Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

•'• 40. •rsaágos Illés i hetett, azért, mert ezen tápcsatorna is nem a tör­vény és a terekvnek megfelelőleg épült. De még sokkal fontosabb az előadottaknál a 4. §. c) pontja rendelkezése az úgynevezett régi Ferencz-esatornára vonatkozólag. — A törvény világos szavai szerint ez 6 öl széles és 6 láb mély­séggel akként tartandó fenn, hogy a vizminimum az első és második tartányban levő iszapkotrás által tartandó fel; tehát mélyítés által, ugy hogy a viz felszíne csak olyan magas lehet, mint volt 1870. évben, midőn ezen társaság a régi Ferencz-csator­nát átvette. Igen ? de mi történik ? Most a baja­bezdáni táp-csatornának 9' esése van. Ha a társa­ság akarja, emelheti a vizet 9 lábbal is, de ebből az­után azon anomália következik, hogy a régi Ferencz csatorna vize a felszínen 2—3 lábbal folytonosan egész évben magasabb, mint volt a régi csator­nának. Ezen a Ferencz-csatorna vizének nem a tör­vény értelmében kotrás és mélyítés, hanem a baja-bezdáni táp-csatornából a Duna vizének be­eresztése következménye az,hogy az egész Ferencz­csatorna környékén több ezer hold földterületen új árterek alakulnak és hol emberemlékezet óta viz nem volt, ma egész földterületek szánalmat ger­jesztő posványok. Ez nem lehet másként, mert mig a régi Ferencz-csatorna jótékonyan hatva az összes eső-, hó- és belvizeket, melyek vizesebb esz­tendőben összegyülemlettek a 33 átvágáson le­vezette, addig a mai 2 — 3 lábbal emelt csatorna nemcsak a levezetésre alkalmatlan, hanem a csa­torna vizszinénél alantabb fekvő földterületeket is a csatorna vizével kiszivárgás által megtölti. — Ugy hogy a községek lakói, kik a régi csatorna idejében Ferencz császár kérdezősködésére azt felelték, hogy „alles was wir habén, können wir den Gxaben zu verdanken", ma azt mondják, hogy minden bajuk és veszedelmüknek a csatorna az okozója. A csatorna-társaság azon törvénytelen eljárá­sával, hogy a régi csatorna vizminimumát nem mélyítés és iszapkotrás által tartja fenn, az állam­nak is tetemes kárt okoz, mert több ezer termő és igy adóképes földterületet egészen hasznavehetet­lenné tett De a társulat a csatorna ki nem építése foly­tán semmiféle jövedelemhez nem birván j'utni, a felgyülemlett eső- és hévizeknek a csatornába vezető árkát is felhasználta malomviznek, mi által Kula városában még a lakóházak is a nedvesség miatt az összedőlés veszélyének vannak kitéve és a mellett a közegészség is veszélyeztetik. Ezen kérdéses árok, mely Kubáról a vizet levezetni volna hivatva, még ezen vízállás mellett is le birná az úgynevezett eső-, hó- és belvizeket a csatornába vezetni, de — a kormány tudtával-e vagy enge­délye nélkül, nem tudom — a kiküldött cultur­mérnök hivatalos jelentéséből is kétségtelen az, KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. II. KÖTET. ieczember 1?. 1884. <£49 S hogyaz ott felállított malom miatt a viz sebessége oly nagy, hogy az árokból lefolyó vizet a canalis fel­venni nem képes. Hát azt mondhatja az igen t. minister ur, hogy a törvény 9. §-a gondol arra, hogy ha az építkező-társaság károkat okoz, az illető károsult felek törvény útján kereshetnek kártérítést. Ez nagyon szegény segítség a szegény embe­rek részére azért, mert ott 10 község és talán 150,000 ember van érdekelve s azok egyesei nem képesek a canalis-társaság érdekszövetségé­vel szembeszállani, mely mint több példa mutatja, képes egy perben 150 ívnyi periratot beadni. A Ferencz-József úgynevezett kis-sztapár­új vidéki hajózási csatorna ép ugy van építve, mint a baja-bezdáni csatorna; annak is kellene 6 öl szélesnek, 6 láb mélynek lenni. Azt azonban nem mélyítik, töltéseket nem csinálnak, töltés helyett csak a földet lazán felhányják és miután ezt is a baja-bezdáni csatorna táplálja, a viz oly magas, hogy az ezen csatorna mentében érdekelt 8 köz­ség határaiban is egész új árterek létesültek; mert nemcsak a hó-, eső- és belvizek le nem foly­hatnak, hanem a canalisból azon laza földhányás mellett a Duna vize is egész területeket megtölt vizzel, ugy hogy az ott érdekelt községek is, nevezetesen: Bresztovácz,Keresztúr-Puszta-Pettau Despotszentiván, Kulpin - Petrovácz és Piros a kormányhoz beadott közös kérvényükben könyö­rögtek, hogy készek saját költségükön a csatornát betömetni, csak mentsék meg őket szerencsétlen­ségök egyedüli okozója, a csatornától. A 8. §. rendelkezik arról is, hogy a hidak, átjárók, utak rendesen kiépíttessenek és jó karban tartassanak. Merem állítani, negyedrésze sincs meg annak, a mit a törvény ez iránt rendel, a mi meg van, az rossz karban van. Szóval igen sok visszaélést, törvénytelenséget tapasztaltam magam és ha a minister ur meg akar győződni, kész vagyok az adatokat átadni, tudom hiteles informatióból, hogy szükséges egy terje­delmes vizsgálat elrendelése. Ezért bátor vagyok a következő határozati javaslat elfogadását aján­lani (olvassa) : „Utasittassék a közmunka- és közlekedési minister ur, hogy a baj a-b ez dán-új vidéki Ferenez­csatornánál előforduló törvénytelenségek és visszás­ságokat megvizsgáltassa és az eredményről a háznak jelentést tegyen.'­' (Helyeslés a szélső halon.) B. Kemény Gábor, közmunka- és köz­lekedési minister: A kérdés, melyről a kép­viselő nr szólt, minden esetre fontos, igen meg­figyelendő és a mennyiben azok, miket a t. kép­viselő ur felhozott, valóknak bizonyulnának, e tárgyban szükséges volna intézkedni. De megvallom t. ház, e perezben nem vagyok azon helyzetben, hogy az iránt, mennyiben állanak | azon visszásságok, hogy valamelyik zsilip mikénti 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom