Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

28. orosAgc* ölén nöYémfcer 29. i8M. 319 Minthogy azonban ez nem történt meg, hozzá, illetőleg a jelen levő belügyi államtitkár úrhoz intézem azon kérést, hogy tájékozza a t. házat arra nézve is, hogy minők Torontálmegyében az egészségi viszonyok, mert a kérvényben felhozatik az is, hogy Gyurgyevóban az egészségügyi viszonyok annyira kellemetlenek, hogy csángó véreink közt még a télen is pusztít a halál. Ha e tekintetben oly megnyugtató felvilágosítást nyerhetnék, hogy az egészségügyi viszonyok nem oly rosszak. hogy tavaszig várni ne lehessen, igen örvendenék rajta. De ha -viszont az egészség-ügyi állapotok veszélyesek, akkor sürgős az, hogy a csángók minél előbb eltelepittessenek, akár a Torontálban levő telepítésre alkalmas kincstári jószágokra, akár máshová. En tehát erre nézve óhajtanék a ministerelnök, vagy &z államtitkár úrtól megnyugtató felvilágosítást szerezni. Tisza Kálmán ministerelnök: Ha nem szólottam e dologról, tettein két okból. Először nem azért, mert a mi a gyurgyevói egészségügyi viszonyokra vonatkozik, arra nézve a pénziigyminister ur igenis nyilatkozott, hogy mi is tudjuk, hogy e hely nem alkalmas állandó telepítésre és folyamatban van előkészítése annak, hogy mihelyt lehet és minél előbb onnan máshová telepíttessenek. A mi pedig azt illeti, hogy részletes nyilatkozatba miért nem bocsátkoztam és nem bocsátkozom most, erre nézve megjegyzem, hogy azért nem, mert az javasoltatik, hogy a kérvény a ministeriumnak adassék ki s akkor fogom a kérvényt látni és olvasni. A mi engem illet, bizonyosan meg fogom tenni, a mi lehet és szükséges és ha tájékozva leszek felőle, a mint Madarász képviselő ur igen helyesen megjegyezte, fogok arra nézve ami a kérvényben van, nyilatkozni akkor, a midőn az állam javak eb'.dásának kérdése jő szóba. (Élénk helyeslés,) Sághy Gyula: T. ház! Megvallom, hogy miután készséget tapasztaltam a t. pénzügyminister ur részéről arra nézve, hogy ezen ügyet fontosságához mérten beható tanulmányozás alá veendi, annál inkább meglepett az, hogy egyszersmind készségét ki nem nyilvánította az iránt, hogy ezen ügyről annak idején a ház elé külön jelentéssel fog lépni. Márt. ház, ha egy törvényhatóság, mint Torontálmegye a képviselőházhoz fordul egy fontos ügyben kérvénynyel, azt hiszem, hogy a képviselőháznak magának is kötelessége ezen ügyet fontosságához méltóan venni. Egy egyszerű polgárnak kérvényét könnyű figyelembe vétel vagy intézkedés végett kiadni a t. minister urnak, de ha egy törvényhatóság egy ilyen, mindnyájunk által s a t. kormány által is fontosnak elismert ügyben járul a képviselőház elé, akkor a ház méltóságához illő, sőt kötelessége, hogy ezen ügy mikénti elintézéséről magának tudomást szerezzen. Megengedem, hogy Madarász képviselőtársamnak tökéletesen igaza van abbstn, hogy ezen kérdés a budget-tárgyalás folyamában is megpendíthető — csak hogy ezt a kérdést, a mely most mint külön álló kérdés vettetett fel, szoros összeköttetésbe hozni a budget-tárgyalással nem lehet, ép oly kevéssé lehet a kincstári javak eladásáról szóló általános jelentések keretébe foglalni, mert maga az ügy sokkal égetőbb szükséget képez, annak lehető gyors elintézése sokkal sürgősebb, hogysem ilyen általános jelentés beadásáig ezen ügyet elhalasztani lehetne, hogysem a képviselőház addig várakozhatnék s csak akkor szerezzen tudomást arról, midőn ezen általános jelentés be adatik; annálinkább, mert magamnak is szerencsém van némileg ismerni Torontálmegye viszo nyait s különösen épen azon ó-bessenyői nagyközséget, is, melynek lakosai, mint halljuk ezen kérvény tartalmából — és nincs okunk kétségbe vonni, hogy a törvényhatóság valót állít — Bulgáriába vándorolnak ki. Pedig ez nemcsak népességi szempontból nagyon veszélyes, hanem annálinkább hátrányos, mert kiíencz évvel ezelőtt alkalmam volt meggyőződni arról és nem hiszem, hogy a viszonyok azóta változtak volna: hogy ez a nép nagyon is melegen karolta fel a magyar állam eszméjét és most mégis oly helyzetbe jutott, hogy daczára ezen ragaszkodásának a magyar államtól megválni kénytelen, tehát ennek okait felderíttetlenül hagyni és csak az általános jelentés beterjesztése alkalmával juttatni a képviselőház tudomására, azt hiszem, sem a t. kormánynak, sem a t. háznak érdekében nincsen. Ellenkezőleg a t. kormánynak magának is --- mert azt hiszem, ez nem lejmt pártkérdés — érdekében van bebizonyítani* hogy az ország érdekét minden téren iparkodik előmozdítani, hogy másrészről igenis iparkodik eleget tenni azon várakozásoknak, melyeket a képviselőház e részben vele szemben méltán támaszt. Én tehát ismételve kérem ;i t. minister urakat, ne méltóztassék ezen kérdést, a mely azt hiszem, az ő meggyőződésük szerint sem lehet pártkérdés, ilyennek tekinteni •, ne méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy mely oldalról jön az indítvány és ezt annálinkább könnyebben megtehetik, mert hiszen teendő intézkedéseinek nem praejudicál azon határozati javaslatnak — melyet Bessenyei Ernő t. barátom beterjesztett — elfogadása, kérem azért a t. házat, méltóztassék ezen határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés balfclöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kíván, következnék még a bizottság előadójának felszólalása. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Kötelességemnek tartom báró Lipthay