Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

328 27 országos ülía di-czember 1. 1884 Hogy a t. többség e kérdés iránt érdekkel 1 nem viseltetik, sőt annak mellőzését érdekében tartja, az igen természetes; mert ép azon alapot tagadja meg, amelyet a többség elfoglal s melyen a hatalmat gyakorolja. Az ellenzék egy része az alkotmányt nem tartja helyesnek, mig egy másik része hibáztatja ugyan a kormány egyes intézkedéseit, de feltétlenül elfogadja azon alapot, melyen a t. öbbség jelenleg áll s melyet én alkotmányunk alaptörvényével összeegyeztethetőnek nem tartok. {Elénk helyeslés a szélső baloldalon) Olyankor t. ház, ha egy képviselő véleményével egyedül áll, parlamentaris gyakorlat szerint azon nézethez csatlakozik, mely az övét leginkább megközelíti. Ezt teszem én, t. ház és ámbár az indokolást — ezt határozottan kijelentem — — nem teszem magamévá, miután én az 1867. évi XII. törvényczikknek feltétlen híve vagyok és a hibát ott találom, hogy törvényeink nem magyaráztatnak kellően, tehát mindamellett, hogy az indokolást nem helyeslem, miután a ezél ugyanaz, t. i. a költségvetés visszautasítása, elfogadom azon határozati javaslatot, melyet Ugron Gábor t, képviselőtársam beadott. {Élénk, hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Zichy Jenő: T. ház! Keni volt szándékom felszólalni, de miután t. előttem szólott képviselőtársam is azon kezdette előadását, hogy ő egyik párthoz sem számítja magát és azért hozhat Jegbátrabban és határozott bírálatot a kormánynak működése felett és azért veti el a költségvetést: ez késztet engem felszólalásra. Es kezdem felszólalásomat azon, hogy én mint pártonkívüli képviselő a budgetet elfogadom és nem csinálok abból bizalmi kérdést; de különben kijelentem, hogy a kormány iránt igenis bizalommal vagyok és látom a rendszeres működést, a czélszertí befektetéseket és jóakaratot és meg vagyok győződve, hogy ha a a t. ház bizonyos kérdések megoldásában a kellő erélylyel fel fog szólalni: a kormány részéről nem lesz fennakadás és az bizonyosan tőle kitelhetőleg fogja teljesíteni kötelességét. Hogy most szólalok fel, ezt teszem főleg azért, mert a t. képviselő ur egy lényeges és életbevágó kérdést hozott szőnyegre, melyet teljesen nem fejtett ki : és ez az önálló vámterület kérdése. Ezen kérdés már a múlt országgyűlés bezárásakor, nemkülönben a választások ideje alatt ép a ministerelnök ur által behatólag- tárgyaltatott és ép azért kell, hogy ez iránt már abudget-tárgyalásnál felszólaljunk. Én ezen kérdésben a t. ministerelnök úrral egy véleményben nem vagyok — nem lehetek. Ha tekintjük más országokban a közgazdaság fejlődését, azt látjuk, hogy védvámok nélkül az ipar megteremtése lehetetlen volt és minden működés sikertelen volt mostanáig. Ugy fogják fel a kérdést, mint hogy ha ez csak ugy történhetnék meg, hogy az Ausztriával való közgazdasági viszonyainkat ez teljesen megingatná és mintha ez más irányban is felforgatná, vagy fel akarná forgatni a viszonyokat. Ezt én tagadom. Magyarország, a melyben megvan minden előföltétel egy gazdagállammá való fejlődésre, csak ugy fog teljesen erős és gazdag állammá válhatni, ha fej lett ipara és gazdag iparosai lesznek. A mi kereskedelmünk kettős irányú. Az egyik irány nyugat felé vezetésezen kivitelünk csak nyers terményekkel eszközölhető, a másik kelet ielé és ez az ipari kivitel lehet majd idővel. Nyers terményeinket illetőleg azzal ijesztgetik gazdáinkat, hogy repressáliákkal fognak majd élni ellenünk. Én ettől nem félek, mert ha árúforgalmunkat ugy a kivitel, mint a bevitel tekintetében összehasonlítjuk, az arány határozottan előnyös. Ugyanis mig a kivitel, mely nyugat felé történik métermázsánként 8, legfeljebb 10 frtra tehető és ez nyers vagy félig kész czikkekre vonatkozik : addig a bevitel már többnyire kész iparezikkekből állván,annak rnétermázsája 2— 300 frtra tehető és igy a vámolás a mi előnyünkre történhetik, a mennyiben a mi kivitelünk métennázsánként 30 krajezár vámot fizet, addig a bevitelt 6—10 frtra lehetne megvámolni métermázsánként. Gabnaáraink ma ugyan csekélyek, még sem veszik a külföldön ma búzánkat, miért'? Mert nincs szükségük reá, ha szükségük lesz reá, az önálló vámteriilet felállítása mellett, a vámsorompók felállítása mellett is keresni fogják búzánkat és cerealiánkat még ha 30 krral drágább is leszen. Oly olcsó búzánk és cerealiánk nem volt hosszú idő óta mint most, adja isten, hogy ne is legyen egyhamar, de attól félek, hogy a mai viszonyok közepette, különösen a mint a fejlődés Európa és az új világrészben e tekintetben megindult, tartós és maradandó lesz ez az olcsóság, melynek kártékony hatását egyedül nemzetközi szabályok által lehet majd orvosolni. Fräncziaország már is felemeli buzabevitelre a vámot, minden más állam is már arról beszél, hogy vámsorompót állítson fel. Nekünk oda kell törekednünk, hogy a mennyire lehetséges, nyers terményeinket itt benn dolgozzuk fel. Azzal ijesztik gazdáinkat, hogy ha gyárakat állítunk fel, a napszám megdrágul nálunk. Ez circulus vitiosus. Ha gyárakat állítunk fel, e körül hamar telepek jönnek létre és azzal megindul az anyagi felvirágozás is, az anyagi fejlődéssel szorosan összefügg a culturai fejlődés; egyik a másik nélkül nem képzelhető. Én tehát kijelentem, hogy Szentkirályi Albert t. képviselőtársam beszédének az önálló vámterület felállítására vonatkozó részét tökéletesen he lyesiem és magamévá teszem és azt hiszem, hogy annak kivitele nem is fog nagy nehézségekbe ütközni. Hiszen emlékezünk reá, az 1867: XII. t.-cz. alkotásánál Deák Ferencz e ponti*a vonatkoI zólag mit mondott, Azt mondta, hogy ezen egyes-