Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-11

11. orszftgos ül(''S október 17. 1884. 87 üzleti tőke felett rendelkezik. A másik korlátozás a tagosítási törvény hasonlagját illetőleg abban állna, hogy közgazdasági associatió alakítására nézve törvényes kényszer egyáltalában csak akkor volna gyakorlandó, ha az associatiót kívánók birtoka tökéletesen adósságmentes. Minden más esetben közgazdasági associatió alakítását az összes részes földbirtokosok beleegyezésétől függővé kellene tenni. A mint most már jelenleg állam és társadalom felvilágosítás és példa által a tagosítás általános keresztülvitelének érdekében működni iparkodnak, szintúgy mindkettőnek a közgazdasági associatió intézményének tekintetében ugyanazt meg kellene tenniök és rögtön hozzáteszem azt, hogy a siker ez utóbbi esetben gyorsabb és nagyobb volna annál, melyet állam és társadalom a tagosítás tekintetében eddig elértek. Miért? Azért, mert a közgazdasági assoeiatiónál a jelen gazdasági magánüzlet helyébe a közös gazdasági üzlet lépne, ennek következtében ezen intézmény behozatalával mindazon okok, melyek jelenleg a tagosítás kényszerűsége mellett szólnak, elesnének s tehát az egész tagosítás feleslegessé válnék. Miután pedig tudvalevőleg a hazai földbirtokos osztály igen tetemes részére nézve még mindig alig létezik valami népszerűtlenebb, mint épen a tagosítás, a mi ugyanannak aránylag nagy költségeiben, de még inkább azon régi tapasztalásban, miszerint az ember rögéhez ragaszkodik, találja magyarázatát, semmi kétséget nem szenved, hogy a közgazdasági associatió intézményének számára felvilágosításon és példán kivül mindenesetre még azon kilátás is propagandát csinálna, hogy a hazai földbirtokos osztály ama intézmény behozatala által a tagosítás Damoeles-kardjától szabadulna. Hogy az állam és társadalom által szervezendő közgazdasági mozgalom czélhoz vezessen, azt a helyes mederbe igazgatni és egységessé alakítni kellene. Erre pedig elkerülhetlenül szükséges oly központi közeg, mely az egész mozgalmat vezeti és felügyeli. Ezen központi közeg — nevezzük azt „közgazdasági államtanácsnak" — az állam által volna kinevezendő és a legfőbb birói hatóságok függetlenségével kellene bírnia, A közgazdasági államtanácsot, mely három osztályból, t. i. mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi osztályból állana, egy elnök, a három osztályt pedig egy-egy osztályfőnök vezetnék. Mind az elnök, mind az osztályfőnökök országos képviselőkké volnának választhatók, részint azért, hogy hivatalbeli működésük eredményeiről mindenkor hiteles felvilágosításokat adhassanak a képviselőházban, de részint azért is, hogy az általak képviselt ügy érdekében ők maguk részt vehessenek a törvényhozásban. A mi végre a közgazdasági államtanács teendőit illeti, azok a következők volnának — at. ház kegyes engedelmével az illető tiz pontot olvasni fogom: a) oda hatni, hogy a közép- és kisbirtokosok a hazában a különböző helybeli viszonyokhoz képest és ;Í törvény által megszabott módon közgazdasági associatiókká alakuljanak; b) ezen testületeket, gazdasági érdekközösségükhez képest kerületekbe felosztani, minden kerület számára egy-egy iskolázott szakférfit mezőgazdasági felügyelőnek, később a szükséghez képest szintén egy-egy iskolázott szakférfit ipari felügyelőnek kinevezni és ezen kerületi felügyelőket azzal megbízni, hogy kiki a maga körében a közgazdasági associatiók összes tevékenységét és kezelését ellenőrizzék, tanácscsal és tettel ugyanazok segítségére legyenek és előljáró központi hatóságuknak rendesen jelentést tegyenek ; c) megfelelő befektetési és üzleti tőkék az egyes közgazdasági associatiók számára való megszerzését valamint ezen testületeket esetleg máiterhelő hitelzálogi adósságnak olcsó törlesztőkölcsönökre való konvertálását közvetítni; d) az egyes közgazdasági associatiókat arra indítani, hogy, mihelyt a körülmények megengedik, a mezőgazdaságot összekössék oly ipari vállalatokkal, melyek az illető vidéknek s annak lakosságának tekintetében legalkalmasabbak; e) a felett őrködni, hogy az egyes közgazdasági associatiók mind a mezőgazdaság, mind az ipar tekintetében mindazon eszközökkel éljenek, melyeket a modern tudomány mindkét téren nyújt; f) az értelmiség megfelelő fokozásának érdekében arra törekedni, hogy az egyes közgazdasági associatiók részint saját költségökre, részint az állam segélyezésével egy-egy polgári iskolát tartsanak fenn, valamint minden kerületben egy-egy, a szükséges taneszközökkel felszerelt mezőgazdasági és ipari szakiskolát rendezzenek be; g) a felett gondoskodni, hogy az egyes közgazdasági associatiók kereskedelmi czikkeiket a legalkalmasabb piaczokra hozzák és különösen mezőgazdasági terményeiket idegen alkuszok kizárásával adják el; h) a hazában való összes közgazdasági fejlődést figyelemmel kisérni és az illető észleletek alapján a termelés és fogyasztás közti egyensúly fentartásának érdekében, a közgazdasági associatiókat részint az egyik vagy másik termelési ágban való fokozott tevékenységre felbuzdítni, részint pedig esetleges túltermeléstől megóvni; i) minden megengedhető eszközzel arra törekedni, hogy a belföldi fogyasztók az összes magyar nemzet s tehát saját jól felfogott érdekükben a hazai termelést támogassák és e végre életszükséI geiket lehetőleg a belföldön termelt árúczikkekkel fedezzék; k) egyáltalában mindazon intézkedéseket megtenni, melyeket a közgazdasági associatiók mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tekintetben való érdeke és boldogulása megkövetelnek.