Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-358
358 országos filés május 9. 1SS4 Jg9 ságból azt hitték, hogy nagy érdemeket szereznek eljárásuk által. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Én tehát, ismétlem, tökéletesen megelégszem a minister ur nyilatkozatával; az kielégít és kielégíthet minden méltányosan gondolkozó embert, a mit mondott; azonban kérem, utasítsa a minister ur orgánumait oly értelemben, hogy azzal nem tesznek sem az államnak, sem a kormánynak kedves dolgot, ha emelnek ott, a hol emelni nem kellene, hanem procedáljanak az osztó igazság szerint. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzgyüminister: Azt hiszem, hogy minden hivatalosan kiadott utasításnál sokkal világosabban szól az, hogy ha a minister az ország színe előtt nyilatkozik ezen kérdésben és kijelenti azt, hogy semmiképen sem áll az államkincstár érdekében, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok túlniagasra fel ne srófoltassanak vagy egyes vidékek túlságosan adóval sújtassanak. E tekintetben tehát, azt hiszem, megnyugtatására íog szolgálni az imént tett nyilatkozatom. (Élénk helyeslés.) Elnök1 Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. {Helyeslés.) Következik Ugron Gábor képviselő ur interpellatiója. Ugron Gábor: T. ház! Néhány nap előtt incidentaliter e házban szőnyegen forgott azon visszaélések tárgyalása, a melyek a gyergyó szentmiklósi szolgabírói kerületben nem rég, múlt hó 27-én és 29-én elkövettettek. A mint átértettem, sem a t. ház, sem a minister ur a történteknek teljes képét nem nyerte, hanem csak igen hézagos dnformatiók fordultak meg a ház előtt. A tényállás a következő: Én a kerületben felkért képviselőjelölttel április 27-én megjelentem Alfám községében, a hol a népgyűlés megtartása előre be volt jelentve a községi elöljáróságnak és — feleslegesen ugyan bár, de mivel ott birtokos, a szolgabírónak is. Midőn a templomból kijöttünk, nagy megütközéssel tapasztaltuk azt, hogy a szokásos hirdetés alkalmával a községi segédbíró előállt és felolvasta a következő rendeletet, a mely nem is annyira rendelet, mint inkább ukáz és hangzik következőképen : „Mai nap 739. sz. a. kelt jelentése kapcsán, melyben a lakosság izgatottságáról értesít, rendelem a mint következik: 1. Tekintve azt, hogy a kedélyek már is végsőkig vannak felizgatva és a mint jelenti már is veszedelmes fenyegetéseket lehet hallani; 2. tekintve, hogy Alfaluban már ilyen alkalommal szomorú praecedensek fordultak elő. 3. és tekintve, hogy ugyancsak ma délután itt Szt.-Miklóson is ilyen ülés fog tartatni, a mely alkaloimmd az í-.múgy is kevés számú csendőrség itt leend elfoglalva és igy jelenleg a rend fentartására kellő fegyveres erő kezemnél nincs, a jelzett népgyűlés megtartását nem engedélyezem, sőt határozottan megtiltom. Mikó Árpád, szolgabíró." A választásokról szóló 1874: XXXIII. t.-cz. 140. §-a határozottan azt rendeli, hogy az ily népgyűlések megelőző napon bejelentendők, de sehol a törvény arról nem intézkedik, hogy a szolgabírónak azt engedélyezni vagy megtiltani joga lenne, (ügy van! a szélső balon.) A választási és gyülekezési szabadságnak a szabad gyülésezés egyik sarkalatos kövét képezi (Élénk helyeslés balfélfil) és azt nem lehet megengedni, hogy az alkotmányos jogoknak ily sarkalatos tételei egy szolgabíró által megsértessenek, a ki talán tudatlanságból — mert semminemű qualificatióval nem bir — nem hogy jogvégzett lenne, egész ifjan, tehát mélyebb megfontolás nélkül helyeztetett állomására. Megjegyezni kívánom, hogy Gyergyó-Szt.-Miklóa községe azon állomástól, a honnan a csendőrséget nem tudta alkalmazni a szolgabíró kocsival egy negyed órányira gyalog pedig egy fél órányira, fekszik a másik cséndőrállomás, Ditróban kocsin háromnegyed, gyalog ötnegyed órányira fekszik. Miután tehát két csendőrállomás van, ha a szolgabírónak ezen rendelete nem képmutatás és nem összejátszás a zavargó elemekkel, akár az egyik, akár a másik csendőrállomástól csendőröket állíthatott volna fel, de meggyőződtem az alatt, míg egy magán udvarra bevonultunk, hogy ama rendetlenséget senki más nem csinálta, mint egyszerűen a községi hivatalos közegek, a felsőbb népiskola igazgatója, községi rendőrök és a községi bába. (Derültség.) Sőt a gyűlés megtartása alatt, mikor az utezán a lárma csendesedni és lankadni kezdett, mindig a csendőrök biztatása tette hangosabbá és zajosabbá. Tiszteletére legyen mondva a székely népnek, felnőtt embereket a lármázok között alig lehetett látni, fiatal gyerkőczök és asszonyok voltak, kik a községi bába által kibontott zászlót követték. (Nagy derültség.) Délután ugy Szt.-Miklóson, mint másnap Remetén semmiféle rendetlenség nem fordult elő, hanem mikor Ditróban megjelentünk s a nép összegyülekezett, hogy meghallgasson bennünket, a köztéren újból az előbbi jelenetek ismétlődtek. a szolgabíró oda lépett a községi bíróhoz és azt mondta neki, hogy: cselekedjék ugy, mint a hogy rendeltem. A községi bíró felállott és egy hasonló tartalmú íratott felolvasott. Mi erre megkisérlettük a gyűlés megtartását. Akkor a szolgabíró megjelent és a lárma megkezdődött a nélkül, hogy egyetlen ditrói polgár részt vett volna benne. A szárhegyi községi biró Csergő Lajos vezetése alatt odavitt legényemberek számszerint 50—60-an folytonosan lármáztak és kiabáltak, ugy hogy mi a gyűlés megtartására képtelenek lévén, felhagyva