Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

40. országos ülés deezember 17. 18&4­ni Ami a dolog érdemét illeti, mindig igyekez- j tem áz alföldi városokat segíteni a közlekedési eszközök megszerzésében. E tekintetben Békés és Jász-Nagykun Szolnok megyében nagy eredmé­nyek érettek el. Természetesen a megye mint autonóm testület rendelkezik a közmunka felett és a hol ezt helyesen használják fel, kellő eredmények éretnek el. Békésmegyében a köveket Kis-Sebes vidékéről hozatják, a mi csak tarifa-leszállítás mellett lehetséges. Ezt szívesen engedélyezem, de a köveket ingyen nem szállíttathatom, mert ez kiadásokat okozna az igazgatóságnak, melyeknek nem volna compensatiójuk; de nagyon olcsón szál­líttatnak. Amit tehát e tekintetben lehet megtenni, azt mogteszszük és nemcsak itt, hanem mint mon­dom másutt is, Halason, Gyomán, Szarvason és más helyeken, Szolnokon is a hozzájárás a vasúti állomáshoz meg is van már. (Helyeslés.) Elnök: A tétel ellen nem tétetvén észrevétel, az 112,494 frttal megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Do­logi kiadások 3,622 írt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Fen­tartás. Összesen 3.005,316 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- Cj Uj utak és hidak építése.Háromszékmegyében az ojtozi állami út szabályozására, Rákóczy-vár melletti szakaszának túlmeredeksége folytán szükséges szabályozására. Ezen 33,525 frt költséget igénylő építkezésre 1884 évre engedélyeztetett 17,000 frt, 1885-re még szükséges 17,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Kolozsmegyében az apahida-szászrégeni államát folytatólagos kiépítésére 20,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Krassó-Szörénymegyében a báziás-orsovai állami út Eibisevo és Divics között 5,637 méter hosszú s természetes állapotban levő szakaszának kiépíté­sére szükséges 46,360 frt. Erre az 1884 évre en­gedélyeztetett 12,000 frt, í885. évre eíőirányoz­tatik 12,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Zaja­megyében a pécs varasdi állami úton Letenyénél a Mura folyón építendő hidra 56,905 frt; ebből 1884. évre engedélyeztetett 26,000 frt; 1885 évre a munka befejezésére javasoltatik 26,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry Görgy jegyző (olvassa): A törvényhatóságoknak útjaik és hidjaik fentartá­sára, különös tekintettel a hadászatilag fontos utak és hidak fentartására 250,000 frt. f Almásy Sándor: T. ház! Én a t. minister ur figyelmét ezen rovatnál fel akarom hívni Heves- | megyében Tiszafüreden létező híd hiányára. Hogy ezen hid mennyire szükséges és életbevágó, az kitűnik kettőből. Először, ha tekintetbe vesz­szük, hogy Szolnokból Tokajba ezen hosszá vo­nalon egyéb összekötő hid nincs, mely a felföldet az alfölddel összekösse, másodszor, hogy ezen közlekedési út és hid egy nagy vidék élelmezé­sére szolgál, t. i. az alföld terményeit cserébe szokta hozni épen a felvidék Borsod•• és Göinör­megye nagy részével gyümölcse, vászna, méze és fanemüinek darusításával, tehát a legszegényebb iparos népnek ad élelmet és kenyeret. Heves­megye ezen utainak nagyfohfosságát átlátván, odáig ment, hogy ennek kiépítésére kölcsönt is akart felvenni, akkor az utolsó órában számolván ma­gával, belátta, hogy ha ezen áldozatot meghozza, nem marad akkor annyi, hogy Hevesmegyében hátramaradtutait építhesse. De ezenfelül a minis­ter urnak minden elődje, valahányszor Heves­megye ezen út és hid miatt előterjesztést tett, mindig megígérte és kijelentette, hogy ezen hid felépítésének kötelezettsége az államot terheli, csak várjanak mindaddig, míg kedvezőbb pénz­ügyi viszonyok közt leszünk. Felemlítem még azt is, hogy azon híd fel­építésének elodázását azzal indokolják, hogy je­lenleg a vasútnak kiépítése folytán ezen hidra nincs már oly nagy szükség. De tekintetbe kell vennünk, hogy ezen hídon való közlekedés által a legszegényebb nép tartja fenn élelmét, de más­kép nincs is közlekedés, ha csak Debreczennek nem megyünk és ezen egész nagy útvonal őszkor teljesen közlekedés nélkül áll. Továbbá még hadászati szempontból is fon­tos ezen út és hid és ez okból szólalok épen az 5-ik rovatnál fel, hol a hadászatilag fontos utakról van szó. Es még egyre hivom fel a t. minister ur figyelmét. Eltekintve attól, hogy általában a minister uruk mindenkor megígérték ezen építkezés létesítését, ha a minister ur maga nem is tehette, mert hiszen ő csak most jött oda, ha Heves vármegye által felszólittatott volna, le­hetetlen lett volna megtagadni azon költséget, mit elődei elvállaltak. De más körülmény is járul még ehhez. Ezt a hidat 1849 ben a magyar had­sereg égette fel védelmi szempontból tehát egy­úttal morális kötelesség is követeli, hogy a miais­terek által már tett ígéretek végre valahára be­váltassanak. Ennélfogva én hiszem és remélem, hogy a jövő költségvetésbe ezen költség felfog vétetni annyival inkább, miután a pénzügyminis­ter ur olyan rózsás színben tüntette fel az ország pénzügyi helyzetét. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, a 250,000 frt megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Horvát-Szlavonország. A Rudija hegyén az. át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom