Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-9

9. orgjsáffos Más október 15 1884. 43 győződésemnek akarok az általam benyújtandó válaszfelirati javaslatban kifejezést adni, hogy ezen állapot gyökeres javítását ugy a helyes közigazgatás, mint a közszabadság érdekei parancsolják és hogy ez tovább nem halasztható. Az eddig jelzetteken kivül kiemelendőnek mondottam a trónbeszédnek pénzügyi helyzetünkje vonatkozó részét is; a bizottság által benyújtott felirati javaslatnak erre vonatkozó passusa tisztán arra szorítkozik, hogy a pénzügyi téren eddig elért eredményeket constatálja és dicsérje és hosy az eddigi ut folytatására készségét nyilvánítsa. En t. ház, a felirati javaslat ezen részével egyenesen ellentétes álláspontot foglalok el. Gyakran megvitattatott a kérdés a ház kebelében, hogy mi különbség van a közt, hogy a kiadások és bevételek mérlegében igenis bizonyos javulás ^észlelhető és mi különbség van a közt, hogy elmondani lehessen, hogy pénzügyeink fejlődése megnyugtató irányban halad. En az eddigi tapasztalatokból és a dolgok természetéből azt a meggyőződést alkottam magamnak,! hogy pénzügyeink rendezése nem a helyes utón mozog és hogy azon eszközökkel, melyek Magyarországnak ma rendelkezésére állanak, ez egyáltalában végleg alig eszközölhető és ezen meggyőződésemnek, a nélkül, hogy azt most bőven indokolnám — indokolva van a felirati javaslatban — óhajtok a felirati javaslatban is kifejezést adni. Kibántam volna továbbá a felirati javaslattól 1 azt, hogy ha kiterjeszkedik a trónbeszéd által érin j tett úgynevezett kiegyezési kérdésekre, necsak I általánosságban mondja azt, hogy ezen kiegyezést 1 is Magyarországnak ugy, mint a monarchia másik I felének méltányos érdekei szerint óhajtjuk létesíteni, hanem hogy megjelölte volna legalább nagyjából azon nemzeti postulatumokat, melyeknek létesítése nélkül a kiegyezéshez hozzá nem járulhat. És a nélkül, hogy hosszasabb indokolásba bocsátkoznám, azon meggyőződésben vagyok, hogy a fogyasztási adóink feletti rendelkezésnek elnyerése nélkül, ezen ügynek oly szabályozása nélkül, mely lehetővé teszi Magyarország gazdasági egyoldalúságának gyorsabb megszűnését, mindaz, a mit kiegyezésnek elnevezni lehet, tényleg nem más, mint az ország legsarkalatosabb érdekeinek feláldozása. Óhajtom, hogy ezen sarkalatos postnlatumoknak már magában a felirati javaslatban kifejezés adassék. A felirati javaslat a trónbeszédben érintett társadalmi bajokkal, zavarokkal szemben csupán azon keretek között mozog, mely keretekben maga a trónbeszéd; azokat nem tekinti egyebeknek külső jelenségeknél, hogy hasonlattal éljek, tekinti oly sebeknek, melyek külső sérülés folytán támadtak s melyek ennek folytán egyszerűen a chirurgicus gyógykezelés alá tartoznak. T. ház! Ha j sebekről van szó, a chirurgicus gyógykezelésnek kétségkívül jogosultsága van és ez mindenesetre az alkalmazandó egész therapiának egy alkatrészét képezi. De én épen abban térek el ugy a trónbeszéd, mint a javaslat felfogásától, hogy én azon sebeket, melyek mutatkoznak, csak részben külső sérülésnek, de nagy részben egy nemzettestünkön rágódó benső kór jelenségeinek tekintem. így tekintve a dolgot, én az orvoslás súlypontját a belkezelésre kell hogy fektessem és azon betegségi okok eltávolítására, melyek a külső sérüléseket előidézték. Ennek óhajtok felirati javaslatomban kifejezést adni. T. ház! Ezek után, minthogy a zárszó joga számomra ugy is biztosítva van, utalok az általam és társaim által a háznak elfogadásra ajánlott válaszfelirati javaslat tartalmára és bátor leszek azt a t. ház engedelmével felolvasni. (Olvassa a javaslatot, melyet aláirtak: Gr. Apponyi Albert, Ernuszt Kelemen, gr. Károlyi Sándor, Horánszky Nándor, Grünwald Béla, Dessewffy Kálmán, Hodossy Imre, Horváth Lnjos,Gaal Jenő (pécskai), b. Lipthay Béla, Hevessy Bertalan.) Elnök í Azt hiszem, t. ház, hogy méltóztatik elrendelni, miszerint a felolvasott válaszfelirati javaslat szintén kinyomassák és szétosztassák.(Iíefo/esZés.) B. Andreánszky Gábor: T. képviselőház! Midőn mi antisemiták most először, mint egy nyilt antisemita-programm alapján választott párt foglalunk helyet e házban, megbízóink iránti és saját hazafiúi kötelességünknek tartjuk egy külön válaszfelirat-javaslatot benyújtani, melyben nyíltan feltárjuk Felséges uralkodónk előtt az ország keresztény lakóinak veszélyeztetett állapotát és legjobb, legtisztább meggyőződésünk szerint jelezzük azon irányt, melyben haladva, még most a 11 ik órában hazánkat és nemzetünket az anyagi enyészettől megmenthetőnek véljük. A benyújtott többi válaszfeliratok egyikét sem fogadhatjuk el, mert ha maga a bizottság által beterjesztett javaslat, bár óvatosan körülírva, lényegben bevallja is hazánk nyomasztó anyagi helyzetét, a főokot, a főokozóját e bajoknak néven megnevezni vágyasak közelebbről rámutatni az, valamint rajtunk kivül a többi ellenzéki felirat is elmulasztotta és mesterségesen kerülve a baj főkútforrását, ezt más irányban keresik és ez által az orvoslás lehetőségének első alapfeltételét, a diagnosist eltévesztik. Azon szívós összetartás és pénzvágyi ösztönük lelketlen kielégítése, mely a világ zsidóságát a mozgó tőke hatalmának vezérévé, hazánkban pedig majdnem kizárólagos tulajdonosává tette, jelzi az irányt, hol kell keresnünk beteg állam- és magánpénzügyeink bajainak főokozóit. És midőn a zsidóság és a mozgó tőke legalább a mai időben egymástól el nem választható, lehetetlen, hogy mi a mozgó tőke túlkapásai ellen 6*