9' 6", középső fal fent 6', alant 9' vastagsággal, tervszerűtlenül épülvén azonban, az 1876. év február 28-án összedőlt és százezrekre menő hold mennyiséget a csatorna vizével elöntött, százezreknek az adózó polgárokból borzasztó károkat okozott, sokakat egészen tönkre tett. T. ház! A vizépítészet az, a mely a mathematikán alapszik, a mely kétszer kettő négy, a mely nem csal, nem csalhat. Ezen zsilipnek, ha tervszerűen épül, olyannak kellett volna lenni, hogy az 1876-iki vizállásnál 72 méternél nagyobb viznyomást kiállhasson és már a 72 méternél kisebb nyomásra bedőlt. Az újonnan tervszerűen épült zsilip már az 1882. évi árvizet, a mely a hivatalos méretek szerint nagyobb volt az 1876. évinél, kiállotta. Ha tehát a kormány ugy gyakorolta volna az ellenőrzést, a mint kellett és nem tekintett volna nagy befolyású egyénekre és ha ezen zsilip 1876. évben is tervszerüleg épül, akkor nem dőlt volna be és nem öntött volna el százezrekre menő hold földeket, nem tett volna tönkre községeket és ez által szegény embereket. Tovább megyek. A törvény 4-ik §-ának c) pontja rendeli, hogy Bajától egy táp- és hajózható csatorna építendő, a mely 6 öl széles és 6 láb mélységű legyen, hogy azon minden hajó közlekedhessek és azon csatornán, a mióta elkészült, a mai napig más, mint ladik, soha sem köziekedvezető nasiczi és bektezi összekötő állami ut folytatólagos kiépítésére 40,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): 2. ezím. Az eszék-vukovári út Kliszától a vukovári vasúti állomás felé vezető részének folytatólagos kiépítésére 25,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): c) Uj utak és hidak építése, d) A Barcs és Terézienfeld közti Dráva-hid kölcsöntörlesztési és vámkezelési költsége 24,000 frt. Elnöki Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző [olvassa): Öszszes kiadás 3.535,4b2 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) Bevételek összesen 27,280 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (oltassa) Vizi utak fentartása és építése. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 4. czím. Rendes bevételek. VI. fejezet. 4. czím. Kiadások, a) Kezelés. Személyi járandóságok 28,480 frt. Olay Lajos: T. ház! Én részemről a csatornázásnak hive vagyok, azt jónak, helyesnek, az ország érdekében fejlesztendőnek tartom; de épen ezen nézetemből folyólag kötelességemnek ismerem saját tapasztalásom és hiteles informatiók alapján beszerzett számadatokat közölni a t. házzal, melyek az úgynevezett baja-bezdáni Ferencz-csatorna társaság által elkövetett törvénytelenségek és visszaélésekre vonatkoznak, ugy hogy visszaélések és törvénytelenségek a helyett, hogy a csatornázás ügyét a népességgel megkedveltetnék, azt határozottan gyűlöltté teszik. Az 1870: XXXIV. t.-cz. l.§. c) pontja, a 4. §. 3. pontja Baján kikötőt és rakpartot rendel létesíttetni, a 4. §. d) pontja a Sugovicza azon részét, mely kikötő és rakpartul fog használtatni, a 4. §. D) pontja zárgátat is engedélyez, mely a csatorna vizét biztosítja 16 öl szélességben, onnét a Dunáig 6 öl fenékszélességben kiépíttetni rendeli. T. ház! A törvény jó, ha végrehajtatott volna, ha a t. minister ur a törvény végrehajtását 1870, tehát 14 év óta eszközli, akkor a helyett, hogy ezen csatorna százezreknek szerencsétlenségét okozná, boldogságot árasztana az összes érdekeltekre. De hát ne menjünk messze t. ház, maradjunk mindjárt a bajai kikötőnél. Tizennégy évvel ezelőtt hozatott meg a törvény, hogy Baja alatt az úgynevezett Sugoviczából kikötő és rakpart létesítendő és ott ma is szemétdomb van; 14 évvel ezelőtt hozatott meg a törvény, hogy a csatorna vize biztosítása végett zárgát létesítendő Sugovicza elején és végén és a zárgát helyett van ott egy töltés, mely alatt zsilip helyett van egy kis lyukacska,