Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-18
18.' országos ülés oktdbar 25, 1884. 547 szóló kötvények, melyeknek kamatja nem szelvény, hanem nyugta mellett vétetik fel. Ezen eredmény, ha nem is pénzügyi, de közgazdasági szempontból mindenesetre kedvező. (Helyeslés jobbfelől.) Egy „más műveletnek keresztülvitelét is bízta reám a t. ház, t. i. az államjószágoknak több éven keresztül fokozatosan eszközlendő eladását. (Halljuk!) Azért kötelességemnek tartom erről a t. háznak jelentést tenni. (Halljuk!) E kérdés két szempontból bírálandó meg. Az egyik szempont a pénzügyi eredmény, vagyishogy mennyi folyt be az eladásból; a másik szempont az elért árakra vonatkozólag, a mely vételárak több éven keresztül fizetendők az állampénztárba. A pénzügyi eredmény a következő: í 883-ban tényleg befolyt az állampénztárba 5.800,000 frt. A történt eladások végeredményét illetőleg eladatott 1883-ban összesen 36,000 katasztrális hold. Ennek becsértéke 7.412,000 írtra volt megállapítva. A ki a körülményeket ismeri, tudja, hogy az államjószágok becsértéke nincsen alacsonyra felvéve és mégis ezen 36,000 katasztrális hold a becsértéken felül adatott el 8.143,000 írtban: tehát 730,000 írttal, vagyis 10%-al több éretett el a becsárnál. Ezen eladások igen nagy része Bácsmegyében történt, mert ott magában 16,000 hold adatott el és befolyt 4.282,000 frt. Ez összegből levonva a regale ezimén befolyt 106,000 frtot, esik egyegy holdra átlag 260 frt. (Mozgás.) Azt hiszem, hogy tekintvén akár a holdankénti becsértéket, akár az eladás eredményét, az egyáltalában nem mondható kedvezőtlennek. És itt megemlítem még azt a körülményt is, hogy a vevők mind belföldiek és nagyobb részt a kincstári birtokok mellett levő községek lakói. (Helyeslés) Ugyanezen alapon 1884-ben ÍO millió forint értékű államjószág eladása volt előirányozva. Ebből október 15-ig befolyt tényleg 9.107,000 frt; a többi hiányzó rész befolyása biztosítva van, erről azonban igen természetesen most részletes jelentést nem tehetek. Az 1883-iki eladásokról szóló részletes kimatatást azonban most a költségvetéssel egyidejűleg van szerencsém beterjeszteni. T. ház! A pénzügyminister a pénzügyi administratión kivül egyes jövedékeket és bizonyos üzemeket kénytelen vezetni. Ezek közt igen nevezetes a vasművek kezelése, melyekre az állam igen fontos érdekeinél fogva szükséges nagy gondot fordítani; azért, mert a pénzügyi eredmény eddigelé igen kedvezőtlen volt és mert a zárszámadások azt mutatják, hogy évenként több 100,000 frtra menő deficitet kellett fedezni. Ezen állapotot megváltoztatni, pénzügyileg érdekében áll az országnak, de más tekintetben is igen fontos, hogy •a kormány ezzel ezen ipar fejlődése czéljából foglalkozzék. Ennek következtében egyik főfeladatoranak tekintettem ezen üzemre gondot fordítani. E czélból a diósgyőri vasgyárat a közlekedési ministerinm rendelkezésére bocsátottam át, hol szintén kellő ellenőrzés alatt áll és megfelelhet azon feladatának, hogy az államvasutakat a szükséges vasúti sínekkel ellássa, a mi sikerrel történik is. Ugyan az előbb említett czélból felhagytam a kisebb művek üzemével, a mennyiben azok fentartását néhol közgazdasági érdekek nem tették szükségessé. Két telepre szorítkozott főleg a vasművek administratiója: a rohnicz-brezovai és a vajda-hunyadi telepre, melyekbe, hogy a kívánt eredmény meg legyen, nagy beruházásokra volt szükség; igy pl. vasutat kellett létesíteni mindkét helyen. Az e czélra befektetett kiadások összege eddig 1.900,000 forintra ment és a munkálatok befejeztetvén, most az 1885-ik év lesz először eredményes. E vasmüveknél arra fektettem fősúlyt, hogy oly ágakra rendeztessenek be, melyek Magyarországon nem voltak honosak és melyek elárusiitatására kilátás legyen. Így Rohniczon és Brezován árúvasra, vascsövekre és vasedényekre történt a berendezés, melyek Magyarországon nagy mérvben fogyasztatnak s pedig belföldi hiányában eddig külföldi gyárakból szereztettek be. Vajda-Hunyadon nagy olvasztó rendeztetett be évenkint 160,000 métermázsa előállítására, Kudzsiron pedig kaszagyártásra rendeztetett be. Ez utóbbi talán kisszerűnek látszik, t. ház, pedig nem csekély fontosságú; mert Magyarország évi szükséglete 400,000 darab kasza. És néhány évvel ezelőtt az országban még egyetlen kasza sem gyártatott és most már annyira vittük, hogy Kudzsiron 60,000 kasza gyártatik és az ország szükségletének legalább egy részét már innen fedezi. Sőt kilátás van arra, hogy ha a munka kellő kiterjedést vesz, nemcsak saját szükségleteinket fogjuk innen elláthatni, hanem kivitelre is számíthatunk kelet felé; mert a jó anyag és minden más tényező megvan ezen iparág fejlesztésére. (Helyeslés jobbfelől.) így áll a dolog a vascsövekkel és edényekkel is, melyekből csak kis mennyisége gyártatott itt az országban annak, a mi itt fogyasztatik. Megjegyzem, hogy mint eddigelé is, azon irányt követem, hogy az államnak nem lehet ugyan feladata a magániparral versenyre kelni, de ott, a hol minden szükséges tényező megvan hozzá és pedig az állam birtokán, ott mindent el kell követni, hogy azon iparágak felvirágoztassanak, melyek az országban nem honosak. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Áttérek most már az 1885-ik évi elő irányzatra. Mielőtt annak számszerű adatait előterjeszteném, néhány általános megjegyzést kívánok előrebocsátani. (Halljuk!) Maga a közösügyi költségvetés, mely ennek részét képezi, — természetesen csak akkor
