Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-30

12 30- országos Ués deeseiaber 4, Í8S4 muszka bagariaszag élvezetét, melynek oly erős hatása v;m az idegrendszerre és az azt megtámadó commabaeillusokra, (Derültség) hogy azokat megöli és a testet meggyógyítja. A harmadik azt mondja: legjobb eljárás a sympathetieus. Ez az átalános rosszullét mellett nagyon egyszerű: egy koporsód esz kán kikeresünk egy oly darabot, melynek áglika van, azon keresztül betekintünk sábeszkor a zsinagógába, (Derült:ég.) sőt igen hatásos egy hagymának a meghámozása és egy bodzafába fúrt lyukba való betétele s annak a lyuknak egy fűzfaczövekkel való bedugása. (Élénk derültség.) És hogy a gyógymód radicaliter sikerüljön, igen hasznos az is, hogy az így lehántott hagymát valami lengyel zsidó ^kaffanjanak hátulsó zsebébe becsempészszük. (Élénk derültség a szélsőbalon.) T. képviselőház! Az az orvos, ki a beteget valósággal akarja gyógyitani, a ki bevárja a symptomákat, az tudja, hogy minden betegség a rendes physiologiai állapoinak megbontása és hogy a rendes physiologiai állapot megbontása jelentkezik symptomákban, ezeknek a symptomáknak meg vannak a maguk következményeik, a következmények adják meg a betegségnek egész képét és a midőn azt felismerte, alkalmazza a valóságos s nem kuruzsló módszert, holott a kuruzslók ajánlata épen onnan ered, hogy ők azt, a mit gyógyítani akarnak, sem belszervezetileg, sem külszervezetileg nem ismerik, hanem vagy tudatlanságot követnek el, vagy pedig lovagolnak saját eszméjük vesszőparipáján. (Ug-y van! a szélső haloldalon. ) T. ház! Én a magyar társadalomban és magyar államban is egy beteg szervezetet látok és minthogy az állam maga a társadalomból áll, a társadalom egyes emberekből, annak physiologiai összealkotása, pathologiai megbontása egyenlő okokra és egyenlő törvényekre vezethető vissza és kell is, hogy visszavezessük azokat. Én meg mondom majd beszédem végén, t. ház, hogy miként gondolom én, hogy a beteg, megbolygatott organismus valósággal mivel orvosoltassék. Mielőtt azonban erre rátérnék, legyen megengedve, hogy én azokkal az orvosszerekkel, azokkal a definitiókkal foglalkozzam, melyek több képviselőtársam részéről a társadalom, állam, liberalismus, reactio ezímén itt előhozattak. (Halljuk!) És itt felkérem a t. képviselőház figyelmét arra a valósággal elassicus ellentétre s ellenmondásra, mely egy és ugyanazon fogalomnál egyfelől Beksies Gusztáv t. képviselőtársam, másfelől Orünwald Béla t. képviselőtársam közt létezik. (Halljuk!) Beksies Gusztáv t. képviselő ur azt mondja : a baj abban áll, hogy a magyar társadalom nem teszi meg kötelességét, hogy minden tennivalót az államra hárít, ergo következik ebből az, hogy Beksies Gusztáv t. képviselő ur felfogása szerint Magyarországon egyedül az állam tesz valamit. Grünwald Béla t. képviselő nr épen ellenkezőt állít, a midőn azt mondja, hogy az állam, nem teszi meg kötelességét és biztatja, még pedig Magyarország j elenlegi ministerelnökét arra, hogy ragadja meg a gyeplőt, mert ő csak arról vádolja, hogy nincs elhatározásott szándéka. Hogy a társadalom miféle feladatokkal bir, miként osztályozzuk azokat, ez egy nagy probléma, t. ház. Mielőtt azonban erre átmennénk, ennek részleteihez bár csak hozzá is nyúlnánk, tisztáznunk kell magukat az elveket. A mint az a két t. képviselőtársam az ő állítását indokolja, abból a tiszta egyoldalúság egyfelől és másfelől az tűnik ki, hogy egyikök bizonyára egy egész századdal később született. Beksies Gusztáv t. képviselő ur ajánlja a magyar társadalomnak és az államnak főfeladatául a culturát. még pedig határozottan akként, hogy maradjon a slavismus előtt. T. ház! Ez szerintem először is phrasis, másodszor azt bizonyítja, hogy a t. képviselő ura slavismussal egyáltalában nem foglalkozott, mert t. ház, ugy a mint az a bizonyos cultura Oroszországban terjed, mert mást Beksies Gusztáv képviselő ur nem is érthetett, a mint mondom, az terjed, lépten nyomon azt találjuk, hogy épen azért, mert Oroszország nem egyöntetű nemzetből áll, hanem valóságos népconglomeratum, a hol van intelligentia, de nomád törzsek is vannak, ottan a cultura terjedésének első sorban szétbontó hatása van. És azért én kívánom, hogy Oroszország intelligentiája folyvást gyarapodjék, mert a mint az terjed és minél inkább terjed, annál inkább fog csökkeni a veszély miránk nézve, mert a művelt Oroszországnak csak az lehet a czélja és feladata, hogy kibontakozzék az absolutisnuisból, lépjen az alkotmái^os térre és akkor Magyarország bizonyára solidaritásban fog állni e téren vele. Én Beksies Gusztáv t. képviselőtársam eszméit tovább követni nem óhajtom, hanem áttérek arra, a mit Grünwald Béla igen t. képviselőtársam, mondhatom logikai következetességgel a maga szempontjából az államra nézve elmondott. Mert elismerem, hogy Grünwald Béla képviselő ur egy merev eszmének következetes képviselője itten. Azt előre is megkívánom jegyezni, hogy én az ő hazafiságát, intentióinak tisztaságát soha kétségbe nem vontam, sőt igazlelktí magyar embernek tartom. A t. képviselő ur az államot teszi előtérbe és kívánja, hogy az állam, mint hatalom ragadja meg a kezdeményezést a társadalom terén, a nemzetiség terén, szóval mindenütt és menjen elől mint hatalom az erőszak bizonyos nemével. T. ház! Ez az eszme, ez a törekvés -egy századdal elkésett, mert más formában, osztrák formában az államnak ezt a feladatát, a koronának és minden hatalomnak ezt az irányzatát volta-