Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-360
212 wo orwAgoB ülés TOÄJBS 13. 1884. terjeszteni. Azt azért hozom fel, hogy kiemeljem, hogy nem ily incidentális pótlólagos rendelkezésre, hanem általános törvényjavaslatra van szükség. Megjegyzem egyszersmind, hogyha az 1840: X- t.-cz. jó volt 40 éven át, megmaradhatott volna még egy, vagy ha sokat mondok két évig és midőn okvetetlenül kilátás van arra, hogy a kormány e nagyfontosságú ügyet felkarolván, a törvényhozás által törvényerőre fogja emeltetni és akkor ezen ideiglenes rendelkezésre szükség nincs. Nem hagyhatom szó nélkül azt sem, a mi a bizottság jelentésében benne van és a mit az előadó ur is felemlített, hogy t. i. pótalispán neveztessék ki. Engedelmet kérek, arra nézve törvényhozási vagy kormányi intézkedésre szükség nincs, mert ez az intézkedés fenállott még a régi időben is, midőn a törvénykezési eljárást a megyei törvényszék gyakorolta. Azon megyében, melynek egyik alispánja érdekelve volt, jogában állott a megye közönségének helyettes alispánt kinevezni. (Ugy van! bal- és szélső baloldalon.) Ha sok elfoglaltsága miatt az alispán nem tehette, hogy minden dolgot végezzen, helyettesítette a megye közönsége és helyettesítette érdekeltség esetében is — a mire én nagy súlyt fektetek. — Ezért nem fogadom el a törvényjavaslatot és kérem annak napirendről levételét. Határozati javaslatot nem nyújtok be, mert mint érintem, a munkálatok készen vannak; ugy is a netalán most elfogadandó határozat nem fogná kötelezni a jövő országgyűlés működését. Ennélfogva ismételve kérem a törvényjavaslat mellőzését. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor államtitkár: T. ház! Azon indokolás, melyet a kormány az 1840 : X. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, felsorolja azon indokokat, melyek a törvényjavaslat elkészítésére is előterjesztésére vezettek. Epén ezen indokolással szemben, t. ház — megbocsát a képviselő ur — némileg méltánytalannak tartom azon vádját, hogy a kormány, illetőleg a közlekedési minister újabban egy megyei jogot akar elvonni, eonfiscálni. Hát t. ház, egész nyíltan és őszintén megvallom, hogy szó sincs arról, hogy itt újabban megyei jog elvonása czéloztatnék. De igenis van szó arról, hogy bizonyos ügyekben, melyek fontosságát tagadni nem lehet, administrationalis intézkedések és pedig olyanok tétessenek lehetővé, melyek azon ügyek jobb és gyorsabb elintézését előmozdítják. Nem akarok épen arra hivatkozni, mi hoszszabb idő előtt történt, hogy a törvényhatóságok egyrésze önmaga kérte ezen intézkedések módosítását azért, mert az 1840: X. t.-cz. még fennmaradt rendelkezései iránt a tapasztalat igen szomorú adatokat nyújtott a megyéknek és a kormánynak is. Bátor vagyok hivatkozni az 1871 : XXXIX. t.-cz. és az 1874: XI. t.-cz. rendelkezésére. A ki e törvényeket átolvassa, látni fogja, hogy az 1840: X. t.-cz. rendelkezéseitől már e törvényekben eltérések fogadtattak el és szentesítettek a törvényhozás által. Az általam említett tapasztalati adatok különösen azt bizonyítják, hogy a kisebb vizi ügyek, melyek a magán viszonyokat igen közelről érdeklik és a kisebb vizi építési ügyek, melyek napról napra adnak panaszra okot, általában oly lassúsággal intéztettek el — és ebben talán Abaúj vármegye is nyújthatna elég adatot — hogy a magántulajdon sérelme nélkül ez állapotokat tovább tűrni nem lehetett. Egy egyszerű malom kiigazítása, egy egyszerű gátvédelmi ügy, mely valamely patak mentén alakíttatott, arra, hogy a magán tulajdonnak védelem nyujtassék, de a mely által épen ellenkezőleg más tulajdonosnak okoztatott kár, a megyék lassúsága folytán évek hosszú során elintézetlen maradt, nemcsak, de műszaki szempontból még befejeztetése után is rendkívül sok kívánni valót hagyott hátra. Ez ügyekben nem annyira az aduűnistratio, a jog kérdése mint inkább a műszaki megbirálás kérdése jön tekintetben, ez pedig a ministerium mint szakközeg által leginkább eszközölhető. A törvényhatóság nincs azon helyzetben, hogy a közgyűlésen a kérdés műszaki részére kellő súly fektettessék. Ez okozta épen azt, hogy e szempontból a a törvényhatóságok eljárása is lényeges panaszokra szolgáltatott okot. Igaz, hogy épen a jelenlegi minister ur rendeletet bocsátott ki, melyben az államépítészi hivatalokat a megyéknek rendelkezésére bocsátotta. E közegek a megyéknek ma meg is teszik a szükséges előterjesztéseket. De az 1870. évi XLII. t.-cz. alapján évenkint legfelebb kétszer tartott közgyűlésekre bízni ez ügyek elintézését s ez által azt idézni elő, hogy egyes kiigazítások, vagy sokszor alakítások folytán megváltoztatott határozatok ismét iijabb közgyűlések tartására hagyassanak fel: ez sem az ügy érdemével, sem az illető jogosult érdekeivel össze nem egyeztethető. Épen azért igyekezett a ministerium ezen bajon az által segíteni, hogy a kisebb mindenki, által jóformán elhanyagolt ügyekben rendet kivánt behozni azon úton, melyen haladt a törvényhozás az 1871: XXXIX. és 1874: XI. t.-czikkek megalkotása által. Arról tehát, hogy itt a megyék joga szándékosan confiscáltatnék, indokoltan beszélni nem lehet. r Epén ugy nem fogadhatom el a t. képviselő urnak azon indokolását sem, hogy lehetett volna ! várni addig, mig a vízjogi törvényjavaslat a ház | elé fog terjesztetni. Igaz, hogy a vizjogi törvény-