Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-10

10. országos m» október 16. 1881 65 lőűésünkkel, ezredéves alkotmányunkkal s a nem­zet szent hagyományaival ellentétes jeleni álla­potba e szabadságszerető nemzet soha magát bele találni, bele élni nem fogja; hogy ez ország meg­elégedése, népének jóléte és boldogsága csakis a personal unió alapján nyugvó önállóság és külön államiság által érhető el, (Helyeslés a szélső hal­oldalon) hogy a magyar nemzet csak úgy fejtheti ki ellenállhatlan hatalmát és csodákat mívelt nagy erejét, s ezek által csak úgy biztosíthatja a trónt, ha had- és pénzügye felett önmaga rendelkezik, ha nemzetgazdászatiíag függetleníti étik azon ide­gen nyomás alól, mely gyarmati alárendeltségre kárhoztatja. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ki kell fejtenie e válaszfeliratnak, hogy a közösség, mely minket siámi ikerként csatol a sor­vadásban sínlődő vén Ausztriához, (Tetszés a szélső baloldalon) absorbeálja a mi fiatal életünket is, (Úgy van! a szélsőbaloldalon) enerváljaami tetterős nemzetünket, paralizálja a mi erőnket. Anyagilag kimeríti, önbizalmát elöli, tetterejét és hősiessé­géi megbénítja a magyar nemzetnek. Meg kell értetnie e válaszfeliratnak a népeit szeretni látszó uralkodóval, hogy széles, nagy ket­tős birodalmában csak a magyar vert itt erős gyö­keret, csak ez nem vágyódik sehová, sőt ha eiso­dortatott is innen, a hazaszeretet ellenállhatlan de­lejes ereje által vonzatik ide vissza. Ki kell fej­tenie, hogy a többi faj mind kifelé gravitál, min­denik a felbomlásban, a trón összeomlásában ke rési boldogulásának feltételeit, hogy mindenik kisebb-nagyobb mérvben az aláásás vakond-mun­káját űzi, csakis a híí magyar igyekszik szilár­dítani. Mindenik bomlasztásra tör, csak a magyar eonservál. Meg kell értetnie, hogy ha a hű és az uralkodó­val—már az érdekegységnél fogva is — egy czél felé­törekvő magyar nemzetet folyton gyengítik, ugyan akkor egyszersmind gyengítik és lazítják az össze­tartó kapcsot is, mely ha szakadni talál, akkor mint oldott kéve omlik szét a birodalom is. Meg kell e feliratnak értetnie, hogy majd a mikor a kényeztetett, a mi rovásunkra dédel­getett, a mi romlásunkra felgazdagított osztrákok a természet és faji törvények változhatlan végzet­szerű utain a Deutsches Vaterland-ot keresik s az egységesség deleje által természetes sarkpont­juk felé vonzatnak, mások meg az északi sarkpont felé: akkor csak a magyar nép fog itt megma­radni, mint a mely itt a közép Dunánál találja ter­mészetes nehézkedési pontját. Igen, meglesz itt akkor is a hű Magyarország, mely a kísértések, a megpróbáltatások, a szerencsétlenségek napjaiban is épen lovagias jelleméből kifolyólag— alkalmasint ragaszkodni fog övéitől elhagyandó uralkodójához ; ámde ha meglesz is a nemzet hűsége, nem lesz meg — ha a jelenlegi szomorú helyzetet továbbra is ráerőszakolják — az az erős Magyarország, a KÉPVH. NAPLÓ 1884 -87. I. KÖTET. mely megvédeni is tudja s a mely a hazát és a trónt oly erős érczfallal övedzé körül, hogy azon semmiféle bírvágy és agressio áttörni ne tudjon, • E feliratnak meg kell értetni a magyar király­ijai, hogy az erőszakolt reál-unió szétmálasztjaez erős védfalat; azt csakis a personal-nnio vízhat­lan cementjével lehet ugy kijavítani, hogy az ugy a kívülről, mint a belülről hömpölygő árt feltartóz­tassa és megtörje. Itt egyedül Magyarország a szilárd talaj, melyre biztosan, állandóan építeni lehet, a többi mind sikamlós futó-talaj, a mely kicsuszamlik s Összeroskad, a mit arra helyeztek. E feliratnak — ha az igazság tükre akar lenni — fel kell mindezt fejtenie, meg kell mon­dania a magyar királynak, hogy rósz tanácsosai rósz tanácscsal éltetik, hogy a választási törvények ki­játszása s undok vesztegetéssel oly többséget vá­sárolnak össze, mely a nép érzületével ellentétben áll, mely a valót elpalástolja a király előtt s meg­gátolja azt, hogy jó és nemes szíve összedobban­jon szenvedő magyar népe szívverésével s annak bajait felismerve, gyógyírt helyezhessen vérző sebeire. En a válaszfeliratot, melyet ajánlnak, nem pártolhatom, mert az a kormány konyháján kelt, az nem az igazság tükre, hanem fátyol akar lenni, a melylyeí e kormány végtelen hibáit, nemzet- és erkölcsellenes bűneit akarják elleplezni. Az a hízelgés tetszetős syren-hangjával akarja elaltatni azt, a kinek nagyon is éberen kell őrködnie. Az védlevele akar lenni a kormány eljárásá­nak, holott a valódi igaz feliratnak vádlevélnek kellene lennie a kormány btínözönével szemben, a melyet főleg a választások folyama alatt elköve­tett és vádlevél azért is, mert a nemzet vagyo­nával és jogaival roszul gazdálkodott, államjavain­kat elprédálja és a nemzetet iszonyatos adósságok özönével terheli. (Ugy van! a szélső baloldalon.) E válaszfelirat tetszetős akar lenni az osz­trák császár előtt, kivel nekünk semmi közünk, a kit mi nem ismerhetünk; mi oly feliratot akarunk, a mely tessék a magyar királynak, mert csak e minőségben tisztelt előttünk, csak e minőségben számíthat a magyar nép ragaszkodó hódolatára, minden ellenséggel daezoló hősiességére és tör het­ién hűségére, a megpróbáltatások nehéz napjaiban. ünök válaszfelirata hivatalos hízelgés, mely ürt támaszt nemzet és királya közt; mi oly feliratot akarunk, a mely legyen igaz, őszinte szó, hogy tüntesse el az ürt a bizalom fényénél és annak melegével, hogy hozza közel az uralkodót a nem­zethez, hogy forrassza össze azokat, a kik egy­másra vannak utalva, kik az együtt élésre s biza­lomteljes összmfíködésre vannak rendelve érdek­egységüknél fogva is. Mind e fontos, életbevágó okoknál fogva, az ország népének valódi érzelmeit kifejező, az ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom