Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-358

176 :Í58 országos ülés mája; 9. 1884. közlekedésügyi minister urnak erre vonatkozó jelentése tudomásul vétetik. Következik a közlekedésügyi bizottság 562. sz. jelentése a marosvásárhely-szászrégeni helyiérdekű vasút engedélyezése tárgyában benyújtott 540. sz. jelentés tárgyában. Duka Ferencz jegyző (olvassa a jelentést). Lázár Ádám: Minthogy a felolvasott jelen­tés szerint a minister ur által kiadottnak bejelen­tett engedélyezési okmány az 1880: XXXI. t.-cz. alapján állíttatott ki, ez alkalomból, mivel maga a ministeri jelentés és a közlekedésügyi bizottság jelentése is két irányban tulajdonít fontosságot ezen engedélyokmánynak és pedig a marosvásár­hely-tölgyesi csatlakozást, azután a postaszállítást illetőleg: legyen szabad mielőtt az idézett tör­vény értelmében e jelentés tudomásul vétetik, a ház engedelmével felszólalnom. Az idézett törvény a helyi érdekű vasutakról ezeket mondja: „1. §. Helyi érdekű vagyis oly vasutak, melyeknek főczélja, hogy az illető vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfelelje­nek, a jelen törvényben foglalt feltételek alatt és kedvezmények mellett a ministerium által enge­délyezhetők. Minden ilyen engedélyezés, az enge­délyezést követő 14 nap alatt, ha pedig a törvény­hozás nem lenne együtt, a szünetet követő nyolcz nap alatt az országgyűlésnek bejelentendő. A törvényhozásnak marad fentartva ezentúl is oly vasutak engedélyezése, melyek két vasút­vonal összeköttetésére szolgálnak, vagy egyes fővonalaknak főirányokban kiegészítő részét képe­zik, valamint azok is, melyek a jelen törvény határozataitól eltérő feltételek és kedvezmények mellett lennének kiépítendők". A most felolvasott szakasznak a minister ur ezen jelentés beterjesztése alkalmával nagy fon­tosságot tulajdonított, a mit bizonyít a jelentés kö­vetkező tétele: Az engedélyezési tárgyalás alkalmával min­denekelőtt azon fontos kérdés merült fel, hogy a marosvásárhely-szászrégeni vasút, habár az a fen­tebbiek szerint egy szárnyvonalból indul ki, mégis tekintettel arra, miszerint oly irányt követ, mely egy, a m. kir. államvasutak keleti vonalából ki­ágazólag a tölgyesi szoroson át vezető romániai csatlakozásnak is, úgyszólván egyedüli iránya — oly vasútnak tekinthető-e, mely a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t-cz. alapján lenne engedélyezhető ? És a kormány nézete szerint ezen vasút csak­ugyan az idézett t.-cz. 1. §-ának első pontja sze­rint engedélyezhető. Mert eltekintve attól, hogy a Románia felé ugyanezen irányban vezető csatla­kozó vasút kiépítése — bármily kívánatos is — ma még a kivitel stádiumába nem lépett, nincs el­fogadható indok arra nézve, hogy a marosvásár­hely-szászrégeni vasútnak, a helyi érdekű vasutak­ról szóló törvény alapján leendő engedélyezése megtagadtassák; — mert még azon esetben is, ha a romániai csatlakozás a létesítés stádiumába lépne, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a alapján a szóban levő vasút engedélye beváltás utján bármikor meg­szüntethető leend, sőt inkább az említett csatlako­zás megvalósítása is előkészíttetik az által, ha an­nak irányában egyelőre is egy helyi érdekű vasút létesül. Ezen jelentéssel kapcsolatban a közlekedési bizottság jelentése erre vonatkozólag a következő­ket tartalmazza: Tekintettel különösen azon körülményre, hogy e vonal, mint az általánosan óhajtott maros­vásárhely-tölgyesi csatlakozás kiegészítő része, idővel más combinatiókba fog bevonatni: a bizott­ság csak elismeréssel veszi tudomásul mind az alaptőkének gazdaságos megszabását (kilométe­renként 20,000 frt); mind azt, hogy az alépítmény I. rangú pályára számíttatik ; mind végül azt, hogy az üzlet a m. kir. államvasutak által fog kezel­tetni. Ezen felolvasott részletekből kitűnik az, hogy a minister ur, illetve a kormány ezen engedély­okmány kiadásánál nem vette fontolóra, hogy e vasút az 1880: XXXI. t.-cz. 1. §. második bekez­dése alá, vagy pedig az első alá tartozik-e? Egy­szerűen eldöntöttnek veszi azt, hogy ezen kocsárd­marosvásárhelyi vonalon át Tölgyes felé a romá­niai csatlakozást kilátásba helyező vasút építkezése olyan, mely a törvényhozás intézkedése alá tar­toznék, hanem tekinti egyszerűen gazdasági, illetve oly helyi érdekű vasútnak, mely nem esik a t. ház­nak elhatározása alá. T. ház! Ez irányban már több alkalommal történt felszólalás itt a házban. Részemről volt­szerencsém ez idei költségvetés tárgyalása alkal­mával január 19-én épen ez irányban felszólalni, a mely alkalommal a t. szakminister helyett az államtitkár ur azon feleletet adta, hogy a maros­vásárhely-tölgyesi vasút kiépítésének, illetve a Romániával való csatlakozásnak szüksége és fon­tossága be van ismerve, van is reá vállalkozó, azonban a csatlakozás Romániával még nem éret­vén el, a kiépítésről még nem lehet szó. Később a munkács-beszkidi vasútvonal tárgyaltatván, már­czius 3-án Hoitsy Pál képviselő felszólalására és az általa beadott határozati javaslat alkalmából a t. szakminister ur beismerte azon vasútnak fontos­ságát, azonban kijelentette, hogy e tárgyban a csatlakozás iránt a diplomatiai tárgyalásokat nem kezdette meg. S igy, mindamellett, hogy kiemelte a romániai ügyvivő személye iránti kifogástalansá­gát, de határozottan beismerte, hogy mindeddig­ezen csatlakozás kieszközlése és biztosítása végett semminemű diplomatiai érintkezésbe nem bocsát­kozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom