Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-355

355. országos üBJs május 6. Í884. 143 mennyiben az általa készített árú tiszta jövedelmének bizonyos hányadát kapja meg. A másik ezélja pedig, hogy ha iparos volt, tökélesbüljön a maga iparágában, ha pedig nem volt, oly mesterséget tanuljon, a melyet azután az életbe kilépve, gyakorolhat, mely őt fentarthatja. Nézzük a gubó-lebonyolítást. Ez először olyan, hogy azzal igen keveset szerezhetne, a hányad meghatározása igen nagy nehézséggel járna és így, mig most csak a fegyházakból kiszabadult rabok, tehát a fegyenczek évenkint körülbelül 30,000 frtot szereznek maguknak, sokkal kevesebbet keresnének. De az még hagyján. De kilépve az életbe, mesterséget nem tanulván —mert hiszen a gubók lebonyolítása nem olyan, hogy magát abból fentarthassa — az a czél el nem éretnék, a mely a közmunkának egyik főfeladata. De harmadszor végre tekintve az államot: az államnak mi a ezélja? Az a ezélja, hogy a költségeknek egy részét visszakapj'a és azt leginkább az által érheti el, hogy házi szükségleteit fedezi a rabok munkájával, a mint azt nagy részben teszi. Kívánatos, sőt szükséges, hogy ez nagyobb beruházás nélkül történjék és hogy a munkakoczkázattal ne járjon. Ez mind nem áll arra, a mit a t. képviselő ur indítványozott, mert először akkor a házi szükségletet nem lehet nagy részben a rabok által fedeztetni, de nagy beruházásokat is kell tenni, mert a gépek megszerzése több pénzbe kerül; végre koczkázattal is iár, melyet nem vállalhat magára az állam, legfölebb egy vállalkozó. Ha még hozzáadom, hogy szerződéseink vannak, melyeknél fogva bizonyos munkát kell teljesíteni, hogy az országos fegyházak szomszédságában, Illaván, Szamosujváron, Lipótváron aselyemgubótenyésztés nem igen virágzik: mindezekből kitűnik az, hogy a t. képviselő ur indítványa gyakorlati szempontból a fegyházaknál ki nem vihető. Hozzájárul a földmívelési minister véleménye, sőt a selyemipar gondozásával megbízott biztosnak véleménye, a kinek az a nézete, hogy csak buzgó, nem pedig kényszerített munka vezethet czélra. Ezen okoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen indítvány tárgyalását mellőzni. Ha a közvetítő intézetnél, a hol foglalkoznak nyáron mezei gazdasággal, a kik ott vannak, a kik már bizonyos mesterséget megtanultak, télen azzal netalán foglalkodtatnának, lesz rá gondom, hogy magamat ez iránt tájékozzam s ez iránt intézkedjem; de a szabadságvesztési büntetéseknek mind a fegyházi, mind a börtönbüntetés nemére ezt alkalmazhatónak nem tartom, ennélfogva ismételve kérem, méltóztassék az indítvány tárgyalását ezúttal mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik az indítványnak tárgyalás alá vételét kívánni, igen vagy nem ? A kik tárgyalás alá vétetni kivánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség nem kívánja tárgyalás alá vétetni s így az indítvány nem fog napirendre tűzetni. Következik az állandó országház építési tervének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatik a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik) A többség elfogadta s így az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendiházhoz át fog küldetni. Következik az 1870. évi X. t.-cz. 4. §.-ának d) és e) pontjaiban megjelölt intézetek és vállalatok községi pótadója rendeltetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Méltóztatik a t. ház a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni? (Elfogadjuk!) Ugy hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal fog közöltetni. Következik a napirend szerint a zárszámadási bizottság jelentése az 1882. évi állami zárszámadás megvizsgálása és a közmunka- és közlekedési ministernek az 1882. évi előirányzat nélküli kiadásokról a képviselőházhoz intézett előterjesztése tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni. (Felolvasottnak vesszük!) E szerint az általános tárgyalást megnyitom; az első szó az előadó urat illeti. Lukács Lászlő előadó: A t. ház méltóztatott az 1882. évi állami zárszámadáson kivül a zárszámadási bizottsághoz utasítani egyszersmind a közmunka- és közlekedési minister urnak azon jelentését is, melyben nevezett minister az 1882. évben tárczája körében előfordult előirányzat nélküli kiadásokat előadja és indokolja. A zárszámadási bizottság ezen jelentést az 1882. évi zárszámadással együttesen tárgyalván, azon eredményre jutott, hogy a ministernek említett jelentése csakis oly előirányzat nélküli kiadásokat foglal magában, a melyek már az 1882. évi zárszámadásban felsoroltatnak és indokolva vannak. Különbség a kettő között csak az, hogy a minister jelentése még részletesebben és behatóbban indokolja azon kiadásokat, mint az állami számvevőszék jelentése. A zárszámadási bizottság ezt constatálván, azon véleményben volt, hogy a minister említett jelentésével szemben további lépésnek szüksége nem forog fenn, mert ezen előirányzat nélküli kiadások tekintetében a törvényszerű felmentés megadását a bizottság nem külön