Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-359

198 359 országos ülés május 12- 1884. Szederkényi Nándor: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. A t. minister ur azt tételezte fel, hogy én rosszul idéztem és adtam vissza a szavakat, a melyek e tekintetben a ministeri indokolásban foglaltatnak, különösen a vegytanra vonatkozó kifejezéseket illetőleg. Én tehát bátor vagyok a ministeri indokolásból szó szerint idézni azt, a mit saját szavaimmal adtam vissza: (Olvassa.) „Mert a vegytan jelen állásánál nem rendelkezik oly módszerekkel, a melyekkel a mesterséges bort a természetes bortól minden esetben és minden kétséget kizárólag meg lehetne különböztetni." Ez az, a mit én beszédemben saját szavaimmal mondtam és igy sem félre nem magyaráztam, sem félre nem értettem az indokolást. Gr.Széchényi Pál,földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: Megbocsásson a t. képviselő ur, de azt állította, hogy az indokolásban az áll, hogy egyáltalában nem lehet megkülönböztetni a mesterséges bort a természetes bortól s erre mondtam én, hogy ne méltóztassék félremagyarázni és rosszul idézni az indokolást, mert abban az van, hogy nem minden esetben és nem minden kétséget kizárólag lehet megkülönböztetni — tehát szóról szóra ugyanazt mondtam, a mit felolvasni méltóztatott. Herman Ottó: Én csak egy pár rövid megjegyzésre kérem a t. ház becses figyelmét. Én constatálom azt, hogy Szederkényi Nándor t. képviselőtársam valósággal képét adta annak a hangulatnak, a mely a bortermelők körében e törvényjavaslattal szemközt uralkodik s előre is lehetett látni azt, hogy a bortermelők felfogása ez lesz és nem más, mindaddig, mig oly törvénynek hozatala contempláltatik, a melynek czímében a „műbőr" szó használtatik s midőn a készítmények a bor czimén bármi formában megengedtetnek. Én tudom azt t. ház, hogy egyik országgyűlés a másiknak nem adhat utasítást, én határozati javaslatot beterjeszteni nem óhajtok, hanem a következőt kívánómat, kormány figyelmébe ajánlani. Incidentaliter, egymagában ily kérdést megoldani akarni, szerintem teljes lehetetlenség. Csupán csak a borra intézkedést követelni akkor, midőn tudjuk, hogy a boron kívül még számos más tápszer és ital is hamisitta tik, azt hiszem nem jó és nem helyes. Mutatja ezt Franczia- és Németország példája, a hol a legüdvösebb hatást érték el akkor, mikor mindennemű tápszer és ital hamisítása ellen szerves törvényt alkottak és ahhoz magyarázatot, ellenőrzési utasítást is adtak. Magyarországon semmi sincs e téren. Alkottunk ugyan törvényeket, de az ellenőrzésről gondoskodás nem történik, pedig ilyen törvény hatása épen az ellenőrzésben rejlik. A mint ilyen törvénynek a hatása csupán csak a denuntiatióra vagy a véletlenre van bizva, úgy annak foganatja nem lesz és épen azért hívom fel i a t. képviselőház és különösen a kormány figyelmét arra, hogy foglalkozzék már egyszer azzal az eszmével, hogy egyáltalában az élelmiszerek hamisításának meggátlására szerves intézkedést tegyen és hogy e törvény végrehajtására rendszeres szerves ellenőrzés által gondoskodjék, mint a miképen történt ez Francziaországban, a hol a laboratoire municipale a vásárló felek óhajtására megvizsgál — még pedig ingyen — minden élelmiszert, egyáltalában fogyasztási czikket; de gondoskodik arról is, ha valaki valami élelmiszert vagy más czikket meghamisít és az illetőt rajtakapják, nyomban intézkedés történik és pedig akképen, hogy üzletét bezárják bizonyos időszakra és ajtajára ráfüggesztik a táblát, melyen rajta van a hamisító. T. ház a mi a műborgyártást illeti, ebben egészen szabatosan fejezte ki magát az indokolás, hogy a műbőr a természetes bortól minden esetben nem különböztethető meg, nem pedig azért, mert ha valósággal a szőlőből származó alkatrészek a természetes folyamat ellenére is, mely az, hogy a gerezd leszedtetik, kitapostatik és a must a forrásnak kitéttetik — tehát mondom, ha ennek ellenére az alkatrészek chemiai úton a gerezdből előállíttatnak és ismét összehozatnak, ekkor előáll egy folyadék, melyet egy chemikus sem tud a valóságos szőlőbői direct erjesztés útján előállított bortól megkülönböztetni. De megkülönböztethető akkor, mikor coliisióba jönnek nemcsak a gazdasági és kereskedelmi érdekek, hanem midőn a borba nem a szőlőből származó alkatrészek, hanem a természetes borban elő nem forduló jelesen az egészségnek ártó alkatrészek vettetnek. És én azért állítom, hogy ily esetben, a midőn a csalás előáll, hol már a bírónak van dolga, a hamisítók ellen hozott szerves törvény az egyedüli biztos eszköz s ha létesül, én hinni akarom, hogy akkor a hamisításokon kívül még a belügyministeriumnak a közegészségi ügyre vonatkozó jelentésében is meg fognak fogyatkozni azon borzasztó halálozási arányok, a melyeket az 1880-ki jelentés oly szomorúan feltüntet. Elnök 1 Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom s miután az előadó ur sem kivan szólási jogával élni, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a közgazdasági bizottságnak a műborokról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentését ? (Elfogadjuk.) A jelentés elfogadtatott, a törvényjavaslat ennél fogva a napirendről levétetik. Következik a gazdasági bizottság 571. számú jelentése id. Tassy Károly képviselőházi iktatató, ifj. Tassy Károly irnok és Vincze Antal terembiztos személyes fizetési pótlék engedélyezése iránti kérvényei tárgyában. Első szó az előadó urat illeti. Csávosy Béla előadó: T. ház! A gazdasági bizottságj jelentésében foglalt indokok foly-