Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-14

14. országos ülés október 21 1884. 147 Pillantsanak önök vissza, uraim, egész odáig, j a hol a történelmi kor veszi kezdetét és meg fognak győződni arról, hogy az emberiség összes történetében még nem volt oly korszak, mely az emberiség fejlődésében oly óriási haladást tárna elénk, mint épen a mi korszakunk; még nem volt korszak, mely az őstermészet titkainak felkutatásában és felhasználásában annyi és oly nagy eredményeket mutathatna fel, mint épen a mi korunk: a küzdő, a többször visszaszorított, de azért mégis előbbre és előbbre nyomuló liberalismusnak százada, azon század, melyre az újkor liberalismusa nyomta reá bélyegét. S a kiben megvan a kellő elfogulatlanság fölismerni az ok és okozat közti összefüggést, az nem fogja elvitathatni, hogy az emberi szellem eme nagy és tömeges hódításaiban a legfőbb tényező az egyéni szabadság elve volt. Szüntessék meg önök e lélektani nsotivumot, a munka azon leghatalmasabb rugóját, a mely az egyén szabadságában és az egyéni tulajdonban fekszik: és a lázas tevékenység mai korszakát csakhamar a stagnatio korszaka váltaná fel, melyet ismét a visszaesés fogna követni. (Igaz! jobbfélöl.) Ennek nyomába jöhet egy újabb civilisatio. Eliberalismus, a melyet jellemeztem, az, a melyet azonban én nem akarok megérni s a melyet nem irigylek azoktól, a kik azt meg fogják érni, nem zsidó liberalismus, mint önök állítják. E dicsőséget nem engedem én át a zsidóknak. (Helyeslés jobbfelöl.) Ebben nagy része, talán legnagyobb része van a keresztény culturának, ama nemes vallásnak, a mely a jogegyenlőség elvén alapul, melynek alaptörvénye: szeresd felebarátodat, mint tennen magadat. Becsüljék meg önök e liberalismust, a mely inkább eltűri a szabadság visszaéléseit is, mintsem hogy elfojtaná magát a szabadságot. (Zajos tetszés jobbfelöl.) Becsüljék meg e liberalismust, mely nélkül önök sajtótermékei ma mindenesetre szigorúbb censura fegyelme alatt állanának; (Élénk tetszés é$ derültség jobifelöl) mint azon fegyelem, a melyet önök enuntiatiói fölött a ház mélyen t. elnökének szelid keze gyakorol. E liberalismus nélkül önök nem ülhetnének ma itt a nép képviseletének termében; (Igás! TJgy van! jobbfelöl) e nélkül talán még ma is Pozsonyban a tekintetes Karok és Rendek határoznának, ó nem ! — csak tanácskoznának a nemzet :-orsa felett. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Komlóssy Ferencz t. képviselőtársam pénteki beszédéből némi megnyugvással értesültem ugyan arról, hogy az antisemiták nem akarják a zsidókat sem öldöklő eszközökkel kiirtani, sem Palaestinába kitelepíteni. Ok sokkal enyhébb, sokkal humánusabb módszert találtak fel — mint ők mondják — a zsidó ragálytól a keresztény társadalmat megmenteni és ez — a kiéheztetés. (Derültség a jobboldalon.) Elzárva előlök a szabad versenyt, elvonva előlök bizonyos kereseti ágakat Csakhogy, midőn ezen mentő eszközhöz folyamodnak, kifeledtek két dolgot számításukból: elfelejtették először azt, hogy minél szűkebb korlátok kosé szorítanák a zsidók megélhetését, mennél inkább redukálnák azon keresetágakat, melyeket nagylelkűségük a zsidók számára fenhagyni akar: ezek az önfentartás természetes ösztönénél fogva kénytelenek lennének annál több erőt, tevékenységet, erélyt kifejteni azon bűnös üzelmekre, melyekről önök a zsidókat vádolják és ekkor a keresztyén társadalom veszélyeit csak szaporítanák. És kimaradt combinátiójukból továbbá az, hogy ha elfogadnók az elvet, hogy bizonyos kereseti ágakat bizonyos osztályok szerint distribuáljunk, aKK ÖT. oly lejtőre jutnánk, a melyen nem lenne megállapodás. (Ugy van! jobbfelHl.) Ma kizárnék bizonyos keresetágakból a zsidókat, holnap elveszthetnék hivatalképességüket a nem nemesek: holnaputáü pedig ezen elv alkalmasásában egy vagy más alakban rákerülhetne a sor a gentryre, míg végül lassanként — mert a reactio sem képes magát kivonni a logica törvényei alól — lassanként mondom, oda juthatnánk vissza, & hol az ember a bárónál vette kezdetét, (Elénk, hosszas helyeslés és éljenzés jobbfélöl.) Fentartom magamnak majd akkor, ha e kérdések concrét alakot öltenek itt e házban, a gyakorlati életből vont érvekkel is kimutatni, hogy ezen mentő eszközök, melyekkel önök bizonyos érdekeket megvédeni czéloznak, épen ezen érdekekre mérnének halálos csapást. Ma elegendőnek tartom csak elméleti szempontból constatálni azon nagy ellentétet, mely egyrészt az antisemiták programmja, másrészt az újkor liberalismusa, igen, az újkor civilisatiója között fenforog. És most, uraim, kövessük báró Andreánszky t. képviselőtársamnak másik tanácsát is Miután az én t. barátom Zichy Antal megcsinálta és szerintem helyesen csinálta meg a diagnosist a létező bajokra nézve, most vállvetve fogjunk hozzá a bajok kiirtásához. A társadalom beteg, ezt kell meggyógyítanunk. (Helyeslés jobbfélöl.) A retrográd eszméknek kell minden áron útját vágnunk. Vissza kell terelnünk e nemzedéket ősei nagy hagyományaihoz. Ebben fekszik az egyedüli orvoslat. Egyszerű kormány változás nem segítene a bajon; akárki venné is a kormány rúdját a kezébe, az nem lenne képes a megfeneklett hajónak lendületet adni mindaddig, a míg a folyam meg nem tisztul az iszaptól. (Elénk helyeslés jobbfelöl) E téren is meg fogja tenni kötelességét a sokat gúnyolt, megvetett és üldözött liberaliemus, r. mely nem mindig úszik a népszerűség magas hullámain, hanem a melynek bátorsága van szemteszállani az előitéletekkelis. (Igaz! Ugy van! jobbfélöl.) 19*