Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

22 0 39. orsz'gos ülés vagy az állam lefolyása alatt létesítendő hajózási vállalattól, hogy ez nyers terményeinket ne csak Bécsig, hanem Passauig a bajor piaczig vigye. (Helyeslés.) Ez az, a mit terményeink eoncurrentiájára nézve forgalmi politikánktól leginkább kívánok. És ha igy a bajor kikötőkig jutva, a bajor pályákkal, melyeknek természetes érdeke a mieinkkel azonos, egyezményre lépnénk, nem kételkedem, hogy ezek segélyével ezen úton is olcsón jutnának terményeink Svájezba és befolyáKolhatnók e módon az arlbergi vonalat. Legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy a tarifák kérdésénél szemmel kell tartanunk azon viszonyt, a mely Magyarországban azt okozza, hogy vagy mert az európai piaczi árak magasabbak, vagy pedig, mert nagy termés van, nagy jövedelme! vannak az országnak és viszont épen kiimatieus helyzetünknél fogva kétségtelenül akárhányszor oly alant állanak az árak és csökkent a jövedelem, hogy mindnyájan szenvedünk ezen árcsökkenés, jövedelemkevesbedés befolyása alatt. Ha tehát ily fluctuans a magyar gazdasági jövedelem, akkor én a magyar forgalmi eszközöknél oly tarifákra gondolnék, amelyek ezen ár fluctuatio szerint hajlani tudjanak, t, i. lehetővé kell tenni a termelőnek, hogy mikor rossz évek vannak, olcsóbban szállíthasson és mikor a termelési viszonyok kedvezők, a forgalmi eszközök regressust nyerjenek. Én tehát a fluctuans tariffák behozatalában és alkalmazásában keresem a mentő eszközt (Helyeslés) és azt hiszem, hogy ennek kulcsa nagyon könnyen megtalálható ugy, ha a tarifáknak átlagát egyáltalában nem állítjuk nagyon alantasra, vagy ha oly átlagos inkább magasabb díjtételt iparkodnánk szabni, a melytől ha rossz évek vannak, refactiák útján el lehessen térni és a termelőknek a legnagyobb kedvezményeket adni. Azt hiszem, hogy ezen eszme a helyzetből kifolyó és ha ezen eszme talán más országokban nem is talált igy kifejezésre, de tény, hogy ez a magyar termelési viszonyok következménye. (Helyeslés balfélöl.) Ennek folytán azt hiszem, hogy ezen fluctuans tarifákat alkalmazzuk nálunk. Vagy más szóval, ha tetszik, adjunk refactiákat a magyar termelőknek, de nem a külföldről jövő transito áruknak. Engedélyezzük terményeinknek alegalantabb tarifákat akkor, mikor rosszak aviszonyok, ellenben midőn azok kedvezők, akkor kevésbé alantas refactiákat. Ilyképen kell oda irányítani tarifképzéseinket, hogy a jó években találják meg a vasutak recompensatiójukat. (Helyeslés balfelöl) Kétségkívül tüzetes számításokat igénylő dolog az, a mit kívánok, de minthogy ezt a termelők érdekei parancsolólag követelik, mielőbb tüzetes tanulmányozás tárgyává teendő. (Helyeslés balfelöl.) Ezek voltak azok, a miket közlekedési viszonyainkról megjegyzéskép elmondani szükségesnek láttam. (Élénle helyeslés halfelöl.) űeí-zember 10. 1884. Reményi Ambrus: T. képviselőház! (Halljuk!) Csak néhány igen rövid megjegyzést kívánok tenni a közlekedési budgethez, melyet különben a legnagyobb készséggel elfogadok. Alig van — talán a közoktatásit kivéve — költségvetésünk, mely annyira feltüntetné az állam következetes, előrelátó, erélyes és sikeres actióját, mint ez, melynek jótékony hatása messze kiterjed a szó szoros értelmében vett közlekedési érdekek körén" túl is. Felöleli mindenekelőtt nemzeni termelésünk legfontosabb érdekeit, melyek ezen előrelátó politika nélkül, azon krisisben, mely most egész világrészünk felett pusztítva elvonul, könnyen elmerülhettek volna. (Ugy van! jobbfelöl.) E budgettel összeköttetésben nem tartom feleslegesnek újra felhívni a ház ügyeimét egy körülményre, melyet a magyar közélet egyik legönállóbb és legerősebb gondolkozója már régebben érintett, de a mely csak most válik tulaj donkép actualissá. Évekkel ezelőtt figyelmeztette a jelenlegi közös pénzügyminister a magyar olvasóközönséget — ezt az igen distinguált, de zártkörű társaságot — a keleti vasúti hálózat kiépítésének következményeire. Figyelmeztette, hogy ha már ez idő szerint a Komániából érkező gabona komoly versenytársa a miénknek, a keleti vasutak kiépítése után tőszomszédságunkban új nagy területek ugyanoly nemű nyers terményeket fognak tetemest mennyiségben előállíthatni, a milyenek épen a mi termelésünk legnagyobb részét képezik. Hozzátette, hogy kivált a Balkántól délre eső vidékeken az aratási időszak megelőzi a magyarországit, minek következménye, hogy Bulgária és Ruméba már néhány év múlva félelmes, mert szomszédos,versenytársakká válhatnak reánknézve. És ime, ez az idő most elérkezik. Mert a mi 3—4* évvel ezelőtt még csak hypothesisként állott előttünk — a keleti vasutak kiépítésének ügye — az ma oly tény, melynek megvalósítására a legtöbb előkészület meg van téve és mely — mint a szerbiai vasutak példája is mutatja — ha egyszer hozzáfognak a munkához, csak igen rövid időnek kérdése lehet. Ezen vasutaknak kiépítését azonban Magyarországnak és a monarchiának számtalan érdeke sürgősen követeli — nem szólva arról, hogy az európai pressio e tekintetben elég hatalmas, hogy ezen hálózat ha nem velünk és érettünk, ugy bizonyára nélkülünk és ellenünk létesíttessék. . És mindez előttem csak egy újabb érv arra, hogy elismerjem ama közlekedési politikának érdemét, mely a legnagyobb szívóssággal és tapintattal a legsanyarúbb pénzügyi viszonyok között védképes állapotba tudta helyezni Magyarországot azon constellatiókkal szemben, melyek máskülönben közgazdaságunk alapját megingatták volna. (Tetszés jobbfelöl.) Közlekedési politikánk ez idő szerint egy