Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-358

358. oTíKágof, ülés A t. képviselő ur kifogásolta, hogy miért ada­tott meg a vicinális vasutakról szóló törvényre hi­vatkozva, a marosvásárhely-szászrégeni vasút. Azért, mert mig nem megy tovább, addig ez vici­nális vasút; azért, mert szárnyvonalnak nevezi a kocsárd-marosvásárhelyi vasútról szóló 1868. évi LI. törvény; szárnyvonal marad addig, mig to­vább nem megy; kívánatos azonban, hogy fő­vonallá váljék minél előbb, de csak akkor, ha megnyerjük a csatlakozást Tölgyesnél. A t. képviselő ur diplomatiai tárgyalások megindítására kívánja utasíttatni a kormányt, hogy ne mulassza el kötelességét, értse meg, mily fontos dolog ez, cselekedjék úgy, a mint a kép­viselő ur mondja. Méltóztassanak elhinni, hogy ezen ügy fontosságát mi is ismerjük; de a diplo­matia tárgyalások időpontjának megállapítása nem a 400 tagból álló parlament elé való. É tekintet­ben szívesen kinyilatkoztattam és kinyilatkozta­tom most is, hogy a mit lehet, kész vagyok azon utón nieírtenni, de engedje meg a t. képviselő ur, hogy a kormány maga válassza meg az időpontot, a mikor a tárgyalások ideje eljött és a módot, a melyen azokat megindítja. Legkevésbé sem szó­lok a tölgyesi csatlakozás ellen. Szívesen elisme­rem, hogy ez oly fontos, hogy annál fontosabb összeköttetésünk kelet- és dél felé nem lehet. De a keresztülvitel módozatát illetőleg méltóztassék megengedni, hogy felelősségünk érzetében azon időpontot válasszuk, a melyet mi erre legczélsze­rübbnek tartunk. A t. képviselő ur felhozta a posta-segélyezés kérdését és ebben is irtóztató dolgot lát, hogy mily bűnt követtem el, hogy ily módon javaslom, a mint ez már más vasutaknál is meg volt. Eddig­elé bármely részről történt felszólalás a vicinális vasutakra nézve, mindig azt a szemrehányást ta­láltam, hogy miért nem nagyobb áldozatkészség­gel, miért nem mozdítja elő a kormány ezen vas­utak létrejöttét. Most az első eset van, a midőn a kormány a postakincstár nagyon csekély megter­heltetésével előmozdítja az ily vasút létrejövete­lót és a képviselő ur felszólal, hogy ez a mód nem helyes, mintha nem óhajtaná azt, hogy a marosvásárhely-szászrégeni vasút kiépíttessék és pedig minél hamarább. A vicinális vasutakról szóló törvény határozottan azt mondja, hogy a postaigazgatóság a posta ingyenszállítását illető­leg, azon esetben, ha mindennapivá válik a forga­lom egybeköttetése, a vicinális vasutakkal külön szerződésre léphet. Mi történt itt? Kétségkívül anticipálva kö­tött egy szerződést a postaigazgatóság a consessio­náriusokkal, melynek hitelére akadt bank, a mely igen előnyös kölcsönt ajánlott fel, olcsóbbat, mint a t. képviselő ur mondott, körülbelől 67° törlesz­téssel együtt. Es ezzel szemben mit kaptunk? Ingyen fog május 9. Í884. I79 szállítani a posta nemcsak most, de későbben is; már pedig általános tapasztalás, hogy ahol a vasút építtetik, a po«4a forgalma növekedik. Eddig mintegy 4200—4400 frt a postaszállítás egy évi ki­adása Ezentúl 7200 frt adatván ki és így a képviselő ur számítása szerint a 3 ezer forint 50 év alatt ok nélkül fizettetvén, ezen összeg minden kama­taival együtt mily fecsérlés. De egy factort figyel­mén kívül méltóztatott hagyni: azt, hogy egy­szersmind 120.000 forint értékű törzsrészvényt kap az állam, melynek jövedelmében szintén ré­szesülni fog és ez lehet évenként több mint 3000 frt. Az egész vasutat olyannak lehet tekinteni, melynek jövedelmezési viszonyai minden helyes számítás szerint előnyösek lesznek. Építtetik ugyanis olcsón, összeköt két jelentékeny várost és oly vidéket, melynek igen nagy faforgíüma van. És t. ház, határozottan kell visszautasítanom azt, hogy családi vasutat építünk. Bocsánatot ké­rek a t. képviselő úrtól, vájjon ha az Aranyos vagy a Maros mentén, vagy túl a Mezőségen, vagy nem tudom Erdély mely részén építünk, nem fogunk-e egyik-másik helyen Kemény-jószá­gokra, Kemény-birtokokra találni ? Azért pedig hogy a concessionáriusok közül egyik a családom­ból való, talán visszautasítsam őket? Én nem csa­ládi szempontból, hanem a közérdek szempontjá­ból igyekezem cselekedni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) És nekem nincs egyéb feladatom, mint­hogy senkinek több előnyt ne adjak a másiknál, de az, hogy valaki családomhoz tartozik, talán nem lehet hátrányára és határozottan, felemelt fővel merek akárkit annak bírálatával megbízni, a ki ezen dolgot önzetlenül és szenvedély nélkül bírálja meg. Tehát ezen két nehézség volt az, mit a t. képviselő ur felhozott: Az egyik az, hogy az gátolná netalán a tölgyesi vasút kiépítését. Ezt tagadom, legkevésbé sem gátolja, sőt azt hiszem előmozdítja s a maga idejében a magam részéről a kellő lépéseket megtenni kötelességemnek isme­rem. Ép ugy óhajtom a tölgyesi csatlakozást, mint t. képviselőtársam. A másik az, hogy a posta­segélyezésnek ezen módja nem volna czélirányos. Én azt czéíirányosnak és a törvényen alapulónak tartom, a mennyiben, ha ilynemű vasutak más he­lyen is épülnek, viszonylag csekély, 3 — 4000 frt több kiadással kezdetben jelentékeny vasút létre­hozását eszközölhetné a kormány. Ennek következtében r én ennek is helyeslő tudomás vételét és Lázár Ádám t. képviselő ur határozati javaslatának mellőzését vagyok bátora háztól kérni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti a bizottság előadóját. , György Endre előadó: T. ház! Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslatának első része a 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom