Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-358
3SS. országos ülés május 9. 18S4 191 Hogy pedig ez az orosz birodalomra szólt, ezen \ hivatalkeresés, azt mutatja Dobrzanszky Adolfnak Dobrzsánszky Olgához ezímzett levele. A kiejtés egyébiránt csak abban különbözik, hogy magyarul Dobránszkynak, lengyelül pedig Dobrzsánszkynak mondják. A t. képviselő urnak ezen levele 1879. évi deczember 24-én kelt; itt van szintén 1879-ből DobrzsánszkyAdolfnak egy levele, melyet húgához irt s melyben azt mondja, hogy nemsokára Péter, ki engem mindig meg szokott keresni a szünidők alatt, eljő s az ő kérését az Oroszországban elnyerendő hivatal iránt akkor azon orosz államtanácsossal Antal, másik nevét nem tudom elolvasni, mert oroszul van irva — meg lehet beszélni s magának felvilágoBÍtá^t szerezhet, vájjon az oroszországi viszonyok mennyiben felelnek meg az ö kivánatának. T. ház! Méltóztassék a mappára tekinteni s ha látja Gyergyóvidéket, tudni fogja, hogy az az országnak legexponáltabb része. Ha az orosz kozák éjfélkor lovára ül, a virradat már Gyergyóban érheti. Én, mint székely ember, mint hazafi, kötelességemnek érzem azt követelni, hogy eltávolíttassák azon vidékről azon férfin, a ki Oroszországban keres magának hivatalt. (Zajos helyeslés a szélsölaloldalon. Felkiáltások: Gyalázat!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Én csak annyit akarok ez alkalommal az interpellátióra kinyilatkoztatni, melynek mentül előbbi megküldését bátorkodom kérni, hogy én az eseményekről magamat informálni és a tapasztaltakhoz képest törvényszerű kötelességemet bizonyosan teljesíteni fogom. Egyet már most megjegyzek, mert erre nem kellenek aeták. (Halljuk!) A képviselő ur azt mondta: eltűrném-e, hogy valamely tisztviselő elnöke legyen egy ellenzéki kerületnek ? Ugron Gábor: Szolgabíró. Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, hiszen a szolgabíró vagy más törvényhatósági tisztviselő ebből a szempontból egyforma. (Ugy van jobbfelől) Erre bátor vagyok megjegyezni, hogy magában Budapest fővárosában egy a 48-as párthoz tartozó képviselőjelöltnek pártelnöke: egy tisztviselő. Dobránszky Péter: Személyes kérdésben kérek szót. [Ralijuk!) Bocsánatot kérek, hogy azon egyenes és határozott, személyem és hazafiságom ellen intézett támadásokra bátorkodom a t. ház becses türelmét kikérni; de azt hiszem, hogy az, a ki becsületére és hazafiságára, nevezetesen magyar hazafiságára valamit tart, joggal kérhet türelmet és figyelmet a t. háztól, midőn becsületes hazafisága ellen ilyen — bocsánat a kifejezésért — határozottan mondom, rágalmak és koholmányok emeltetnek. (Halljuk!) Ugron Gábor: Ohó! (Halljuk!) Dobránszky Péter: Legelőször is, t. kép- I viselőház, nem jó kedvemből mondom ezeket, mert ezek családi dolgok, de bátor vagyok egyszer s mindenkorra azon szándékos és czélzatos összekeverések ellen tiltakozni, melyekkel engem, az én családomat minduntalan azzal a pánszláv agitatiójáról ismeretes Dobrzsánszkyval hoznak összeköttetésbe, holott az én családom, mint okmányokkal és ezer más bizonyítékkal ki tudom mutatni, azzal semmiféle vérrokonságban, értelmi és politikai rokonságban nem áll, mert az én családom a beregmegyei, miszticei Dobra családnak Szabolcsmegyébe átezármazott ága. Ezt én okmányokkal: ármálissal, záloglevéllel és ezer más módon képes vagyok bebizonyítani. {Felkiáltások a szélső haloldalon: Cselekedeteivel! Zaj. Halljuk!) Cselekedeteimmel pedig még jobban; mert körülbelül 15 esztendeje, hogy a magyar állam, a haza szolgálatában állok. És felhívok mindenkit: méltóztassék meghallgatni mindazt a sok ezer fiatal embert, kik az én kezemen és szellemi vezetésemen 14 év óta keresztül mentek, méltóztassék azokat megkérdezni, hogy nem a legforróbb hazaszeretet érzelme és szelleme vezetett-e folyton tanári működésem esrész folvamán át?! De azokat az embereket, tanítványaimat összegyűjteni bajos. Hát méltóztassanak megnézni irodalmi működésemet, nézzék meg többek között azon munkámat, melynek czíme „Társadalmi bajaink", a hol egyenesen szenvedélyes harczra kelek oly támadók és oly támadások ellen, melyek a magyar nemzet és a magyar haza ellen intéztettek. Ez tény. Ez irva van. Kern is ma, hanem ezelőtt 13—14 évvel történt. De t. ház, a mi azokat a Csertészen kelt leveleket illeti, melyek koholmányok és rágalmak, azokra bátor vagyok a következőket megjegyezni. {Halljuk!) Van tudomásom az évek óta személyem és hazafiságom ellen folytatott üzelmekről. Tudom, hogy e támadások ép azon oldalról származnak első sorban, a hova folytonosan hívogattak és édesgettek és ép azért vagyok az ostromnak tárgya, mert visszautasítottam és megtagadtam minden közösséget iogatókkal. Hivatkozom 20 esztendővel ezelőtt Magyarország valamennyi lapjaiban közzétett tiltakozásomra, hogy Dobrzsánszky Adolffal és családjával semmiféle összeköttetésem nincs, sem vérbeli, sem érzelmi, sem politikai. (Fdkiáltások a szélsőbalon. Írta-e leveleket?) Hivatkozom összes működésemre. Ezek tények. (Felkiáltások a szélsőbalon: Irta-e a leveleket?) Épen azért, hogy ezen közösséget mindig megtagadtam és összeköttetésbe menni nem akartam, épen azért támadtattam folyvást. [Egy hang a szélső balon: Nemez a kérdés! Ki irta a leveleket? Zaj.) Nevezetes azon levél és jellemző Ugron Gábor képviselő ur eljárása, hogy ő titkokat hajhász, levélpecséteket feltör (Ohó! a szélső balon. Nagy nyugtalanság. Halljuk!) és kémkedik. (Tilta-