Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-14

14. orsaágos ülés október ti. 1S84. 149 a forró kását, vagy hogy illőbb parlamenti kifejezéssel éljek, a struczmadár politikáját utánozták. Annyira ment ez a reserv, hogy az utóbb nevezett hí pm vezérszónok gondosan kerülte még „a 7A Só" szót is ajkára venni. Ez, t. ház, némileg emlékeztet a török előkelő világ egyik szokására, a hol tudvalevőleg nem tartatik illendőnek társaságban más ember felesége után kérdezősködni. S ha mégis a véletlen ugy hozza magával, hogy valaki kérdezősködni kénytelen más ember felesége után, szokás egy olyan mentséget hozni fel, melyet a német ember ugy fejez ki, hogy: „mit respect zu melden". Az igaz, hogy a szép tehetségű és fiatal előadó ur talán azért, mert a coulissák mögött áll és azért többet lát, mint mások, ugy látszik, érezte ezen nehézségeit. Azt vélem legalább gyanítani pár szavából. 0 t. i. az antisemitákról a következőt mondotta : lehet felíratjuk egyes részeiben akármi — nem tudom ugyan, hogy a két felirat közül melyiket értette, vájjon azt-e, a melyet Andreánszky képviselő ur beadott, vagy a melyet én voltam bátor benyújtani — de az a pont, a melyből kiindul, az a czím, a mely alatt megjelentek, stb., szóval együr áll fenn közöttünk, a melyet Berzeviczy képviselő ur „áthidalhatlannak" nevez. Ha jól értettem, ezen passus bár finoman, nem tagadom, de álczázva egy szemrehányást foglal magában, t. i. azt, a mit sokszor voltunk szerencsések itt hallani. Hozzatok üdvös reformprogrammokat; meglehet, hogy nem pártolnók azokat sem, de inkább lehetne veletek szóbaállani. Miért hoztok ti mindent a ház elé a zsidókérdéssel? Legyetek reformemberek. Engedje meg a t. ház, hogy én röviden feleljek erre és ezt legjobban ugy fogom megtehetni, ha utalok azon mindenesetre szokatlan eljárásra, hogy én bár a legjobb egyetértésben vagyok elvtársaimmal, mégis külön felirattal voltam bátor a t. háznak alkalmatlankodni. (Halljuk!) Ezzel talán elrontom azok örömét, a kik a két felirat benyújtásából már személyes súrlódásokra véltek következtethetni és azt hitték, hogy a végezel iránt nem értünk egyet. Ezek örömét elrontom ugyan, de nem tehetek róla. Igenis, van némi különbség Istóczy képviselő és társai és az én feliratom s álláspontom között, nem tagadom. Röviden kifejezve, a különbség következő: én ugy hiszem,hogy nem tévedek, ha t, Istóczy jeligéjét igy formulázom: ha nem lenne zsidó Magyarországon, hazánk talán nem lenne ép paradicsom, de a dolgok sokkal jobban mennének, mint jelenleg mennek. (Ugy van! a baloldalon.) Helyesen mondják, hogy „ugy van", de az igaz, hogy ennek én sem mondhatok ellent. (Derültség.) Mindazonáltal álláspontom mégis némileg különbözik ettől és bátor vagyok álláspontomat röviden ezen jeligébe összefoglalni „hozzunk jó törvényeket és akkor a zsidó nem lesz veszélyes hazánkra nézve.

c Nem tudom, vájjon egyes képviselőtársaim táplálnak-e különös személyes ellenszenvet a zsidók ellen vagy sem, én részemről szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a legkisebb személyes ellenszenvvel sem viseltetem a zsidók ellen. Mint újságtulajdonosnak volt alkalmam a zsidók jó és rósz tulajdonait kiismerni s ismerem, t ház, igen jól a zsidóság hibáit, talán ép oly mértékben, mint veteránunk gr. Zichy Antal. (Felkiáltások: Nem gróf!) Hát báró. (Nem is báró! Nagy derültség.) Hát Zichy Antal képviselő ur. (Élénk derültség.) Elismerem azt is, t. ház, hogy a negatív, vagy Istóczy-féle álláspont populárisabb; de vannak ez álláspontnak czéljai. Nem értem azokat t. Zichy Antal képviselő ur, hogy a nép rosszul érti magyarázatunkat és erőszakoskodásokra vetemedik. Uraim! Ne ámítsuk magunkat! Statistikai tény az, hogy egyetlen egy antisemita képviselőnek kerületében sem fordult elő a legkisebb rendzavarás és kihágás, (ügy van! balfelöl.) Ha mi igazán izgatók volnánk — a mint folytonosan azoknak mondatunk — ugy igen természetes, hogy a mag, melyet elvetünk, ott fogott volna veszedelmet szülni, ahol szavainkat hallották; (ügy van! balfelöl) pedig rendzavarások csak azon kerületekben voltak, a hol vagy jónak látták hallgatni, vagy a hol a zsidók pártját fogták. (Ugy van! balfelöl.) Ha mindazon urak, kik e tekintetben ellenünk felszólaltak, ugy mini Zichy Autal, Busbach Péter stb., a jó értelemben értve antisemiták lennének, nem lenne zsidókérdés és nem lennének kihágások. Nem ezen veszélyt értem, de ez állásponttal szemben lehet valamit felhozni, a mit szintén Zichy Antal képviselő ur igen ügyesen felhasznált; t. i. lehet kérdezni, hátha keresztény ember uzsoráskodik, zsarolja a munkást, hazudik az újságban, vagy téves irányt képvisel, ez ellen nincs orvosszer ? Természetesen nincs, mert csak a zsidó ellen viselnek hadjáratot! Ezzel szemben azt hiszem, t. ház — ne vegyék szerénytelenséguek, hisz ki fogom röviden magyarázni — hogy az én álláspontom, ámbár antisemiticusnak nevezem, megdönthetetlen, mit hozhat fel az ellen, hogy hozzunk jó törvényeket és akkor a zsidó nem lesz ártalmas. Hiszen ez ellen is lehet felhozni, hogy törvényeket a földbirtokra nézve nem lehet hozni a kor fejlődése szerint, iparrendet nem lehet hozni, a mely megfeleljen a jogegyenlőség követelményeinek, nem lehet a választási visszaélések ellen is oly törvényeket hozni, a mely szerint azután visszaélésre alkalom ne adassék. Miért? Mert nem akarják, vagy tiltják a zsidók. (Ugy van! a bal- és szélső baloldal különböző padjairól,