Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-34

V |20 34. országos ülés d lanom kell azokról, a miket a csendőrségre nézve felhozott. Mindenek előtt határozottan állítom, hogy a közbiztonság a csendőrség felállítása óta az egész országban, közelismerés szerint, hatalmasan, nagy mértékben megjavult. (TJgy van! jobbfelöl) És a honnan panasz, vagy kívánságok kifejezése intéztetik hozzám, különbség nélkül az ország vidékeire, a panasz nem arról szól, hogy a csendőrség nem javított a közbiztonságon, de igenis azon kérelmet fejezi ki, hogy annak létszámaszaporittassék, {TJgy van! a jobboldalon) hogy azon megfeszített szolgálatot jobban elbírhassa. Ezek t. ház, köznyilvánosságú tények, melyeket semmiféle elavult antipathia meg nem változtathat. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Vérengzésekről beszél a képviselő ur. Bocsánatot kérek, először is meg kell, hogy jegyezzem azt, hogy az, a mit a fegyveres erőnek általában, tehát a katonaságnak is a választásoknál tanúsított működéséről mondott, az határozottan be nem bizonyítható. Mert a katonaság tanúsított ugyan és sokan lesznek, kik ezt elismerik, tanúsított igen nagy mérsékletet, de maga vérengzést nem követett el soha az egész idő alatt. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Veszprém! Zaj.) És a képviselő ur is emlékezhetik, hisz nem oly régen volt, midőn egy czeglédi eset alkalmából azért volt megtámadva a kormány, illetőleg a közigazgatási hatóság, hogy mikor helyben feküdt a katonaság, miért nem rendelte ki azt a hatóság előre, miért nézte, hogy a nagy hazafkkat megbotozzák. (Élénk derültség a jobboldal/m. Zajos mozgás a szélső balon.) Nem lehet vádolni a közigazgatási hatóságot sem, ellenkezőleg, ha a katonaság nem vonult volna ki •kellő időben, a választó polgároknak talán százai lakoltak volna életükkel a bujtogatok lazításai folytán,('Igaz!Igaz! jobbfel'öl) a kik szerencsére egy pár helyütt még jókor tettlegességre vetemedtek, hogy óvatossá tegyék a hatóságokat és intsék arra, hogy a rend biztosításáról kellő időben gondoskodjanak. A mi pedig a csendőröket illeti, ha már szíves volt a képviselő ur felhozni a szegvári esetet, kérdezzen meg csak elfogulatlan embereket: viselheti-e magát fegyveres erő több moderatióval, hidegvérüséggel, nagyobb bátorsággal, mint a hogy ez ott történt. Én szemtanuktól tudom, nemcsak hivatalos jelentésekből és meg vagyok győződve róla, hogy e szemtanuk helyt is fognak állani azért, a mit mondottak, hogy ottan a katonaság a legnagyobb moderatiót tanúsította együtt azon hidegvérű bátorsággal, mely kell, hogy jellemezze a közbiztonsági közegeket. De ha egy a fegyveres erőhöz tartozónak, legyen az csendőr avagy katona — mint a képviselő ur is mondotta — fegyverét próbálják a kezéből kiveuni, hogy a inig csak mozogni tud, azt meg nem engedi, az nagyon természetes: mert ha megengedné, akkor nem sczemTjer 10. 1884. volna méltó arra, hogy fegyvert viseljen {ügy van! jobbfelöl) és hogy a közrend őreként szerepeljen. (ügy van! ügy van! jobbfelől.) Mocsáry Lajos: De nem kell a polgárokat keresztüllőni. (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ma két irányban hallottam igen szép fejtegetéseket a közigazgatásról, az autonómiáról, a centrálisaimról és a particularisinusról. Nem tagadom, nagy érdekkel és élvezettel hallgattam; mind a kettő helyes szinvonalon mozgó tárgyilagos parlamenti előadás volt. De én abban a szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy teljesen egyikkel sem értek egyet. Engedjék meg azért, hogy én is nem részletekbe menve, hanem általánosságban mozogván, mint azt a t. képviselő urak is tették és másként ez alkalommal nem is tehették, jelezzem álláspontomat. (Halljuk!) És ez az: nem szabad egy államban sem a merev centralisatiónak, sem a particularismusnak uralkodnia, hanem kell a hatalom centralisatiója annyiban, hogy a particularismus kinövéseit akkor, mikor az széthúzássá válnék, megakadályozza és viszont kell a particularismusból annyi, hogy a vidéki érdekek is érvényesülhessenek és saját hatáskörükben a közös ügynek szolgálhassanak. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez az irány, melyet eddig követtem és fogok követni ezután is, mindaddig, a mig a belkormányzatra bármely minőségben hatásom lesz. De bocsássanak meg a t. képviselő urak, a kiknek egyike a kormányt vádolva, azt mondta: mit csináljon a megye, érzi, hogy neki ellenőrzési joga vän, de látja, hogy a tisztviselő büntetlen marad. Nem nagyon ékesen szólott a megyei institutio mellett, mert ha tudja az a megye, hogy ellenőrzési joga vau és látja, hogy a tisztviselő mégis büntetlen marad: akkor első sorban maga az a testület a hibás, mely látja a visszaélést, de nézi, hogy történik, a helyett, hogy törvény adta hatalmával élne. (ügy van! TJgy van! a jobboldalon.) Bartha Miklós: A közigazgatási bizottság! Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, a közgyűlésnek is joga van felfüggesztést, fegyelmi vizsgálat elrendelését kimondani. (ügy van! a jobboldalon.) És ha a képviselő ur a közigazgatási bizottságról szól, tessék nekem kimutatni, hány eset volt olyan, a melyben a megyei közgyűlés kimondta a fegyelmi vizsgálat elrendelését és a közigazgatási bizottság vagy nem hajtotta végre, vagy a hibás tisztviselőt felmentette. (Tetszés a jobboldalon.) Panaszt azért, hogy a közigazgatási bizottság megbüntette az illetőt és kérelmet, hogy én a legfelsőbb fórumon legyek elnézőbb, kaptam igen sokat; de az ellenkező miatt panaszt még nem kaptam. Egyébiránt vájjon arra a közigazgatási bizottságra nincs e a megyének befolyása? (TJgy van!