Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-359
359- országos ülés május 12. 1S84- 1 97 azt visszavonni, sem az egyik, sem a másik kérvényben nem fogja találnia t. képviselő ur és épen ezen kifejezésére voltam bátor mosolyogni. Hogy ezen törvényjavaslat indokolatlan ezt azzal méltóztatik támogatni, hogy a mostani törvény gondoskodik arról, hogy úgyszólván szabadalommal legyen ellátva a műbőrgyártó. Méltóztassék megengedni, ennek épen az ellenkezője áll. Azt ngy hiszem, sem a külföldön, sem nálunk tagadásba senki sem fogja venni, hogy mtíborokat gyártanak és hogy nagy része azon boroknak, melyek külföldre mennek és nagy része azon boroknak, melyek nálunk fogyasztatnak, gyártott borok. Ennélfogva a borgyártásra törvény csakugyan nem kellett, mert a borgyártás már létezik és ha nem léteznék, akkor tökéletesen felesleges lett volna Szalay képviselő ur azon határozati javaslata, hogy a kormány szorittassék arra, hogy a gyártott borok eltiltásáról törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Tehát, hogy létezik borgyártás, az mindnyájunk előtt tisztában áll és ezt tudják a külföldön is, mert leginkább a külföldön lehet észlelni a műbőr concurrentiáját a természetes borral szemben, mert csak ez által lett a mi termesze- ' tea borunk jó hírneve megrontva. A mi a képviselő ur második megjegyzését illeti, hogy a törvényjavaslat káros, mert gyanú támad a külföldön, hogy nálunk műbőrök gyártatnak — ez az előbb mondottak által már meg van czáfolva, mert a külföldön és nálunk is tudják, hogy mindenütt, Ausztriában ép úgy mint Kémetországban, Francziaországban, szóval mindenütt készülnek műbőrök. Ennélfogva, hogy ezen törvény folytán fog a müborkészítés lábra kapni, azt hiszem nehezen lehet állítani. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy lehetnek visszaélések, de a mi eddig csak visszaélés volt, az ezentúl szabadalommá fog válni. E tekintetben is az ellenkező áll. Visszaélésnek nem nevezhető a borgyártás — mert törvény nincs — szerintem nem is lehet — mely azt tiltsa. Másodszor szabadalommal nem lesz ellátva, sőt ellenkezőleg a legnagyobb korlátoknak lesz alávetve, mert mostanában a műborokat gyártják, a nélkül, hogy fogyasztási adót fizetnének érte. Szederkényi Nándor: Hol? Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi Rsinister. Ha nincs tudomása a t. képviselő urnak, megemlítem, hogy például Gráczban van egy gyár, mely mindenféle magyar borok neve alatt készíti a műborokat és hektoliterenként 3 írtjával adja. Mit tehetünk mi ez ellen, hogy a mi boraink e eonenrrentiától megszabaduljanak? így van ez nálunk is a fővárosban. Szederkényi Nándor: Hol? Gr. Széchényi Pál, földmívelési-,iparés kereskedelemügyi minister : Nem hivatásom a t képviselő urat erről felvilágosítani, méltóztassék magának utána járni. Nekem és a ház több tagjának tudomásunk van, hogy ez igy van; a további felvilágosítás nem az én dolgom. Ezeknek szabadalom már azért sem adatik, mert igen terhelő körülmény az, hogy a borgyárosok boraikat csak műbőr név alatt árusíthatják el és ha visszaélés követtetik el, a legszigorúbb büntetés éri őket. Ebben látom azon nagyon könnyű concun entiának megnehezítését, melyet a műbőr a természetes borokkal szemben gyakorol. Itt tehát szabadalomról szó nem lehet. A mi azt illeti, hogy ez a törvényjavaslat veszedelmes: azt mondja a t. képviselő ur, hogy már Szerbia is intézkedett egyszer határain, hogy oda borok be ne vitessenek. Méltóztassék megengedni, hogy ismét felvilágosítással szolgáljak. Igenis Szerbia intézkedett, de épen a gyártott borok ellen, melyek egészségi szempontból elítélendők voltak. Ily borok ellen itt is a legerősebb rendszabályok foganatosíttatnak s nagyon természetes, hogy miután már annyi visszaélés történt — a mint talán emlékezni méltóztatnak, hogy pl. pár év előtt Svájczba nagymértékben mentek egészségtelen borok — más országok is védekeznek; mihelyt azonban ez országok látják, hogy az ily borok csak műbőr név alatt árusíttatnak, ezek az intézkedések feleslegesekké fognak válni; holott a mig a rendszabály életbe nem léptettetik, mindig ki leszünk téve annak, hogy boraink elől más országok elfogják zárni határaikat. így tehát e törvényjavaslat nem veszedelmes, hanem ellenkezőleg azt hiszem, üdvös hatású lesz. Ezek után, t. ház, én e törvényjavaslatot a legjobb hiszemben s azon megygőződésben nyújtottam be, hogy az ama bajokat, melyek természetes borainkkal szemben fennállnak, orvosolni és borainknak az őket megillető helyet, úgy a kereskedelemben, mint a külföldön biztosítani fogja; miután azonban a felszólalások ép oly oldalról történtek, a hol szakértelem van, t. i. a gazdasági egyesület egyik szakosztálya és a kereskedelmi kamara részéről: ennek folytán a közgazdasági bizottság szükségesnek látta az ügyet behatóbban megvizsgálni és szakértők véleményét kívánta meghallgatni. Én látván azt, hogy az ily dolog annál jobban megoldható, mennél érettebb s minél jobban meghányatik, belenyugodtam, hogy e törvényjavaslat a jövő ülésszakra halasztassék, annyival is inkább, mivel azt annak elején tárgyalhatná a bizottság és a ház és igy nagy késedelem nem származik belőle. Részemről tehát hozzájárultam már a bizottságban is ahhoz, hogy a törvényjavaslat a jövő országgyűlésen tárgyaltassék és kérem a t. házat, hogy a bizottságnak e javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.)
