Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-40
•'• 40. •rsaágos Illés i hetett, azért, mert ezen tápcsatorna is nem a törvény és a terekvnek megfelelőleg épült. De még sokkal fontosabb az előadottaknál a 4. §. c) pontja rendelkezése az úgynevezett régi Ferencz-esatornára vonatkozólag. — A törvény világos szavai szerint ez 6 öl széles és 6 láb mélységgel akként tartandó fenn, hogy a vizminimum az első és második tartányban levő iszapkotrás által tartandó fel; tehát mélyítés által, ugy hogy a viz felszíne csak olyan magas lehet, mint volt 1870. évben, midőn ezen társaság a régi Ferencz-csatornát átvette. Igen ? de mi történik ? Most a bajabezdáni táp-csatornának 9' esése van. Ha a társaság akarja, emelheti a vizet 9 lábbal is, de ebből azután azon anomália következik, hogy a régi Ferencz csatorna vize a felszínen 2—3 lábbal folytonosan egész évben magasabb, mint volt a régi csatornának. Ezen a Ferencz-csatorna vizének nem a törvény értelmében kotrás és mélyítés, hanem a baja-bezdáni táp-csatornából a Duna vizének beeresztése következménye az,hogy az egész Ferenczcsatorna környékén több ezer hold földterületen új árterek alakulnak és hol emberemlékezet óta viz nem volt, ma egész földterületek szánalmat gerjesztő posványok. Ez nem lehet másként, mert mig a régi Ferencz-csatorna jótékonyan hatva az összes eső-, hó- és belvizeket, melyek vizesebb esztendőben összegyülemlettek a 33 átvágáson levezette, addig a mai 2 — 3 lábbal emelt csatorna nemcsak a levezetésre alkalmatlan, hanem a csatorna vizszinénél alantabb fekvő földterületeket is a csatorna vizével kiszivárgás által megtölti. — Ugy hogy a községek lakói, kik a régi csatorna idejében Ferencz császár kérdezősködésére azt felelték, hogy „alles was wir habén, können wir den Gxaben zu verdanken", ma azt mondják, hogy minden bajuk és veszedelmüknek a csatorna az okozója. A csatorna-társaság azon törvénytelen eljárásával, hogy a régi csatorna vizminimumát nem mélyítés és iszapkotrás által tartja fenn, az államnak is tetemes kárt okoz, mert több ezer termő és igy adóképes földterületet egészen hasznavehetetlenné tett De a társulat a csatorna ki nem építése folytán semmiféle jövedelemhez nem birván j'utni, a felgyülemlett eső- és hévizeknek a csatornába vezető árkát is felhasználta malomviznek, mi által Kula városában még a lakóházak is a nedvesség miatt az összedőlés veszélyének vannak kitéve és a mellett a közegészség is veszélyeztetik. Ezen kérdéses árok, mely Kubáról a vizet levezetni volna hivatva, még ezen vízállás mellett is le birná az úgynevezett eső-, hó- és belvizeket a csatornába vezetni, de — a kormány tudtával-e vagy engedélye nélkül, nem tudom — a kiküldött culturmérnök hivatalos jelentéséből is kétségtelen az, KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. II. KÖTET. ieczember 1?. 1884. <£49 S hogyaz ott felállított malom miatt a viz sebessége oly nagy, hogy az árokból lefolyó vizet a canalis felvenni nem képes. Hát azt mondhatja az igen t. minister ur, hogy a törvény 9. §-a gondol arra, hogy ha az építkező-társaság károkat okoz, az illető károsult felek törvény útján kereshetnek kártérítést. Ez nagyon szegény segítség a szegény emberek részére azért, mert ott 10 község és talán 150,000 ember van érdekelve s azok egyesei nem képesek a canalis-társaság érdekszövetségével szembeszállani, mely mint több példa mutatja, képes egy perben 150 ívnyi periratot beadni. A Ferencz-József úgynevezett kis-sztapárúj vidéki hajózási csatorna ép ugy van építve, mint a baja-bezdáni csatorna; annak is kellene 6 öl szélesnek, 6 láb mélynek lenni. Azt azonban nem mélyítik, töltéseket nem csinálnak, töltés helyett csak a földet lazán felhányják és miután ezt is a baja-bezdáni csatorna táplálja, a viz oly magas, hogy az ezen csatorna mentében érdekelt 8 község határaiban is egész új árterek létesültek; mert nemcsak a hó-, eső- és belvizek le nem folyhatnak, hanem a canalisból azon laza földhányás mellett a Duna vize is egész területeket megtölt vizzel, ugy hogy az ott érdekelt községek is, nevezetesen: Bresztovácz,Keresztúr-Puszta-Pettau Despotszentiván, Kulpin - Petrovácz és Piros a kormányhoz beadott közös kérvényükben könyörögtek, hogy készek saját költségükön a csatornát betömetni, csak mentsék meg őket szerencsétlenségök egyedüli okozója, a csatornától. A 8. §. rendelkezik arról is, hogy a hidak, átjárók, utak rendesen kiépíttessenek és jó karban tartassanak. Merem állítani, negyedrésze sincs meg annak, a mit a törvény ez iránt rendel, a mi meg van, az rossz karban van. Szóval igen sok visszaélést, törvénytelenséget tapasztaltam magam és ha a minister ur meg akar győződni, kész vagyok az adatokat átadni, tudom hiteles informatióból, hogy szükséges egy terjedelmes vizsgálat elrendelése. Ezért bátor vagyok a következő határozati javaslat elfogadását ajánlani (olvassa) : „Utasittassék a közmunka- és közlekedési minister ur, hogy a baj a-b ez dán-új vidéki Ferenezcsatornánál előforduló törvénytelenségek és visszásságokat megvizsgáltassa és az eredményről a háznak jelentést tegyen.'' (Helyeslés a szélső halon.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: A kérdés, melyről a képviselő nr szólt, minden esetre fontos, igen megfigyelendő és a mennyiben azok, miket a t. képviselő ur felhozott, valóknak bizonyulnának, e tárgyban szükséges volna intézkedni. De megvallom t. ház, e perezben nem vagyok azon helyzetben, hogy az iránt, mennyiben állanak | azon visszásságok, hogy valamelyik zsilip mikénti 32