Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-349

349. országo§ ülés április 28. 18&4. 35 ülés napirendjére tűzetik ki. (Felkiáltások: Éljen a minister! Éljen az előadó!) Következik az igazságügyi bizottság jelentése az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporítása, a létezők átalakítása és államfogház építéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Félolvasottnak veszszük!) az általános vitát megnyitom. Első szó a bizottság előadóját illeti. Matuska Péter előadó: T. ház! Mikor a törvényhozás az új büntető törvénykönyvet megalkotta, tisztában volt magával az iránt, hogy az ott megállapított szabadságbüntetések rendszerénél fogva a börtönrendszer meg fog változni és tetemes anyagi áldozatra lesz szükség, hogy a büntető törvénykönyv határozmányai végrehajtassanak. Azt hiszem, még több idő el fog telni, mig az új büntető törvénykönyv intézkedéseinek megfelelő börtönrendszer keresztülvihető lesz. A jelen törvényjavaslat intézkedése részben már ennek megvalósítására törekszik, midőn meg akar felelni azon szükségnek, hogy a fegyintézetek száma szaporittassék. Minthogy jelenleg a bűntettesek és elitéltek befogadására a fegyházak nem elegendők, a törvény értelmében súlyosabb büntetésekre elitéltek ideiglenesen a járásbíróságok és törvényszékek helyiségeiben helyeztetnek el és a kevésbé súlyos büntetéssel sújtott bűnösökkel érintkeznek. Midőn magánelzárásnak volna helye, az nem foganatosítható, mert a helyiség nem elegendő. Ennélfogva felette sürgős szükség volt arra, hogy a fegyintézetek egygyel szaporittassanak. A kérdés másik oldala az volt, hogy ezen szaporítás folytán és a fennálló fegyintézeteknek az áj büntető rendszerhez képest való átalakítására szükséges költségek honnan fedeztessenek. E tekintetben az igazságügyminister nr beadott javaslatában azon intézkedés javasoltatik, hogy a szegény foglyok segélyezésére és javító intézetek felállítására rendelt alapból 500,000 frt szakittassék ki e czél létesítésére. A büntető törvénykönyv 27. §-a ugyanis azon intézkedést tartalmazza, hogy a pénzbüntetésekből befolyó összegek ily alap létesítésére fordíttassanak. Midőn ezen törvényes rendelkezés hozatott, részben az sem volt kellőleg contemplálva, hogy a pénzbüntetések oly tetemes összegre fognak rúgni, mert évenkint körülbelől 280,000 frtot tesznek ki. Másrészt az sem volt contemplálva, hogy az első sorban szükséges fegyházak létesítésére az országnak a létező pénzügyi viszonyok közt van-e kellő tőkéje rendelkezésre. Miután pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a javító intézetekre és a rabok segélyezésére szükségelt összegek nagyon is kielégíthetők, ha ezen pénzbüntetéseknek csak egy része fordittatik e czélra, az igazságügyminister ur azon javaslatot teszi, hogy ezen fegyház felállítására szükséges költség ezen alapból fedeztessék. Az igazságügyi és a pénzügyi bizottságok hozzájárultak ezen javaslathoz azon ténynél fogva, hogy a pénzbüntetés ezímén sokkal nagyobb összeg jön be évenkint, mint a mennyire a büntető törvénykönyv alkotásánál számítani lehetett. Es másrészt azért is, mert igaz ugyan, hogy felette szükséges a javító intézetek létesítése, de az egyik meglevő egyelőre megfelel a ezélnak és miután a pénzbüntetések jövőre is évenként ugyanazon összegre fognak előreláthatólag rúgni, a mennyire eddig rúgtak és remélhetőleg a pénzbüntetéseknek a jövőre az illető törvény által rendelt czélra leendő fordítása e tekintetben is elő fog mozdittatni: én tehát az igazságügyi bizottság nevében bátorkodom ajánlani a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon). Irányi Dániel: A jelen törvényjavaslat tárgyalásánál két főkérdés fontolandó meg. Az egyik és az első az, vájjon a czélba vett épületekre valóban van-e szükség és hogy azok czél szerűen terveztettek-e. A másik pedig az, vájjon azon módja a költség fedezésének, melyet a minister ur és utána ugy az igazságügyi, mint a pénzügyi bizottság ajánl, elfogadható-e vagy sem. A mi az első kérdést illeti, a t. minister ur négyféle építkezést hoz javaslatba. Kettőt Váczon, nevezetesen egy új állami fogházat és a létező kerületi börtönben egy magánzárka-épületet, azonkívül műhelyeket három különböző fegyintézetben, nevezetesen Illaván, Lipótvárott és Szamos-Újváron és végre, és ez a főépítkezés, egy új fegyházat Sopron mellett, illetőleg egy létező épületnek ily czélra való átalakítását. Az államfogházat a t. minister ur a törvényjavaslathoz csatolt előterjesztésben részletesen nem indokolja, mindössze annyit mond, hogy a meglevő bérház e ezélnak nem felel meg, de hogy miben nem felel meg, azt a t. minister ur sem az indokolásban, sem tudtommal a bizottságokban nem derítette fel. Keni emlékszem biztosan, 1869 ben vagy 70-ben megvizsgáltam ugy a kerületi börtönt, mint az államfogházat. Nem állítom, hogy az utóbbi egy fogház czéljának tökéletesen megfelel, a mennyiben ha más, súlyosabb beszámításu büntettet elkövető egyének befogadására lenne rendelve, az biztonság szempontjából kifogás alá eshetnék, de miután többnyire sajtóvétség miatt elítélt egyének záratnak ott el, a kik bizony, habár egy egész esztendőre vagy többre ítéltetnek is el, megszökni nem igen fognak, azt gondolom, hogy ezen szempontból tekintve azon bérház ellen alapos kifogást nem lehet tenni. De a mit akkor hibának tekintettem — nem tudom, hogy azóta az megjavittatott-e — az az volt, hogy az államfogház mellett levő kis kertecske úgyszólván fák nélkül