Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-10

52 10. erszágos ülés október 16. 1884. kevesebb tag, nevezett képviselő a VII. osztályba soroztatik. Más bejelentés nincs. Napirend előtt még Istóczy Győző képviselő ur kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) IstÓCZJ GyŐZÖÍ T. ház! A ház gyorsírói naplójának vezetésére vonatkozólag leszek bátor néhány megjegyzést tenni. A tegnapi ülésről vezetett naplóból a mi pár­tunk részéről tett igen lényeges és érthetőleg ki­mondott több közbeszólás kihagyatott; mig ellen­ben például Pulszky Ferencz képviselő ur beszé­dében a következő nagyfontosságú gyorsírói megjegyzés van: „Szónok Istóczy Győző felé néz. Nagy derültség", (Élénk derültség.) Már most nem tudom, minő fontos dolog az, hogy Pulszky Ferencz képviselő ur felém néz. Hiszen ezen az alapon azt is lehetne a naplóba bevenni, hogy például Pulszky Ferencz képviselő ur nagyot tüszszeutett (Derültség) vagy begombolódzott. Különben is ugy tudom, hogy Pulszky képviselő ur rövidlátó s igy ha felém fordult volna is, tán másra akart nézni. (Nagy derültség.) Bátor vagyok a ház szives figyelmét ezekre felhívni. A gyorsirodától pedig megvárjuk, hogy pártunk iránt több tapintatosságot és tárgyilagos­ságot tanúsítson. (Helyeslés a hal- és szélsőbal külön­böző padjain.) Elnök: A gy orsirási följegyzések tulaj don­képen csak akkor válnak végérvényüekké, ha a naplóbiráló - bizottság vizsgálatán átmentek. A naplóbiráló - bizottság van hivatva arra, hogy az ilyen dolgokra figyelmét kiterjeszsze. Ennélfogva intézkedés nem szükséges. Következik a napirend, t. i. a tegnapi válasz­tás eredményének kihirdetése. Rakovszky István jegyző: Van szeren­csém az eredményt a következőkben előterjeszteni. Az első biráló - bizottságba választandó egy tagra beadatott összesen 343 szavazat. Ebből üres volt 2, legtöbb szavazatot, névszerint 135-öt kapott Andaházy László, a többi szavazat egyesek közt megoszlott. Elnök: E szerint Andaházy László képviselő ur az első bíráló-bizottság tagjává megválasztatott és minthogy épen jelen van, legczélszerübb lesz, ha azonnal leteszi az esküt. Rakovszky István jegyző fogassa az eskü­formát; Andaházy László leteszi az esküt). Elnök: A képviselő ur az esküt letévén, kötelességének telj esi tése're utasittatik. Következik a napirend, a válaszfelirati javas­lat tárgyalása. A szó Zichy Antal képviselő urat illeti. Zichy Antal: T. ház! Parlamenti gyakor­lat nálunk, de tán a dolog természete is úgy hozza magával, hogy a válaszfelirati javaslat megvitatá­sát leginkább az ellenzék tekinti a legjobb alka­lomnak, mindannak, a mi szivén fekszik, elmondá­sára, mindazon vádak felhozására, melyeket ala­posan vagy alaptalanul a kormány ellen felhozhat Mind az a baj, mely az országot érte, legyen az bár elemi csapás, vagy a helyzetben gyökerező kórjelenség, alkalmas helyet talál ilyenkor az ellenzéki szónoklatok áramlatában; s többé-kevésbé hálás tárgyát képezi az ilynemfí ékesszólásnak; mig ellenben a többség — melyhez ez esetben nekem is tartozni szerencsém van — eleget tesz, ha mindezeket más színben látván, bizalmának egy impozáns kifejezésével marasztja meg a kormányt, melyet az ügyek vezetésével tovább is megbizan­dónak vél. Ha mégis a szólásra felírattam magamat, a szerénység rovására is engedelmet kérek, hogy adandó szavazatomat a lehető discretióval röviden indokolhassam, (Halljuk!) teszem ezt nem épen azért, hogy mint veteránból ismét ujonezczá lett képviselő mintegy újra kipróbáljam a terem acus­tikáját; hanem teszem azon föltevésben, hogy tiz évi hallgatásom s hosszas távollétem miatt teljes elfogulatlanságom, pártszenvedélyektől kevésbé kisért őszinteségem, minden személyes rokon- vagy ellenszenvektől ment tárgyilagosságom talán ke­vésbé eshetik gyanú alá, mint sok másoké, kik a mai politika áramlatában folyton benne levén, természetesen sokkal nagyobb osztalékot követel­nek és vesznek ki maguknak úgy a sikerből, mint a felelősségből. Tiz éve, hogy utolszor e helyen álltam, mi­kor a régi Deák-párt, melynek legcsekélyebb, de egyik legbuzgóbb tagja voltam, feladatát meg­oldván, abdicáit. A fusio daczára, mely a szemé­lyes tekintetek lehető kímélésével létrejött és a mostani új alakulásoknak léteit adott, megvallom, hogy kezdetben nekem némi aggályaim voltak. Aggályaim nem azért, hogy a hatalmat hozzám közel álló elvbarátaim kezéből némileg távolabb állókéba láttam áttétetni, illetőleg ama férfiúéba, kit mint ellenfélt szintén tiszteltem és becsültem, mint a hogy tartózkodás nélkül csatlakoztam azóta hozzá mint vezéremberhez; aggályom abban volt, hogy talán ezen megoldás sem talál végleges lenni, hogy nem vezet stabilismusra, szerintem minden jó kormányzat ez első elengedhetlen kel­lékére ; hogy talán kitesz bennünket további oly­féle fluctuatióknak, ingadozásoknak, mint a minők­nek azon időben az egymást felváltó rövid életű ministeriumok alatt lapda játékává váltunk. Ez aggályok merőben alaptalanok voltak. Bármely parlamentáris országban, de külö­nösen nálunk nagy ritkaság, hogy egy kormány tiz évig fenmaradjon. Ez a tény, mely az én fel­fogásom szerint mai napság merőben kizárja an­nak egy rósz kormányra nézve lehetőségét ezen tény magában véve is már egy érdem és ! nekem, megvallom, annyira imponál, hogy szinte

Next

/
Oldalképek
Tartalom