Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-34

34. országos ülés dcezember 10 1SS4. f g{ a jobboldalon.) Nem méltóztatnak-e tudni, hogy 10 megyei választott tag és azon kivül ugyanannyi megyei választott tisztviselő, mint a hány kormányi tisztviselő van ott. (Egy hang a szélső baloldalon: A főispán az elnök! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A megyei választottak vannak tehát előnyben azon bizottságban, ha teljes számmal megjelennek, (ügy van! a jobboldalon!) De nem akarok erre bővebben kiterjeszkedni, különben is csak igen röviden kívánok szólni. (Halljuk!) Egy észrevétele a t. képviselő urnak, megengedem, nagy figyelmet érdemel a practicus élet szempontjából. Ez az, hogy azt mondja egyik hibául, hogy a községi jegyzőre és a községi biróra nézve nincs ineompatihilitas kimondva. Ez oly tétel, mely komoly megfontolást érdemel. (ügy van! ügy van! több oldalról.) És ha majd részemről az orvoslás ez iránt esetleg csakugyan proponáltainak, igen fogom kérni a képviselő ur támogatását. (Élénk helyeslés több oldalról.) Mocsáry képviselő urnak azon állítására kívánok még reflectálni, hogy a központon van valamelyes bureaucraticus organisatio, de a vidéken — ott az ország nem administráltátik, hanem administralódik. Ha azt akarjuk t. képviselőház, hogy a vidékek maguk administr alják magukat, pedig a képviselő ur azt akarja és bármit fessen is oda, ugy mint az én titkos vagy nem titkos szándékomat, nem tagadhatja, hogy ma a vidék választottjai administrálnak és a megyei bizottságok ellenőrizhetik az administratiót; ha tehát ily rendszer mellett a vidéken nincs administratio, ez ismét azon rendszernek, melyet véd,jóságát mutatja. (Úgy van! a jobboldalon.) Nagyon bajos az t. képviselőház, midőn valaki egyszerre két ellenkező szándékot tűz ki magának, az egyik az, hogy egy fennálló intézményt védjen; s a másik az, hogy azt hibásnak mondja azért, hogy a hibát a kormányra foghassa. Ezt a kettőt összeegyeztetni nem lehet. Vagy nem áll, a mint nem áll, hogy a vidéken nincs administratio, mert van administratio, van hibája is elég, de nem rosszabb, mint a legtöbb administratio a világon: akkor nem felelős érte a kormány, akkor fennállhat az az intézmény; vagy áll az, a mit a képviselő ur mondott, hogy nincs a vidéken administratio, akkor maga Ítélte volna el szigorúbban az intézményt, mint tette Grünwald képviselő ur vagy bárki más. Különben a képviselő ur abból indul ki az én lehető czéljaimra nézve, hogymint ő monda, Grünwald Béla képviselő urnak egy insinuatióját nem utasítottam vissza, bár a complimentumot zsebre raktam. Ugy látszik, azt hibáztatja a képviselő ur, mert megkezdett meséjét nem fejezte be, hogy a sajtot nem eresztettem ki a szájamból. Nem tudom, KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. II. KÖTET. mi volt azinsinuató, de egyet tudok és ez az, hogy ha minden insinuatiót, melylyel az igen t. képviselő urak megtisztelnek — és a miben nem maradt adós Mocsáry képviselő ur sem iménti beszédében, midőn már a főrendi törvényjavaslat elfogadása után történeodőkre nézve is elmondotta szándékaimat, ha minden insinuatio ellen tiltakozni akarnék ; valóban a képviselőház minden ülésének fele körülbeiül abból kellene, hogy álljon, hogy meghallgassam az insinuatiókat, másik fele pedig abból, hogy visszautasítsam. (Élénk helyeslés és derültség jobbfelöl.) m En megyek, haladok a magam útján, az insinuatiókkal pedig nem gondolok. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Egyébiránt én ugy értettem, hogy Grünwald t. képviselő ur akkor azt mondotta, hogy én nem fogom az állami administratio ígéret-földére, ha t. i. igy járok el, bevezetni az országot — az ígéret földje kifejezését én alkalmaztam — nem nyerem el azon államférfiúi nagyságot, a melyet elnyerhetnék, ha az állami administratiót Magyarországon meghonosítanám. Mit feleltem erre? Azt, hogy én ugyan az állami administratiót nem tartom csak egy úton létesíthetőnek, de a magam útján, a mint én helyesnek tartom, én is arra törekszem, de meglehet, hogy neki igaza van és én tévedek, akkor természetesen nem fogom én az ígéret földére bevezethetni a nemzetet, de megelégszem azon öntudattal, hogy én is igyekeztem az állami administratiónak és a magyar államiság eszméjének megszilárdítását az én általam helyesnek tartott úton előmozdítani. T. ház! Azt hiszem, hogy ha lett volna insinuatio, ebhen lehetett volna még visszautasítást is látni. De egy más szónok akkor felhasználta ezen mondásomat egy hatásos beszédben és emlegette, hogy igenis az igéret földére nem vezethette be a népet Mózes és az arany borjúról és a húsos fazekokról beszélt a képviselő ur. Szerénységem tiltja ugyan, de kénytelen vagyok elfogadni az ő hasonlatát. Miért? Mert mi volt és kivolt az a Mózes? Épen az, a ki az arany borjut összetörte és a húsos fazekak utáni kapkodást megsemmisítette, de nemzetét a kóborlás 40 éve alatt épen együtt tartotta, hogy más szerencsésebb bevezethesse az igéret földére. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Vádként hozatott fel, de én igenis megelégszem ezen szereppel; ha választanom kellene, inkább az érdem szerzőét, mint a szerencsés bevezetőét választanám. (Élénh helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang a baloldalon: Az érdem szerzője!) A t. képviselő urak egy kifejezésem \ i\Z érdem szerzője felett mosolyogtak ; megengedem rosszul hangzott, de nekem nincs időm minden beszédemet leírni és megtanulni. Végezetül áttérek arra, a mi igazán a budget 1G