Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-35

146 35. országos ülés deczember 11. 1884. sát, mert ki kell jelentenem a megye közönsége nevében, hogy a csendőrség a legnagyobb önfeláldozással iparkodik eleget tenni hivatásának, de nem képes. Csak röviden jelzem a nálunk levő viszonyokat. Nálunk, 100Ü mfdre esik száz csendőr, tehát egy • mértfölere, 3,600 lakosra esik egy csendőr. Hogy már most feladatának megfeleljen a csendőr, az igen nehéz feladat, különösen ha megjegyzem, hogy a létszám nem is minden tekintetben teljes és ha megjegyzem, hogy pl. mi határmegye vagyunk, hol a közbiztonságnak olynemű szolgálatai is vannak, melyek más megyénél nem fordulnak elő. Ennek következtében a megye legalább 5 — 6 őrsállomással való szaporításra kérte fel a ministert. Ilyen állomás lenne például Pinkafőn, hol régebben is kiváló fontosságú állomási pont volt, a hol 100 pandúr volt alkalmazva és ez állomás meg is követeli a kiváló figyelmet, mert ott igen sok letelepített czigány van, kik nagy rablásokat követnek el, még fegyverrel is s midőn üldöztetnek, a szomszéd Styriába menekülnek. Ott van továbbá Gyanfalva, hol sok dohánycsempészet fordul elő. így továbbá Zalamegye határán — habár nem a csendőrség bűne — sajnos, nagymérvű lólopások fordulnak elő, ugy hogy egy szervezett banda létezését kell feltételezni. Mindezek eléggé igazolják a megye felszólalását és én Örömmel üdvözlöm a minister ur előterjesztését, melyből látom, hogy a minister ur figyelemmel volt ezen körülményekre és a csendőrségnél szaporítást irányoz elő. Engedje meg azonban a minister ur, hogy saját felvilágosításomra egy kérdést, illetőleg megjegyzést tegyek. A szervezetből látom, hogy tisztek és legénységszaporítása czéloztatik. Természetes, hogy bizonyos számú legénységhez, bizonyos felügyelő tiszti létszám szükséges, de miután a tulajdonképeni szolgálatot mégis csak a legénység viszi, azt hiszem, hogy a területi viszonyokat figyelembe kell venni és kevésbé legyen irányadó azon merev katonai szervezet, hogy egy-egy szakaszban ennyi meg ennyi legénynek kell lenni és ehhez ennyi meg ennyi tiszt kell, hanem inkább, hogy itt vagy amott a szolgálat nagyobb számú legénységet kivan, mert hisz utóvégre leginkább a legénység végzi a közbiztonsági szolgálatot. Most nem mellőzhetem, hogy röviden nereflectaljak arra, a mit Hegedűs Sándor képviselő ur az általános vitánál felhozott, midőn a társadalmi és állami kötelességeket szembe állította, nem oly mérvben ugyan mint mások, de említve a társadalom mulasztásait, egyúttal oda utalt, hogy az állam a közbiztonság ügyét magához ragadta, íso hát t. ház, ha az állam teljesíti kötelességét a társadalommal szemben és saját megyém viszonyairól szólni jogosítva lévén, kimondom, (Halljuk! Bálijuk! balfelöl) hogy a mi megyei társadalmunk nemcsak a 48-as aera után, de azóta is a mennyire ereje engedte, teljesítette kötelességét és felkarolta a modem államélet minden ágát: a népnevelést, gazdaságot, ipart, egyszóval minden állami tényezőt, annyira, hogy a háznak egy igen tekintélyes tagja, Jókai t. képviselő ur, pár év előtt, midőn a jelen kormányrendszer jótékony hatását az egész országra illustralni akarta, czélszerűnek tartotta felhívni a ház figyelmét, hogy mennyi mindenféle humánus intézetek állíttatnak fel a társadalom által pl. Vasmegyében. Ezzel igazolva van, hogy az annyira ócsárolt gentry, mely Vasmegyében a többi társadalmi factorral együtt praeponderans, a mennyiben módja volt benne, nem mulasztotta el kötelességét. (Elérik helyeslés balfelöl.) És hogy ha nem voltunk képesek annyira megfelelni feladatunknak, a mennyire jó szándékunk vezérelt, ebből csak két szomorú következtetés vonható: az, hogy nem változván meg az egyének, a szándék és hajlam, csak anyagi viszonyaink állhatnak mostohábban, mint azelőtt, a mi Jókai t. képviselőtársammal szemben az ellenkező következtetésre vezethetne engemet, arra t. i., hogy a kormányrendszer nem felel meg a követelményeknek, vagy hogy egyes factorok kimúlván, nem jelentkeznek helyükbe olyanok, kik helyüket betöltenek, mert ha jelentkeznének, akkor a létező ür nem támadt volna. (Helyeslés balfelöl.) Én tehát igazolván azt, hogy nálunk a társadalom kötelességét teljesítette, a másik követelést jogosan állíthatom fel: hogy t. i. az állam is teljesítse velünk szemben kötelességét. Ismétlem, látom a t. belügy minister ur előterjesztésében erre az igyekezetet, de félek tőle, hogy nem kellő mérvben fog az érvényesülni. Mert ha figyelembe veszem a számot, melyről itt szó van és a szomszéd megyék igényeit, nem gondolom, hogy a t. belügyminister ur képes legyen e megyék jogos követelésének ezen eszközökkel eleget tenni. Pedig engedjen meg, ha azt mondom, hogy a közbiztonság kérdése olyan, melynek nem szabad pénz hiányában elodáztatni. Mert ha a kormány az ország külvédelmére, a marinára nagy összegeket állít be a közös budgetbe, hogy egy nem létezi! tengeri hajózás és a rideg part megvédelmeztessék : akkor lehetetlen, hogy az ország polgárai személyes vagyonbiztonságára szükséges összegek előteremtését tőle elvárjuk. (Igás! balfelöl.) Mint jeleztem, a csend őrségi intézmény nálunk rokonszenvvel fogadtatott, az országgyűlés megtett mindent, megszavazta rá a költségeket, sőt érdekében a honvédségnek addig nem érintett keretébe is belenyúlt, csakhogy legyen kellő mennyiségű legénysége. Én nem szeretném, ha ez institutio, melyet minden tekintetben jónak tartok compromittaltatnék s hitelét a közönség előtt elvesztené.