Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

320 26. országos ülés november 29. Í8S4. képviselő urnak egy nyilatkozatára reflectálni, a ki azt mondotta, hogy én azt állítottam volna, hogy Torontálmegye területén nincsen telepítésre alkalmas hely. Én nem azt mondottam, hogy Torontálmegyében nincs, hanem azt, hogy a Torontálmegyében levő államjószágok nem mind olyanok, hogy azokat telepítésre átengedni lehetne, mert azok részben telepítésre nem alkalmasak, nem alkalmasak pedig azért, mert gyakori áradásoknak vannak kitéve. De van egy más körülmény is és ez az, hogy azokon a jószágokon vannak igen értékesen berendezett kincstári gazdaságok, melyeket elpusztítani csak azért, hogy telepítés czéljából átengedtessenek, nem szabad. (Helyeslés jobbfélől.) Ez a másik ok, mely miatt ezen államjószágok át nem engedhetők, de nem mondottam soha és most sem mondom, hogy ezen két körülményen kivül Torontálban egyáltalában nem volna olyan terület, mely településre alkalmas. S ha már felszólalok, reflectálni kívánok 1 rr Madarász ur felszólalására is. O ugyanis azt mondotta, hogy igenis szükséges a minister ur jelentése a telepítésekről a múltra nézve, de sem ezen költségvetésben, sem a jelentésben nem látja nyomát jövő telepítéseknek. Magában a költségvetésben megengedem, hogy nincs nyoma a telepítéseknek, mert hiszen ezekre külön költség megszavazása az eddigi tapasztalatok alapján nem szükséges; de tagadom, hogy nem volna szó a jövő telepítésekről azonjelentésemben, melyet 1883-ban az államjószágok eladásáról a t. háznak beterjesztettem. Ha azon jelentést méltóztatik elolvasni, egész sorozatát méltóztatik ott találni a telepítésekre kijelölt területeknek s épen báró Lipthay képviselő ur meggyőződhetik belőle arról, hogy épen Torontálmegyében igen sok oly terület van kijelölve, melyen a kormány telepítést szándékozik eszközöltetni. Tehát nem csak most és nem csak ma, hanem a múltban is foglalkozott a kormány ezen kérdéssel és foglalkozni kíván ezentúl is. Magára az egész kérdésre nézve megjegyzem, hogy sem a kormánynak, sem, azt hiszem, a kormánypárt egy tagjának sem szándéka megakadályozni ezen kérdés felderítését. Ha szándékában volna, sem jutna czélhoz, mert hiszen módjában áll a ház bármely tagjának interpellatio utján vagy más módon ezen kérdésben felvilágosítást követelni a kormánytól. Csak azt mondom, hogy én e kérdésben külön beadandó jelentésnek czélját és szükségét nem látom,mert az megvan ugy a jövőben, mint a múltban. (Helyeslés johbfelől) És ha valaki azt mondja, hogy messze van azon idő, addig várni nem lehet, ismételve utalok azon jelentésre, mely az 1883 iki államjószágok eladásáról szól, melyben megvannak mondva azon módok, miket a kormány a telepítésekre nézve jövőre követni szándékozik. A kormány a hozzá intézendő kérdésekre j mindenkor készséggel fog felvilágosítással szol, gálni, ezért kérem a házat, ne méltóztassék az indítványt elfogadni, hanem méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát változatlanul fentartani. (Helyeslés joV felöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérvényi bizottság javaslata nem támadtatván meg, azt hiszem az egészben véve elfogadtatik, a kérdés csak az lehet, megtoldassék-é azon hozzáadással, meiyet Bessenyei Ernő képviselő ur indítványozott, t. i. e szavakkal: „mielőbbi jelentéstétel végett". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a Bessenyei Ernő képviselő ur által indítványozott hozzáadást elfogadni ? A kik elí'ogadj'ák, azokat kéremhogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség! Ellenpróbát!)Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el, hogy méltóztassanak felállni (Megtörténik.) A többség a hozzátoldást nem fogadta el. Rakovszky István jegyző (olvassa): Torontálmegye és Torda Aranyosmegye közönségei a megyei tisztviselők állandósítása iránt törvényhozási intézkedést kérnek; illetve Torontálmegye közönsége ezen kivül a községek és törvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvények gyökeres átalakítását is kérelmezi, az e tárgyra vonatkozó reformok főbb elveinek a törvényhozás figyelmébe ajánlásával. Vámos Béla előadó: A kérvényi bizottság javaslata a következő: Kiadatik a ministerelnöknek, mint belügyministernek. Elnök : Kiadatik a minister elnöknek, mint belügyministernek. Rakovszky István jegyző olvassa: Schlager Antal munkácsi lakos ugy a maga, mint neje Pendl Magdolna nevében.Abonyi Emil országgyűlési képviselő által beadott kérvényében 7,687 ezüst frt és 10 krnak megfelelő összeget mint kegyadományt kiutalványoztatni kér azon követelés fejében, mely Pendl Magdolna atyja, néhai Pendl József javára állítólag a magyar fegyveres erő részére 1849 ben szolgáltatott katonai felszerelvéuyek ára czíuién keletkezett s eddig kiegyenlítve nem lett. Vámos Béla előadó: A kérvényi bizottság véleménye a következő: A kérvény a ház irodájába helyeztetik a benyújtó fél részéről történendő visszavehetés czéijából. A kérvényi bizottság ugyanis azon véleményben van, hogy a képviselőház nincs hivatva arra, hogy luagánkővetelések alapos vagy alaptalan voltát kutassa, ennek folytán ajánlom a kérvényi bizottság véleményét elfogadásra. Elnök: A kérvény visszavehetés czéijából letétetik a ház irodájába.. Rakovszky István jegyző (olvassa): Hu-