Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-352

1 '.\Wl ii'sz.ígos ülés itiájiK 1 lS^i fosztja meg a corsótól, egy igen egyszerű oknál fogva, mert ma még ott corsó nincs. (Mozgás a szélső' baloldaln.) Igenis nincs, a hol pedig valami nincs, attól azt megfosztani nem lehet. (Derültség a jobboldalon. Felkiáltó sok a szélső baloldalon : Dunapart van!) Dunapart sok helyt van, a hol corsó nincs {Tetszés és derültség a jobboldalon) és ezen a világon a furcsa is van, hogy még corsó is van sok helyt, a hol Dunapart nincs. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Mondom tehát, mindenesetre ugy a Dunapartnak, mint a Budapesten sétáló közönségnek nem kárt, de hasznot fog tenni az az épület. Mert először is a Dunapartot maga által teszi széppé, de másodszor lehetővé teszi, hogy az, a mi a fővárost azután igazán rendkívül széppé fogja tenni, hogy Dunapartunk nem államköltségen, de magánosok utján egészen a Margithídig kiegészíttessék, a mely rész, hogy most milyen, azt hiszem, tudja mindenki, ki a fővárost ismeri. Az ellen is szól a képviselő ur, hogy a 9 és fél millió képzeleti. Erre nézve elmondtam nézetemet. Azt is mondja, hogy az országgyűlés mindkét házát befogadni képes országház tervezetének elkészítésére nyert a kormány felhatalmazást és most túlment megbízatásán és a millennium épületévé akarja tenni. Nem tudom ugyan, nagy bűn volna-e ez, de megmagyaráztam már Helfy képselő urnak, hogy egyáltalán a millenniumra nézve csak az eszme van felvetve, arra határozat ma nem kéretik. És azt mondja a képviselő ur: „miután e nagy összeg pusztán csak az épület falaira kéretik sigy annak teljes kül- és belfelszerelése legalább még ennyit igényelend, tehát oly roppant kiadást, a mi az országgyűlés intentióját és az ország erejét túlszárnyalja." Hogy épen kétannyiba nem kerülend, azt azon több ellenzéki képviselő ur, kik felszólaltak, sem hiszik, mert nem 19, hanem 15 millióra tették a számítást. De az indok talán abban rejlik, hogy a képviselő ur azt monda, hogy az épület falaira és a kül- és belfelszerclésre nem. Én részemről az épület falait ugy értelmezem és a terv is ugy mutatja,, hogy a külső felszerelés, a mennyire felszerelésről szólni lehet, bennefoglaltatik, legfölebb itt-ott egy-egy szobor jöhet még szóba. Az épület külsejének költsége már benne van, tehát külön költséget erre felszámítani nem lehet. Maga a határozati javaslat azt mondja, hogy „mondja ki a ház, hogy a törvényjavaslatot a tárgyalásra kellőleg előkészítve nem látván, azt a napirendről leveszi s visszautasítja a kormányhoz a végett, hogy az állandó országházra beérkezett össze" tervezeteket tegye át a, fővároshoz és a közmunkák tanácsához azon meghagyással, hogy a mííemlékek országos bizottsága, a Tnairyar tudoI mányos akadémia szépészeti osztálya és a magyar mérnök-egylet kiküldöttjeivel egyetértőleg vizsgálják felül, terjeszszék véleményes jelentéseiket az új országgyűlés elé és hozzanak javaslatba oly tervet, mely 3—4 millió kiadást túl ne haladjon." T. ház! Ha jól emlékszem, a képviselő ur azt is mondta, hogy még ha magános ember épít is, tartozik engedélyét a közmunkák tanácsának és a fővárosnak kikérni. Hát én ezen distinetiót nem fogadom cl, hogy t. i. még ha magános ember is, tartozik, hogy ne tartoznék az ország, mert talán megfordítva áll a dolog. De a mivel a magános ember a főváros és a közmunkák tanácsa irányában köteles, az teljesíttetni fog ez esetben is. De mi az ? Hogy mielőtt építeni akar, az általa már elfogadott építési tervet tartozik benyújtani és az építési engedélyt kinyerni. De a tervezetet bírálat alá bocsátani és az iránt, hogy egyáltalán építsen-e, véleményt kérni, a magános ember sem köteles ezen hatóságokhoz fordulni, a törvényhozástól sem követeltetett soha, hiszen igen sok állami épület emeltetett a fővárosban, melyek mindnyájára megtartatott az, a mit itt is meg kell tartani, hog)ma ki van mondva törvényileg az építés, igenis azután a végrehajtás előtt meg kell tenni az építési engedély és az azzal kapcsolatos dolgok végett a törvényben és a rendszabályokban előirt lépéseket. Ez pedig meg fog történni. Tehát nem tudom, hogy a t. képviselő ur és a kik vele ily nézeten vannak, mit várnak azon bírálattól. Megmondom, hogy miért. Nem, mintha, nem becsülném kellően azokat, a kik ott felemlítve vannak, de hiszen ezen tervek, a melyeket, át akarnak származtatni, meg voltak bírálva, meg voltak bírálva ugy a közmunkák tanácsánál, mint a fővárosnál, valamint a mérnök-egylet tagjai által. Mint mondám, ezen egylet küldöttei, a kik erre a legilletékesebbeknek tartattak, résztvettek a vizsgálatban. Ha tehát a bírálattal nincs megelégedve a képviselő ur, aligha van más hátra, mint külföldi szakértőket hivni, mert a mi szakértőink résztvettek a bírálatban ép ugy, a mint a képviselő ur utólag akarná megbírálni. Végül egyben találkozik a képviselő ur gr. Apponyival, abban, hogy gr. Apponyi is azt szeretné utasításul adni, hogy 4- 5 millióba, Orbán képviselő ur pedig, hogy három-négy millióba kerülő országház építtessék, de a mely a nemzet méltóságának megfelel. Arról, hogy mi felel meg a nemzet méltóságának, természetesen különféle nézetek lehetnek, de egyet meg kell, hogy említsek. Gr. Apponyinak legfőbb argumentuma, melyet a mellett felhozott, hogy nem követel lehetetlent, épen azt bizonyítja, hogy lehetetlent követel. Azt mondja ugyanis a t. képviselő ur. nem követelek lehetet• lent, hiszen a bizottság, midőn a pályázatot ki