Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

25. országos íilés noTember 29. 1884. 301 ügyes rendszer az egyenes adóknál kivan Magyarországtól több áldozatot 38 milliót, a Tisza-kormányzat pedig 26 milliót. A fogyasztást adó volt 1868-ban 14 millió, 1875-ben szintén 14 millió. 1885 re pedig 25 V* millió van előirányozva, tehát a fogyasztási adóknál 10 és fél millióval kerültöbbe a mostani kormányzat. Igaza van az előadó urnak, hogy Magyarország költségvetése megnövekedett, de bocsánatot kérek, abban nincs igaza, hogy ezen megnövekedett költségvetés könnyebbé teszi a kisebb deficit megszüntetését, mint tette a kisebb költségvetés a nagyobb defieitmegszüntetését. Mit jelenteneke számok ? Azt, hogy terheink fokozásában és az államjövedelem emelésében elmentünk a végső határig. (Igaz! a szélső halfelöl.) Hiszen, ha az előadó ur állítása állana: az a teve,a mely előbb vitt 147 font terhet, később 235 fontot és azután, mikor 337 fontra emeltetik a terhe, azon teve talán könnyebben fogja elviselni a további terhet? (Ugy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) A teve gerinezoszlopa le fog törni, mert sebes észjárását és okoskodását Hegedűs Sándor előadó urnak utói fogja érni a teve lába, de nem a tevének gerincze. (Ugy van! a szélső balon.) Mit jelent a kiadások és bevételek oly nagymérvű felemelése? Azt, hogy mindkettőnél már a határoknál vagyunk. Mert egy olyan ország a terhek fokozásában nem mehet el tovább, a mely országban az egyenes adókból a bátralék több mint 42 millió frt, a fogyasztási adókból 5 millió frt, az illetékekből és a díjakból több mint 25 millió írt, az áilamjószágoknál pedig a bérleti összegeknél, habár már 5 millió frt mint behajthatlan leíratott, 6Vs millió frt hátralék van. Mit jelent ez a 78 millió frtnyi hátralék ? Azt, hogy már az adókat äz állam polgárain behajtani nem lehet. Maga a pénzügyminister ur is, midőn ezen hátralékokból a költségvetés bevétel rovataiban semmit sem irányoz elő, elismeri azt, hogy az évi hátralék csak arra való, ttogy az új hátralékok betöltsék azon összegek helyét, melyek talán a régi hátralékokból behaj tandók lennének. De t. ház, mutatja azt is, hogy a köztudat szerint az állam jövedelmeinek behajtása a legnagyobb könyörtelenséggel és szigorral történik és mégis ezen nagymérvű hátralékok folyvást fennállanak. 240 végrehajtó pusztítja Magyarországot. Ezekből 40 Horvátországra esik, tehát egy párnak híján majdnem annyi, mint a hány képviselője itt a házban ül. {Derültség a szélső baloldalon.) Midőn ennyi állami végrehajtónak gonosz munkájára van a kormányzat utalva, akkor ne kecsegtessenek bennünket a pénzügyminister ur és az előadó ur azzal, hogy mi a költségvetés hiányait minél hamarabb le fogjuk győzni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ne feledjük el t. ház, hogy nagy válság küszöbén vagyunk, melyet leküzdeni nem lesz képes ezen ország a rendszer hátrányainál fogva. Más országnál is fokoztattak a terhek és emeltettek az állam jövedelmei. Igy történi ez Francziaországban is a 3-ik köztársaság idejében s igy történt Angliában is különösen Pitt és Peel által; csakhogy Pitt Angolországnak kereskedelmet teremtett, mert ő öt világrésznek kikötőjét nyitotta meg az angol előtt. Önök pedig a kereskedelem terén milyen előnyt tudtak nyújtani ? (Felkiáltások a szélsőbalon: Bosmiát!) Peel alatt is növekedtek az állam terhei, csakhogy Peel a szabad kereskedést léptette hazájában életbe, a kenyeret tette olcsóbbá és a jogokat széíesbítette. Önök azonban sem az egyiket, sem a másikat, hanem áldástalan politikájukkal oda juttatták Magyarországot, hogy az egymásután elveszti külföldi piaczait, ugy hogy nyers terményeit nem tudván értékesíteni, már is a tönkrejutás szélére értünk. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha ez mindig igy folyik, Magyarország pénzügyeit nem rendezheti, mert a ki nagy terhekkel akar egy országot megrakni, annak gondoskodnia kell arról is, hogy ugyanakkor nagy közgazdasági reformokat is életbeléptettessen.De önök képtelenek közgazdasági reformokat életbe léptetni; mert Magyarország nem ura a vámoknak, nem ura a fogyasztási adóknak; mert hiszen a vámpolitikánál kénytelenek vagyunk nem saját érdekeinket tekinteni, hanem egy velünk ellentétes országgal megalkudni és mindig a középutat keresni, amely középút keresésében mi a gyengébb fél és a kormány által gyengébben képviselt fél mindig hátrányban maradunk. — Miként tudjon Magyarország nagy közgazdasági reformot létesíteni, midőn még jegybank felett sem rendelkezik? Hisz az osztrák-magyar banknak egész szelleme olyan, hogy az nem egy pénzintézet, az egy pénztkezelő hivatal, melyből teljesen hiányzik az üzleti szellem. Azon megkülönböztetés pedig, melyet az osztrák nemzeti bank a kereskedelmi váltók és a csinált váltók között tesz, az egy ítélet a magyar földbirtokos osztályra, hogy olcsó hitelhez ne juthasson, ítélet a magyar földbirtokos osztályra, mely ha jószágait jövedelmezővé akarja tenni, iparágakkal és kereskedéssel kell azt összeköttetésbe hoznia. Mi mutatja legjobban ezen országnak anyagilag sülyedt voltát? Elég reá tekintenünk az arany járadék conversiójára. — Mily nehezen és hosszú idő alatt, nagy erőfeszítések után volt lehetséges azt befejezni, ugyanazon idő alatt, midőn Szerbiának államadósságát oly nagy mennyiségben, milliárdig túljegyezték. Mi jellemzi inkább ezen országnak sorsát, mint az, hogy oly pénzjegy van az országban forgalomban, melyre az aranynyal szemben 20'A>-ot kell fizetnie. Nemcsak bevételeinket nem tudjuk fokozni,,