Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-10

68 10 er*zá£os ti! és október IC. 188*. Az önök felirata az országgyűlés tartamának meghosszabbítását az ország minden rétegét megrázkódtató választási izgalmakkal indokolja; de hát az izgatottságot és a közfelháborodást mindig és mindenütt nem-e a hivatalnokok önkénykedése, törvényellenes beavatkozása s undort keltő lélekvásárlása idézi-e elő? S nem a pártérdekben működő választási elnökök visszaélései, jogelkobzásai s a vérengzésig menő erőszakoskodásai fokozzák-e egészen a végelkeseredésig? Ugy hogy igazán, csak a mi jó népünk páratlan türelmének és ritka törvénytiszteletének lehet köszönni, hogy ezen a kormány hatalmi túlkapásai által előidézett izgatottság veszélyes kitörésekben nem nyilvánult. s több ártatlanul kiontott vér nem tapad a fusio kormányának úgyis eléggé gyászos emlékéhez: hisz a választási elnökök attól sem igen riadtak vissza. Próbálnák meg csak Angliában, Francziaországban, Belgiumban vagy bármely más alkotmányos országban az összeíró biztosok a választó jogosultak ezreit kihagyni és a választási elnökök az összeirtakat mindenféle ármányos fogásokkal megfosztani választási joguktól: bizony tudom, hogy a nép darabokra tépné az ily jogorzókat. Az ily üzelmek által előidézett izgatottságlecsillapítása és a választási szabadság megvédésére csak egy mód van : a titkos szavazat behozatala, a választási törvények szigorú végrehajtása, o választási elnökök hatalmaskodásának korlátozása és a hivatalnokoknak a választástól való teljes eltiltása és a Curia bíráskodás:!. Ez iránti előgondoskodást csakis az Irányi Dániel t. barátom által benyújtott válaszfelirati javaslatban találok s ez okból is azt támogatom szavazatommal, mert ha a választások corruptiój át továbbra is megtűri a törvényhozás, az által csak a Tisza-uralom sorvasztó rendszerének ad táplálékot, azon rendszernek, mely máris sötétebb nyomokat hagyand történelmünkben a hitszegés elő idézte várnai vésznél. Óvakodjunk attól, nehogy az alkotmányos létünk Mohácsává változzék, mert vesztett csaták rombolásait kiépülheti a nemzet, de a tiszta erkölcsök csődjéből nincsen felüdülés, mert minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvesz, Róma ledől s rabigába görnyed. {ügy van! a szélső hal oldalon.) Pártolom az Irányi Dániel által benyújtott válaszfelirati javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mocsáry Lajos: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy azon t. képviselőtársaim, a kik a túloldalról szólásra feljegyezve voltak, jónak találták nevüket kitöröltetni; valószínűleg mert nem találták kellemesnek közvetlenül a t. ministerelnök ur után az ülés vége felé felszólalni. Sajnálom azt magának a vitának érdekében; mert kétségtelenül sokkal érdekesebb a vita, ha a különböző oldalon levő képviselők felváltva tartják beszédüket. (Halljuk t a szélső baloldalon.) Kénytelen lévén ilyformán a reám nézve, megvallom, kissé nehéz helyzetet elfogadni, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy mégis a lehető röviden elmondjam azon észrevételeimet, a melyeket magára a trónboszédre különösen, valamint a válaszfelirati javaslatokra vonatkozólag megtenni helyén levőnek tartom. (Halljuk! a ssélsőbaloldalod.) Többen azon nézetet fejezték ki, hogy a trónbeszéd nem egyéb, mint a kormány által előterjesztett munkaprogramul. Nem osztozom teljes mérvben e felfogásban; én a trónbeszédnek ennél magasabb jelentőséget tulajdonítok. Alkotmányunk még nem fejlődött ki annyira, hogy terjesen absorbeálja uralkodónk egyéniségét, hogy csakis a kormány és ne maga a fejedelem szóljon a nemzethez a trónbeszédben. De különös fontosságot tulajdonítok a trónbeszédnek még egy más körülménynél fogva is és ez az, hogy nem egyedül a magyar király ki a trónbeszédbenhozzánk szól, hanem ennél hatalmasabb ur, uralkodója azon monarchiának, melynek a mint most mindinkább szokásba jő mondani, Magyarország csak egyik államát, egyik részét képezi. Lehet ennek egyébiránt egyenes nyomát találni a trónbeszéd formájában, de különösen azon körülményekben is, melyek között az országgyűlés megnyitása történik, abban a fekete-sárga zászlóban, mely a megnyitáskor a királyi palota ormán lengett és abban, hogy ott csak helyettesítve voltak jelen a magyar udvari méltóságok. Nem volna szükséges a dolgok mai rendjénél fogva sem, hogy ez igy legyen; de hogy ez igy van, a fekete-sárga zászló és az idegen méltóságok ottléte súlyos sérelmet képez Magyarország állása ellen. Hiába mondják sokan, hogy az i867-ikí kiegyezés megszüntette a régi sérelmi rendszert, hogyha sérelmi országgyűlések ideje lejárt. A különbség a korábbi országgyűlések és a mostani közt csak az, hogy az akkori sérelmi országgyűlések érezték a sérelmeket és reraonstráltak.ellenök, állandóan követelték azok orvoslását, mig az újabb országgyűlések, ugy látszik, még érzékkel sem bírnak az ország jogainak sérelmei iránt. (JJgpvan•.! a szélsőbalon.) A mi most a trónbeszédet illeti, t. ház, Ő Felsége mindjárt az első pontban arra int bennünket, hogy ernyedetlen szorgalommal járjunk el fontos teendőinkben. Hát, t. ház, én nem akarom élére állítni azon, pedig azt hiszem, correet,alkotiuányos elvet, hogy fejedelem és törvényhozás egyenjogú factorok. (Ugy van!) Én a trónbeszéd ezen passusában foglalt atyai intést magam részéről tisztelettel elfogadom, csak azt kívánom, hogy ezt t. képviselőtársaim is mindnyájan és egyenkint szivükön viseljék az országgyűlés folyamában.