Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-16

l<jg 16. emágos ülés hitközségek maguk határozzák meg az isteni-tisztelet és anyu könyv nyelvét. A mi felekezetünk csak egy formahiba miatt nem mondotta ki az idén, hogy megköveteli minden gyülekezettől anyakönyveinek magyar nyelven való vezetését. Ha ők ugy tesznek, mint mi, akkor ő róluk ép ugy elháramlik a gyann, mint a hogy kell hogy elháramoljék mi rólunk a panslavismus gyanúja, mert mi nem szavakkal küzdünk a gyanú ellen, hanem számokkal, ; (bitókkal és pénzzel. Azt hiszem, bebizonyítottam ez által, hogy ezen a téren is mi az egyenlőség alapján állunk és követelhetjük, hogy ha a jogban kiveszi a zsidóság a maga részét, vegye ki a teherben is. Azt tartják aizonban némelyek, hogy ezen kérdés még egyáltalában nem lényeges. Legyen szabad erre nézve is aggodalmam alapjául felemlíteni néhány statistikai adatot. (Halljuk!) Magyarországon 1881-ben tanult összesen. 6727 zsidó a középtanodákban; a mi pedig a százalékot illeti, mert ebben van a tanulság — római katholikus -— mely a lakosságnak 47 százalékát képezi, a tanulók számából adott 43 százalékot, az evangélikus, mely 8 százalékát teszi a lakosságnak, a tanulókból adott 10 százalékot, a zsidó, mely 47* százalékát teszi a lakosságnak, adta 27 szálékát a tanuló ifjúságnak. T. ház ! A lutheránusok, kálvinisták, unitáriusok és görögkeletiek együtt véve, nem adunk annyi tanulót, mint a mennyit maga a zsidóság: és a míg azok 61 középtanodát tartanak fenn, a zsidók nem tartanak fenn egyet sem. Hogy jövőben hova fog ez vezetni, legyen szabad röviden megemlítenem azt a haladást, hogyan történt 11 év óta e tekintetben. (Halljak!) A római katholikus tanulók száma szaporodott 25 százalékkal, az evangélikusoké 9 százalékkal, a zsidó-tanulóké 160 százalékkal (Kő^beszólások a hal-és szélsőbal némely padjairól: Mert ingyen megy!) Kérdem már most, van-e abban valami egyenlőség, van-e abban egyenlő jog, hogy minden jogban részt akarnak venni, minden teherből ki akarják vonni magukat'? Az egyetemi tanulók száma is nagyon tanulságos e tekintetben. 1866 —67-ben volt 378 zsidó egyetemi tanuló ; 1881 -ben volt 910. A mi pedig az evangélikusokat illeti, 1866—67-ben evangélikus középtanodákon volt 4016 tanuló, most van 3556. Tehát a teher alatt roskadozik az egyház. Zsidó volt akkor 2945, most van 6727. Ha ez igy tart és ők a közművelődés terheiben nem akarnak részt venni, de büszkén verik mellöket, valahányszor műveltségről, culturáról van szó: akkor ne vegyék rossz néven, ha azt mondom, hogy a jogegyenlőség nevében legyenek egyenlők a teherviselésben is. Legyen szabad még hozzá tennem netaláni félreértések végett, hogy én azt nem panaszképen említem, hogy sokan vesznek október 23 18*4 részt az oktatásban, lelkem mélyéből örvendek, ha minél inkább terjed a tudományosság, én csak eonstatálom, ,hogy ők a teherben nem akarnak részt venni. Óhajtanám, hogy bár a népiskolák... (Zaj jobbfelől. lei-kiáltások szélső balfelöl: Halljuk Mandel Pált!) Thaly Kálmán: Talán 6 állít Szabolcsban iskolát! Veress József: Ha a zsidók büszkék a műveltségükre, de nem gondolnak „a szegényebb felekezetekkel, akkor méltónak tartom, hogy rámuta ssak ezen viszásságokra és e miatt ne vessék szememre, hogy megtámadom a jogegyenlőséget. És ha még hozzá veszem a modort, a mint ők a mi iskoláinkkal el akarnak bánni. Megtörtént. hogy látva a zsidók, miszerint a beiratkozásokhoz már-már későn fognak jönni, összefogózkodva, visszatartották a keresztény gyermekeket és nem eresztették a beiratkozások helyéhez. Megtörtént, ho<íy egyes iskolák, például az evangélikusok által fentartott szarvasi gymnasium látván, hogy a nagy terhet elviselni alig birják: a közgyűlés kimondta azt, hogy miután a keresztényfelekezetek és keresztény családok nagy költséggel tartják fenn iskoláikat, csak a zsidó nem, mégis az veszi aránytalan mértékben igénybe, méltányos, ha már önként nem akarnak hozzájárulni a teherviseléshez, legalább kétszeres tandíjat fizessenek. Bezzeg megfújták a trombitát a Lloydok és Journalok, hogy mi a gyűlöletet terjesztjük. Hát abban áll a felebaráti szeretet, hogy ők a mi zsebünkben kotorászszanak, hát nem szabad nekünk a mi iskoláinkban olyan feltétel alatt felvenni az idegen felekezetek gyermekeit, a mint mi akarjuk ? Egyébiránt, t. ház, bennem a hazafias aggodalmat nemcsak ezen adatok keltették, hanem keltették főkép azon adatok, melyek a zsidók számát illetik. Azt mondják, hogy nem oly nagy számúak a zsidók, hogy elíenök valami rendszabályt, intézkedést kellene tenni. Kivételes rendszabályokat magam sem akarok, mert tudom, hogy actio reactiót szül. Hogy a számuk még nem veszélyezteti Magyarország nemzeti létét, szervezetét, hogy ha a magyar nemzet szervezete egészséges: — vegyük itt is a statistikát. 1782-ben az úgynevezett II. Józsefféle népszámláláskor már Magyarországon volt keresztény egyén körülbelül hat millió, zsidó pedig 50,000; 1842-ben, tehát 90 év múlva zsidó volt 260 ezer, vagyis megötszöröződött; köztudomású, hogy most Magyi keresztény nép, mondjuk 13 millió, tehát 100 év alatt kétszer annyi lett, u zsidóság pedig 700 ezerhez közel jár, tehát 15-ször annyi lett. Nem aggasztja-e minden hazafi keblét ezen rendkívüli szaporodás? Hiszent. ház, tudjuk mindnyájan, hogy a zsidóság szapora, de azt is tudjuk, hogy nem születés, tehát nem belföldi szaporodás által emelkedett ily nagy számra, h.inéoi beván-