Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-358

190 358. országos filé •s május 9. 1884. az erőltetéssel,a tért nekik átengedtük, elvonultunk. A szolgabíró épen mellettem állott, felszólítottam, hogy a lármázókat csendre intse s tőle azt a feleletet kaptam: „Én betiltottam a népgyűlést, ezek az én intentióirn szerint járnak el, nem fogok szólani. Már akkor voltak ott állami csendőrök, községi rendőrök, mégis nem intette, nem figyelmeztette a lármázókat és a szárhegyi birót, hogy vizsgálat alá fogatnak, ha a csendet zavarják, hanem e helyett azt hangoztatta nagy ravaszsággal, hogy milyen veszély fenyegeti őt is, hogy mellettünk áll és mennyire kiteszi magát, hogy szomszédságunkban meg mer állani. {Nevetés a szélső balold álon.) Mi lesz ennek következményét, ház?Először a népben megromlik a törvények tisztelete, másodszor azon köségi elöljárók, kik a szolgabiróval együtt kijátszották a törvényt, nem félik a szolgabíró hatalmát, mert b'k mint czinkostársnk több elnézést követelnek maguknak, mint oly községi tisztviselők, kik oly soha meg nem engedett viszonyban nem állottak a szolgabiróval. {Igaz! TJgy van! a szélső báloldalon.) T. ház! Hova vezet az, hogy ha egy pártnak, tegyük fel akár a kormánypártnak, mint ott Csíkban a gyergyói kerület választási bizottságának elnöke a szolgabíró s a központi válaszmán y elnöke a megyei főjegyző ? Hiszen az folytonos collisiót fog majd maga után vonni. {Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) Megengedné a kormány, hogy valamelyik szolgabíró legyen egy függetlenségi párt elnöke ? Nem engedné meg és helyesen cselekednék, mert a pártelnököt és a szolgabírót megkülönböztetni nem lehet és a szolgabíró oly hivatalos hatalommal van felruházva, mit egy párt szolgálatába sem bocsáthat. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj jobbfelöl.) Nem megengedhető ez a közerkölcsiség nevében is, mert megjegyzendő, hogy ugy Ditró, mint Szárhegy községének tulajdona a Borszék fürdő, melynek bruttó jövedelme 100,000 frt körül van, 18,000 írt tiszta jövedelem számoltatik el ebből, hogy ha a szolgabíró és hivatalos közegek ilyen törvénytelen összeműködésc és összejátszása megengedtetik, vájjon nem fog-e arra vezetni, hogy azok több bátorságot vegyenek a község jövedelme feletti gazdálkodásban. Ugy is elég már ott a corruptió, nagyobbra ott nincs szükség. Ezekkel indokolva interpellátiómat bátor vagyok felolvasni: {Olvassa.) „Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy a gyergyo-szent-niiklósi járás szolgabirája a minősítési törvény ellenére minden qualíficatió nélkül csempésztetett be állásába, melynek megfelelni képtelen? Van-e tudomása arról, hogy e szolgabíró az 1874: XXXIII. törvényczikkl04. §-a, abelügyér ur 1771/878. e. sz. a. kibocsátott rendelete ellenére, Alfaluban és Ditróban népgyűlés megtartását eltiltotta? Van-e tudomása arról, hogy a népgyűlést zavarókat rendre nem utasította, csendre nem intette, hanem fellépésével bátorította, provocálta, sőt Ditróban ;: népgyűlésen a lármázókat a szárhegyi községi biró Csergő Lajos vezérelte, mit a szolgabíró összejátszása nélkül nem tehet vala? Van-e tudomása arról, hogy Alfaluban a lármázókat a községi rendőrök, a községi bába biztatták csendzavarásra, sőt a hallgató közönség közé követ községi rendőr dobott? Van-e tudomása arról, hogy a kerületi szabadelvű párt elnöke a szolgabíró s mint ilyen a kormánypárti jelöltet kortes útján kisérte és kortesbeszédeket tartott, felhíván a népet, hogy az ellenzéki sátánokat űzzétek ki a községből? Ha van tudomása minderről, mily intézkedéseket tett, hogy az alkotmányos szabadságon, törvényeinken ejtett sérelmet megtorolja? Ha ezekről nincs tudomása, szándékozik-e szerezni, s a vizsgálatott a szolgabíró és czinkostársai ellen elrendelni?" T. ház ! Még tartozom a t. háznak igazolással, t. i. azzal, hogy miért tartottam kötelességemnek ezen ügyben és azon kerület képviselője ellen ilyen határozottsággal életemet is veszélyeztetve, hazafiságból fellépni. Ezt teszem azért, mert a t. képviselő ur daczára, hogy itt az ellenkezőt állította, nemcsak hogy rokon Dobrzsánszky Adolffal, a ki a lembergi perből ismeretes, hanem azzal összeköttetésben állott, sőt — sajátkezű leveleivel fogom igazolni — Oroszországban maga számára hivatalt kért. T. ház! Ha ebben valaki kételkedik, itt vannak Dobránszky Péternek 1863-tól 1879-ig, ez utóbbi a műegyetemből datált levelei, nincs az egész köz kitöltve, mert időközben jónak látta a levelezés nagyrészét visszakérni; de már ez is elégséges, hogy a mit állítottam, azt igazoljam és bebizonyítsam. A levél tulajdonosa által fel vagyok hatalmazva, hogy ezeket itt felolvassam. Nem fogom a t. házat sokáig fárasztani, csak egyetlen kis levelet olvasok fel, a mely ezen tényt kellő világosságba helyezi: „Azon tény, hogy Adolf bácsi az én tehetségemet és sok helyen szerzett tanulmányaimat nem ismeri, nem lep meg; azonban, hogy oly feltűnő, sőt ignoráns közönynyel veszi általad kifejezett szándékomat, ez azon hiedelemben erősít meg, hogy Adolf bácsinak semmi befolyása azon ügyben nem lehet; különben még két kézzel kellene megragadnia az alkalmat, hogy a uagy, a határtalan nagy, de határtalanul is míveletlen orosz birodalom számára kiváló erőket nyerhessen meg. Majd Csertészről írok hétfőn többet. Ölel bátyád Péter."