Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-18

246 18. országos ülés oktélier 25. 1884. Ma még csupán a f. évi 8 havi eredményről augusztus végéig kívánok szólni. Ezen eredmény abból áll, hogy a kiadásoknál a múlt évhez képest igen kevés, lényegtelen eltérés fordul elő. A bevételeknél igenis vannak eltérések, némelyek csökkentek, mások emelkedtek. Igen nevezetesen a f. év első 8 havában visszamaradtak az egyenes adó bevételei i.084,000 írttal, visszamaradt a vasutak bevétele, mely azonban legalább részben az év hátralevő hónapjában, reménylem, még pótoltatni fog. Azonban a jövedelmi források igen sok ágazata ismét lényeges emelkedést mutat a múlt évi eredményekhez képest. így a fogyasztási adó ezímén 1.600,000 frttaltöbb folyt be, mint a múlt év hasonló időszakában, ámbár az új szeszadó-törvény még akkor nem volt érvényben. A dohányjövedék nettó eredménye 2.415,000 frttaltöbb, mint ámult év hasonló cyclusában. Az államerdőknél 798,000 forinttal több a bevétel, mint a múlt év 8 havában. Mindennek eredménye az, hogy az összes bevétel a folyó év 8 havában 2.800,000 írttal jobb mint a múlt év 8 havában és a netto-eredmény, a mérleg javulása ez időszakban ugyanezt eredményezi. Különben, t. ház, a mint bátor voltam felemlíteni, a legközelebbi napokban a 3-ik negyed kimutatásai e ház tagjai közt ki fognak osztatni és abból az előadottak helyességét méltóztatnak megítélhetni. Áttérek most, t. ház, egy műveletre, melyről időnként jelentést szoktam tenni a t. háznak, habár a törvény rendelete szerint a müvelet befejeztével, t. i. 1885. év folyamán köteles a kormány részletes jelentést tenni. E müvelet, melyet a törvényhozás rám bizni méltóztatott, a rente-eonversio keresztülvitele. (Bálijuk!) Midőn e kérdésben a múlt évben felszólaltam, előterjesztettem a t. háznak, hogy az összes forgalomban volt 400.000,000 6%-os rentéből egy évvel ezelőtt 16(5.405,000 volt még forgalomban. Azóta az 1884. év első felében bevonatott 74 074,000 frt, az 1884. év második felében részint becseréltetett, részint bevonatott 92.331,000 frt és így az 1881: XXXII. t.-cz. által megállapított időben, a folyó év végéig az összes 6%-os rente beváltatván, a forgalomból ki fog vonatni. Történt pedig ez oly módon, hogy e 400.000,000 6%-os rente becserélésére kibocsáttatott összesen 545 millió forint 4%-os rente. A 400 millió 6%-os rente után fizetendő volt kamat fejében 24.000,000 arany forint, az 545.000,000 frt 4%-os rente után fizetendő kamat 21.800,000 írt és igy eléretett az a 2.200,000 arany frtnyi megtakarítás, melyet a törvény kilátásba helyezett. (Élénk helyeslés jóbbfélöl.) Ezen műveletről azonban, t. ház, a törvény rendelete értelmében tüzetes előterjesztést tenni kötelességemnek fogom tartani. Ezen rente-conversio művelet keresztülvitele csak ixgy volt lehetséges, hogy a magyar állam hitele nagy mérvben növekedett a múlt évekhez képest és méltóztassanak megengedni, hogy párhuzamot vonva, kimutassam, hogy a magyar állam papírjai néhány év alatt mennyivel emelkedtek. Midőn 1876—77-ben a 6%-os rente kibocsáttatott, történt ez oly időben, midőn a magyar állam pénzügyei a világon ismeretesek alig voltak, a midőn megelőzte azt az 1873-ik évi katastropha és igen kétséges volt, vájjon egyáltalában a niagyafrentepapir a piaczon elhelyezhető lesz-e ? Ily körülmények közt nem csoda, hogy a kibocsátott értékpapírok cursusa a mostani viszonyokhoz képest sokkal alantabb állott. így 1876-ban, annak árfolyama 80Vt volt aranyban, 1877-ben pedig 80*80 berlini cureus szerint. Ha e 6%-os rente akkori cursusát viszonyítjuk a 4%-os aranyrentecursusához, a 67* rente 1876-iki árfolyama a 4%-os rente után 53-64, 1877-ben pedig 53*84-nek, átlagosan tehát 53-74-nek felel meg. Ha tovább megyek és az 1878. és í 879-ik évben keresem a eursust, akkor az még rosszabbul állott és még nagyobb különbözet állana elő, de erről nem szólok, hanem megállok az 1876. és 1877. év eredményeinél. Ha ezt összehasonlítjuk a 4%-os rente mostani cursusával, mely ma a berlini jegyzés szerint 7770-re megy, akkor méltóztatnak látni, hogy az állam által kibocsátott értékpapírok árfolyama 100 irt névérték után 24 arany forinttal növekedett, a mi mindenesetre nagy javulás, még pedig oly időben, mely nem volt mindig kedvező az általános pénzügyi viszonyok következtében. De, t. ház, volt még egy körülmény, a mely. há nem is annyira pénzügyi, de közgazdasági szempontból káros befolyású volt pénzügyi viszonyainkra és ez az, hogy azon államadósságok,, melyek az előbbi időkben köttettek, az ország határain kivül nyertek elhelyezést, a minek következménye az, hogy az államadósságok után fizetendő kamatot fizette — az állam — nem úgy mint más országokban ez legtöbhnyire történik — saját polgárainak, hanem fizette külföldre. Habár ezen viszony nem is szűnt meg teljesen, de évről-évre constatálható e tekintetben javulás. Hogy a kibocsátott értékpapírokból mennyi van az országban elhelyezve és mennyi az országon kivül, az egészen apodictice meg nem állapítható. De van még is kulcs, a mely szerint a valóságot megközelítőleg meg lehet állapítani abból, hogy ezen értékpapírok szelvényei, hol váltatnak be. Ezt véve alapul, azon eredményt constatálhatom, hogy az aranyjáradék szelvényeinél a belföldi beváltás nagyobbodása évről-évre tapasztalható. (Tetszés.) Sokkal nagyobb előny tapasztalható apapirérté ; e szóló kötvényeket illetőleg; mert az összes 1 '5 millió papirértékre szóló kötvényekből 89 mii > van Magyarországon elhelyezve (Élénk tetssé ) és ebből is 28 millió olyan, mely tulajdonkép i a mindennapi forgalomból ki van vonva, mert névre