Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-35

35. orsíágog Hlés deesseiuber 11.1884. 145 egyik lényeges kelléke a szinházrendezésnek, nem lehet jót állni, következőleg az a subventio, mely utólagos részletekben juttatandó kézhez, nem lesz képes biztosítani a kolozsvári nemzeti szinház állandósítását. A szakértők véleménye szerint, eltekintve attól, hogy e szinház kellőleg szervezve nincs, az eddigi 20,000 frtnyi fej edeimi subventiót véve, vagy elegendő, hogy a színháznál äz intendansi vagy a házi kezelés fentartassék vagy nem. Ha elegendő, akkor intendáns nélkül is föntartható és a vállalkozónak akár szerződés, akár az eddigi kezelés szerint a pénz előleges vagy utólagos részletekben adható; hogy ha pedig nem elegendő, az esetben ez összeggel sem lehet megfelelni, mely a fejedelmi subventio mellé terveztetik adatni, t. i. 14.000 írttal; s megjegyzem közbevetőleg, hogy mindkét subventio végre is az adófizetők filléreiből kerül ki. Ez által van czélba véve, hogy a kolozsvári szinház lehetőleg jobb karba helyeztessék, úgyde képtelenség azt állítni, hogy a most felvett 14,000 frt subventióból erre valami juttattatik, mert ebből 6,000 frt az alaptőke kiegészítésére, 4,000 frt vasfüggöny és más egyéb kellékek beszerzésére, 3,000 és néhány frt pedig az intendáns és személyzete fizetésének pótlására fog fordíttatni. Lehet, hogy később fog jutni valami, most azonban nem. Mi czélja lehet tehát az ily vegyes rendszernek? Talán az, hogy valakinek sine cura és oly dignitás szereztessék, mely a kolozsvári nemzeti szinház ügyeinek rendezése nélkül el nem érhető ? Ha ez a czél, ugy segítve lesz azon egyénen, de nem a kolozsvári szinház ügyein. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Nem képzelem, hogy ez vezette volna a t. minister urat első sorban a kolozsvári szinház állami kezelésénél, de ha mellesleg is ez vezette volna, azt hiszem, hogy sokkal fenköltebb szellemmel gondolkozik a kolozsvári nemzeti szinház rendezéséről, semhogy az intendansi rendszert a vállalkozói rendszerrel egybekapcsolni akarná. Óhajtottam volna azt, hogy a t. belügyminister ur már most vette volna állami kezelés alá a kolozsvári nemzeti színházat és ne tegyen oly kísérletet, mely annak lételét fenyegetheti. Ugyanazért nem szándékozván maga a tétel ellen szólni, csak azon kérést intézem a t. belügyminister úrhoz, hogy ha már ez alkalommal nem is, de a jövő költségvetésben már állami kezelés alá vettnek fogja a t. minister ur a kolozsvári nemzeti színházat feltüntetni; mert csak ezen az utón fog a nemzeti szinház a hozzá méltáu kö tött reményeknek megfelelni és az erdélyi közönség igényeit kielégíthetni. Elnök: T. ház! Maga a tétel nem támadtatván meg, kijelentem, hogy a kolozsvári szinház segélyezésére a 14,000 frt megszavaztatott. Következik a 3-ik rovat. KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. II. KÖTET. Tibád Antal jegyző (olvassa) : A nemzeti színházi alapok jövedelméből a szinház szükségletére 27,300 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): A magyar színész-egyesület segélyezésére 5,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző {olvassa): Betegápolási költségek 538,440 frt. Elnök : Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Himlőoltási költségek 51,450 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Járványok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek 5,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa).- Szülházi kiadások 10,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jfgyző (olvassa): Lelenczek és törvénytelen ágyból született gyermekek tápdíjai 74,700 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Tébolydai kiadások 264,579 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Közbiztossági kiadások 150,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Országos csendőrség és a predeali nemzetközi vasútnál rendőri szolgálat szükséglete 2.766,870 frt Ernuszt Kelemen: Ugy gondolom, hogy az országos közbiztosság oly fontos kérdés, hogy megengedhető, hogy bármelyik képviselő egyéni nézeteit és kivált miután azokat a saját megyéje viszonyaiból meríti, előadhassa és netáni kételyeire és aggályaira figyelmeztesse a belügyminister urat. Midőn az 1884: III. t.-cz. a csendőrséget felállította, én is azok közé tartoztam, kik ezen új intézményt habár óhajtottam is némi módosítását, örömmel üdvözölték, megvallom, hogy a mi megyei viszonyainkat illeti, a esendőrségi intézmény ott a legnagyobb rokonszenvvel fogadtatott és iránta a megye jelenleg is a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik. Megjegyzem, hogy történtek némely dolgok, például, hogy a csendőrök, midőn nyomoznak, ánquirálnak, túllépnek azon határon, melyet jelenleg a cultura s az igazságszolgáltatás megenged. Ezek azonban csak egyes kivételes esetek. Történt, hogy eredeti hivatásuktól elvonva, más szolgálatra fordíttatott a csendőrség s így azon hiány, mely kivált nálunk a létszám csekélysége miatt mutatkozott, még érezhetőbbé vált. Vasmegye közönsége ismételve felszólalt, kérte a belügyministertől a személyzet szaporítá19