Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-349

4/0 349. osiágros Ilés április 28. !8S4 désél nem ugyan egész kiterjedésében, de mégis ] részben megkezdette s legközelebb azon helyzet- : ben lesz, hogy egész kiterjedésében lehessen hasz­nálni. Eddigelé csak nyolcz fiu van ott. felszólí­tottam azonban az ügyészségeket s törvényszéke­ket, hogy az arra qualineáltakat küldjék be, mert a jelen év folytán az aszódi intézet száz egyénnek befogadására teljesen kész és alkalmas lesz. Azon kívül szereztem telket Kolozsvárott ugyanazon ezélra, melynek területe hasonlókép mintegy 61 kat. hold s a melyben ilyen fiuk vagy leányok szintén fel fognak vétetni s oktattatni. E szerint egy ilyen intézet már kész, a másik pedig remélem, az idén elkészül és meg fog nyittatni. A mi a második czélt, a foglyok segélyezését illeti, erre nézve mindenekelőtt a t. képviselő ur felvilágosítására azt akarom mondani, hogy az a 8000 frt, mely a budgetben van és a mely itt is meg van érintve, az alapból közvetlenül létesített segélyezésekre vonatkozik, tehát azon segélye­zésre, melyet mi a rabsegélyző egyleteknek adunk ki, azon pénzbüntetések 30 százalékában, melyek az illető törvényszék területén befolynak. Ezen felül 8000 frt előleget adtam a budapesti rab­segélyző egyletnek, mely abból azon menházat alapította, hol ezen szabadon bocsátott foglyok most is eltartatnak és a polgári életnek vissza­adatnak. De ez nem meríti ki a segélyezések egész összegét; mert azonkívül mind az ügyészségnek, mind a járásbíróságnak felhatalmazása van, hogy a nála befolyt pénzbüntetésekből bizonyos össze­get, mely azoknak tizedrészét túl nem haladhatja, a szabadon bocsátottak segélyezésére fordítson. Azok kapnak ott útijegyet, ruházatot és pénzt is. Ezen sommák, melyek a mondott ezélra fordíttat­nak, mint átfutó kiadások a számadásba felvétet­nek ; de nem azon alapból valók, mert ezek abba egyáltalán be sem folynak és igy a segélyezések összege jóval nagyobb. Azonkívül, aki az intézet­ből kimegy, nemcsak segélyt kap, hanem a juta­lomnak azon részét is kapja, mely őt illeti s mely az ő ügyességéhez képest nagyobb vagy kisebb hányadban állapittatik meg; ez az összeg neki kézhez adatik, a mennyiben az utazásra szükséges, részint pedig az ő tartózkodási helyének utolsó postájára küldetik, hogy ott neki megérkezésekor kézbesittessék. Tehát nem 8000 frt, hanem sokkal nagyobb összeg forditta tik a mondott ezélra. Fel vannak hatalmazva a járásbíróságok és ügyészségek, hogy a mennyiben a segélyezésnek nagyobb szüksége fordulna elő, jelentsék be s én —- bár nagyon ritkán fordul elő ez az eset — az igazságügy­ministerium részéről mindig megadtam a felhatal­mazást, hogy a mennyiben szükséges, a hányadon tál is segítsék az illetőket. Bocsásson meg a t. képviselő ur, a javítás és segélyezés egyik czélja a büntető törvénykönyv­nek, de a főczélja mégis az, hogy a bűntett meg • toroltassék, megtoroltassék oly módon, hogy az illetők javulva térjenek vissza a társadalomba. E javítást nem annyira a segélyezés, mint a börtönrendszernek czélszerfí kezelése eszközli; ennek a czélszerű kezelésére szükséges a magán­elzárás, ez pedig magánzárkák építése nélkül nem lehetséges és igy, midőn ez összeget ezen ezélra fordítjuk, a büntető törvénykönyv intentiói­nak felelünk meg. A mi a közvetítő intézetet illeti, igaza van a t. képviselő urnak, hogy az azért állíttatott fel Kis-Hartán, mert egy jótevője az emberiségnek, Wagner, végrendeletében erre a ezélra hagyta az államnak az a Í93 holdat és azt mellőzni egyáltalán nem lehetett. Hogy valamivel távolabb fekszik a kerületi börtöntől Vácztól, az igaz, de a közlekedés könnyű, tudniillik a Dunán a gőzhajózás és a vasút sincs messze. Nagyon kérdéses azonfelül, hogy ezélszerü-e közvetlenül fegyház mellett és ugyanazon felügye­let alatt felállítani a közvetítő intézetet, vagy sem. Némelyek azt vitatják, hogy ugy, mint Lepogla­ván, mindjárt ott a fegyháznál legjobb azt felállí­tani ; mások azon véleményben vannak, hogy mi­vel egészen más elbánásban kell részesíteni a köz­vetítő intézetben levőket, czélszerűbb, ha egész külön igazgatóság alatt és távolabb attól a hely­től, a hol mint fegyenczek voltak, készíttetnek elő a polgári életnek bűn nélkül való folytatására Egyébiránt mind két nézet mellett szólnak érvek és épen azért, miután most alkalmam nyílt Váczon egy épületet megszerezni — nem ugyan a fegyházban, nem is közvetlenül mellette, de nem messze onnan — ott fel fog állíttatni a második közvetítő intézet, és igy mind két rendszer szerinti közvetíió intézet egyszersmind tanúságul fog szol­gálni, hogy jövőre az egyiket vagy a másik rend­szert kövessük-e mint czélszerűbbet. A mi a visszaeséseket illeti azok gyakori elő­fordultát nem lehet kétségbe vonni. Csak az az észrevételem, hogy ez másutt még sokkal rosszab­bul áll; más országokban majdnem még annyi a visszaesők száma, mint nálunk. Ezt nem lehet an­nak tulajdonítani, hogy a foglyok nem segélyez­tetnek kellően, hanem ennek egészen más okai vannak. Ha a börtönrendszer nálunk talán tökéle­tesebben fog a büntetőtörvénykönyv intézkedései szerint életbeléptettetni, akkor talán jobbat remél­hetünk ; ámbár e tekintetben másutt is nem épen kedvező tapasztalatok tétettek. Aggodalma van a t. képviselő urnak, hogy ha ezen összeg elvétetik, a czélnak többé nem fog megfelelni. A javító intézetek csak bizonyos korú egyénekre levén rendszeresítve, ha a teendő ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom