Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-358

35$. ország©-, üli'!; május !). 1884. 177 Jelenleg tehát azon kérdés el, döntendő hogy ezen tervezett és engedélyezett helyi érdekű vasútnak itt egyszerű bejelentése nem praeoecupái-e magának azon nagy vonalnak, a mely Maros-Vásárhelytől Tölgyesig, illetve a romániai csatlakozással a keleti vasútvonal egy nagy kiegészítő részét képezi nemcsak gazdasági, stratégiai.nemzetközi összeköttetésnél fogva és azon speciális iránynál fogva, a mely már kezdettől fogva, midőn a marosvásárhelyi szárnyvonal kiépíttetett, már akkor azon czélzattal szándékoltatott építtetni, hogy onnan kétségtelenül Romániával azon határponton a csatlakozás létre fog hozatni, összekötő vasút fog építtetni. Részemről bátor vagyok azon szerény nézemet kijelenteni, hogy ezen intézkedés nem tartozik az idézett szakasznak első bekezdése alá, hanem határozottan a 2-ik alá tartozik, a mely a törvényhozásnak intézkedését tartja fenn. Es hogy ha már ezen irányban nem voltak még oda fejlődve az összeköttetés, csatlakozás iránti tárgyalások, az állam és ország érdekében megfontolva járhatott volna el a t. minister ur, hogy ha nem siet ezen helyi érdekű vasút engedélyezésével. Mert ez által főleg most, miután a munkács-stryi, illetve beszkidi vasút kiépítése elhatároztatott, azt hiszem, több mint elodázhatlan szükséggé vált már csak stratégiai szempontból is ezen vasútnak Tölgyes felé való kiépítése. Hogy mit ért a közlekedésügyi bizottság jelentésében azon „más combinátió" alatt, azt részemről nem tudom, szabad legyen azonban csupán sejtelem gyanánt kifejeznem azon aggodalmat, hogy több mint valószínű, hogy ez alatt érteni fogja azon közelebb beterjesztett marosludas-beszterczei és deés-beszterczei vasutvonalak iránti engedélyezéseket, mely esetben hihető, hogy Besztercze-Szászrégen felé és igy tovább fogna építtetni a vasút, ugy hogy ez által azon főirány, mely Kocsárd-Marosvásárhely-Tölgyesen át a román határhoz tervbe volt véve kijátszathassék, vagy inkább megnehezíttessék. Részemről egyénileg az előttünk fekvő jelentésnek azon ágát illetőleg, melyben a szakminister beterjeszti, hogy ezen helyi érdekű vasútra id. b. Huszár Kálmán ,b. Kemény Kálmán és a szászrégeni első tutajkereskedő-társaság részére építési engedélyt adott, nincs kifogásom, sőt mint marosvásárhelyi polgár örvendek minden oly vállalkozási szellemnek, mely a közlekedés javítását, gyorsítását, biztosítását czélozza: azonban mint országgyűlési képviselőnek kötelességem azon aggodalmamnak és azon teljesen indokolt kifogásomnak kifejezést adni, hogy ezen vonalnak ily mérvben kiépítése által, miként már előbb is érintettem, a fővonalnak továbbépítése a romániai csatlakozásig határozottan praeoccupálva van; csaknem lehetetlenné van téve, hogy azon vállalkozók, a kik már eddig jelentkeztek, kikre nézve a minister ur kiKÉPYH. NAPLÓ. 1881 —84. XVII. KÖTET. jelentette, hogy csakis csatlakozás hiánya miatt nem történt még meg az engedély kiadása,az építést, mely rájuk nézve mindenesetre nehezítve, terhelve lesz, elvállalják. E részben kétségtelenül legsürgősebb teendő, mit a minister ur be is fog látni, arra szorítkozni, hogy a csatlakozási pont kijelölését Romániánál mielőbb keresztül vigye s miután a minister ur maga is beismeri, hogy e részben még nem kezdett diplomatiai tárgyalásokat, azt hiszem, ha valaha, most volna erre a legkedvezőbb alkalom. Ugyanis tudjuk, miként fogadták a trónörököspárt közelebbi keleti útja alkalmával Romániában ; tudjuk, hogy a román király az aranygyapjas rendjellel tüntettetett ki. Mindezen mozzanatok netalán az eddig Románia részéről tanúsított merev magatartást megváltoztatták s azon csatlakozás, mely talán technikai okokból késett, legközelebb keresztülvihető lesz. Kérem is és felhívom a minister ur becses figyelmét arra, méltóztassék ne csak puszta Ígérettel, de tényleg és valóságos eredményre vezető diplomatiai eljárással e csatlakozás kérdését siettetni. Egy másik nevezetes része a javaslatnak az ingyenes postaszállítás. Itt, t. ház, oly számítással találkozunk, mely pénzügyi szempontból is nehezen ütheti meg a mértéket. Történt hivatkozás a közlekedési bizottság részéről már megelőző esetre, hogy t. i. a szatmár-nagybányai vasútnál is ez történt. Ott van az 1881: XLVH t.-cz. ll.§-banszó erről, de nem úgy, mint itt, mert itt egyszerűen az van mondva, hogy a posta ingyenes szállítása nem kívántatik, hanem ha napontai közlekedés fog lenni, akkor a postakincstár és vasutvállakozók közt mérsékelt díjak iránt egyezség fog köttetni, vagy törzsrészvények által megváltatni. Itt szó sincs arról, hogy állami közvetítés által kölcsön útján fedeztessék, mint erről az engedély 10. §-a hallgat, csak a jelentésben van szó róla. Mit mond a minister ur jelentésében? Azt mondja, hogy itt ez alkalommal egy új és jó eljárási módot fedezett fel. És miből áll ez az eljárási mód ? „Á marosvásárhely-szász-régeni helyi érdekű vasútnál ezen módozat először alkalmaztatott. A nevezett vasút engedélyesei részére ez alapon 120,000 frtnyi kölcsönt közvetítettem, melynek 50 éven át leendő törlesztése és kamatai fejében a posta évenként 6%-ot, azaz 7,200 frtnyi járadékot fog fizetni. Az eddigi postadíjak 4,000 frtnál többet tesznek s igy a különbözet — tekintve a czélt — nem jelentékeny." Vegyük e számítást bővebb vizsgálat alá. Tehát 50 évre történik a törlesztési kölcsön az állam közvetítésével és annak évi törlesztési részlete tesz 7200 frtot Tehát eddig évenként 4,000 frtba került és most 3,200 írttal fog többe kerülni. De van egy másik fontos pénzügyi ága is és ez 23