Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-349

S4 34!). országos üíés áprili> 28. 18S4. jelenlegi törvénynek a gyári munkásokra vonatkozó intézkedései hatályban tartassanak. (Helyeslés.) Mert én nem látom be t. ház, hogy az állami egyedárúsági vállalatokra miért ne alkalmaztassanak azon intézkedések, a melyek szerint a gyáros munkásairól jegyzéket köteles vezetni, a műhelyben a munkarendet tartozik kifüggeszteni, hogy saját költségén mindazt létesíteni és fentartani tartozik, a mi a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál, a melyek szerint a fiatal munkások iskolába járatásáról és oly munkáknál alkalmazásáról tartozik gondoskodni, a melyek az illetők egészségi és testi fejlődésének nem ártanak, azon intézkedések, a melyek szerint a munkásoknak napközben két órai, délben egy óra és .délelőtt és délután fél óra szünet engedélyezendő. Ugyanazon intézkedéseket szükségesnek ; tartom azon vállalatokra is alkalmazni, melyek a j vasúti, gőzhajózási és csatorna vállalatokkal van- I nak kapcsolatban, gyári üzemet képeznek pl. n gépgyárakban, a hajó- és kötélgyárakban. Mindezeknek üzemeire nézve a jelen törvénynek a gyári munkásokra vonatkozó rendelkezéseit fentartani kívánom. Ennélfogva a következő módosítványt vagyok bátor beterjeszteni: A 183. §. végére ezen sza vak teendők: „A III. fej ezét B) pontja alatt foglalt rendelkezések azonban a d) és g) alatt említett vállatatok gyári üzemeire nézve is köte- j lezők". Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Ernuszt Kelemen: T. ház! Azon iparágak közt, a melyek ezen törvény hatálya alól kivétetnek, az o) pont alatt sorakozik a házaló-kereskedés is. Nincs mindenkinek tudomása arról, hogy ez a házaló-kereskedés hazánk polgárai közül hányra nézve bir fontossággal; mert nemcsak egy, hanem több megyében is, igy pl. Árva, Pozsony és Vasmegyében számosak azon egyének, akik házalókereskedéssel foglalkoznak. Alkalmam volt épen megyémben, amely Stájerország és Ausztriával határos számos panaszt hallani az iránt, hogy nem egyforma mértékkel mérnek a mi házalóinknak és az osztrák tartománybeli házalóknak. Ugyanis, mig az osztrák tartományok házalói bejövén hozzánk, egyszerűen 3 frt taxát tesznek le, a mi által feljogosítva vannak egész vidékünkön házalást űzni, addig a mi honpolgáraink, ha lefizették is Ausztriában a 3 frt taxát, azért mégis egyes helyeken 5—10 frt, sőt egyes vidéken, mert lovakkal jelennek meg és azokat bocsátják árúba, azon titulus alatt, hogy lókereskedést tíznek —amint legalább állíttatik — 50 frtnyi díjt is követelnek tőlük. Ez annyival inkább sérelmes, meri a mi vidékeinken a kisiparosok is panaszt tettek a házalás ellen általában, mert minden gyártmánynyal, a mely az ő fogalmuk szerint is bele vág az iparba, kereskednek nálunk s ez által a kisiparosokat nyomják. A házalási úgynevezett törvény, szerintem azonban csak pátens, mert 1852-ből ered és már azért is, mert 32 év óta fennáll, mindenesetre hiányos és ez igen természetes, mert 32 év óta oly viszonyok jöttek létre, a melyek a változtoztatást okvetlenül szükségessé teszik. Miután e szakasz utolsó bekezdése azt mondja, hogy mindezekre nézve a törvényhozás további rendelkezései s a fennálló törvények és rendeletek szolgálnak zsinórmértékül, a házalásról szóló rendelkezés pedig nem törvény, hanem pátens, miután ennek fenmaradása az illetőkre nézve határozottan sérelmes dolgokat tartalmaz, azon tiszteletteljes kéréssel fordulok at. minister úrhoz, hogy legyen szíves a házalási viszonyokat becses figyelmében részesíteni és gondolkozni azután arról is, hogy a haladásnak és a paritás elvének megfeíelőíeg valahára egy törvény alkottassék, mely e dolgokat, ugy az iparosok, mint a házalók érdekében szabályozza. Csak azértj szólaltam fel, hogy alkalma legyen a minister urnak válasza által az illetőkre megnyugtatóiag hatni. Kérem méltóztassék e kérdést figyelmére méltatni. (Helyeslés balfelól.) Lázár Ádám: Előttem felszólalt több képviselőtársam által e szakaszhoz beadott módosítvány okát és észrevételeket teljesen pártolván, miután részemről is néhány módosítványt szándékozom benyújtani, engedje meg a t. ház, hogy mielőtt az illető pontokra nézve módosítványaimatbenyújtanám és indokolnám, ezek közt elébb megemlékezzem a b) pontról, mely röviden háziipari jelzéssel fejeztetik ki. Ez rövid szavakban igen fontos fogalmat foglal magában. A közgazdasági bizottság tárgyalása alkalmával, mint annak jelentéséből látom, a segédi fejezetnél előfordult a fegyenczipar kérdése, mely alkalommal ugyanazon jelentés szövege szerint többször hangsúlyoztatott a háziipar. E jelentés részletesen felsorolja, hogy a fegyenczipMr jelenleg minő terjedelemben és minő czélból űzetik, ismerteti azon enquéte munkálatait, mely az igazságügyi-, a földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumok kiküldötteinek s más szakértők tanácskozmányainak nyomán keletkezett. Ebben némely iparágak részint ugy íüntettetnek fel, melyeket a fegyenczek részben az illető az igazságügyi szükséglet fedezése végett, részben pedig az eléjük tűzött tanterv szerint képesítés megszerzése c céljából készítenek, Elősoroltatik benne, hogy vannak oly iparágak is, melyek vagy külkereskedelemben szerepelnek, vagy oly természetűek, hogv az illetők keresetképességét mozdítják elő. Es midőn az enquéte jelentése tüzetesen felvétetett, természetesen az illető ministerek helybenhagyásával és beleegyezésével, azzal végzi a jelentés e tétel ismertetését, hogy (olvassa): „Mielőtt az értekezlet jelentését bezárná, azon