Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-354

124 354 országos illés május ä. 1SS4 sértik. Az előttem szólott t. képviselő ur nem volt kegyes az elnök urnak ezen figyelmeztetését tekintetbe venni, mert ő azt mondta, hogy tőlem több szerénységet várt volna el. (Egy hang jóbbfelöl: Igás!) Megengedem, hogy ő tőle ezen válasz, ha bár ez korántsem jogosult, de várható volt. Mégis, mikor Magyar János képviselő ur tőlem több szerénységet kivan, engedje meg, hogy azt válaszoljam, hogy az a férfiú, az a képviselő, a ki az egész ellenzéket — hivatkozom beszédjére — ugyancsak kevés szerénységgel támadta meg, az a képviselő, a ki nem igen tekintett a szerénységre akkor, midőn kinevezéséről volt szó, (Mozgás, zaj. „ OMl

íl -felkiáltások j obi felöl) az a képviselő nem j ogosult más képviselőtől több szerénységet követelni. (Zaj jóbbfelöl.) A mi pedig koromat illeti, ugy tudom, hogy itt e házban mint képviselők mi ketten egykorúak vagyunk. (Zaj. Mozgás jobbfelöl. Helyeslés és tetssésbalfelöl.) Elnök: Azt hiszem, a t. házra nézve sem volt kellemetes a személyes felszólalások ezen hosszú sorát végig hallgatni. Most a napirendre térhetünk át. (Helyeslés.) Következik az indítvány és interpellatiós könyvben foglalt bejegyzések felolvasása. Tibád Antal jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítvány és interpellatiós könyvben a következő újabb bejegyzések foglaltatnak és pedig az indítvány könyvben: 1884. május 1. Gröndöcs .Benedek a fegyenezmunkáknak a selyem-ipar fejlesztése érdekében leendő felhasználása tárgyában ; az interpellatiós könyvben pedig: Ineze József, a miklósvárszéki — Háromszék megye — szolgabíró visszaélései tárgyában a belügyministerhez. Elnök: T. ház! Az interpelláló képviselő ur az ülés végén meg fogja tenni interpellátióját. Az indítvány pedig, mely itt nálam van, fel fog olvastatni. Tibád Antal jegyző (olvassa): Indítvány. Tekintettel arra, hogy a selyem legombolyítása, fonása és szövése legolcsóbban a fegyenczek által teljesíthető; tekintettel arra, hogy ezen fegyencz-ipar a többi kis kézmííiparosok keresetét jelenleg nem rontja meg, mert selyemiparosunk még nincs; tekimettel arra, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával maga a földnuvelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister elösmerte, hogy a magyar selyem jó minőségénél fogva 5 frankkal drágábban kelt el, mint az olasz selyem; tekintettel azon közgazdasági fontosságra, melylyel hazánkban a selyemtenyésztés ügyének előmozdítása s fejlesztése bir; tekintettel arra, hogy hazánkban jelenleg már a szederfa, mint a selyemtenyésztés egyik legfőbb feltétele, meglehetős mértékben el van terjedve; tekintettel arra, hogy más államokban, nevezetesen pedig Franczia- és Olaszországban, ugy Ausztriában a selyemtermelés nagy jövedelmi forrást nyújt; tekintettel arra, hogy Magyarországon kitűnő selyem termelhető s igy ezen ipar hazánkban igen nagy mértékben fejleszthető; s tekintettel arra, hogy ezen fejlesztés egyik legfontosabb, de eddig nélkülözött tényezője a gombolyítás, fonás és szövés szakértő módon való eszközlése hiányzik; ezt pedig legelőnyösebben, legczélszerübben és legolcsóbban a fegyenezmunka felhasználása által lehet kezdeményezni s meghonosítani; indítványozom, utasítsa a t. ház az igazságügyi s a földinívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministereket, hogy intézkedjenek az iránt, miszerint az ország azon vidékein, hol a selyemgubó nagy mennyiségben termeltetik: a selyem legombolyítás — filanda — a selyemfonás és szövés Lyonból vagy más helyről hozatandó szakértő mester vezetése és tanítása mellett, fegyenczmunkával eszközöltessék. Budapesten, 1884. évi május hó 1-ső napján. Göndöcs Benedek. Elnök: T. ház! Az indítvány tárgyalására nézve vagyok bátor a t. háznak javaslatba hozni, hogy a képviselő ur a legközelebbi kedden mondhassa el beszédét; addig az indítvány ki fog nyomatni és a ház tagjai közt szét fog osztatni. (Helyeslés.) Következik a napirend másik tárgya: Az állandó országház építési tervének jóváhagyásáról és az építkezés folytatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ónody Géza: T. ház! Én azon helyzetben vagyok, hogy több oldalról tett ama felszólalásra nézve, vájjon az új országház minő stylben építtessék, egyáltalában még csak reflectálni sem óhajtok. Én reám nézve a mostani válságos pénzügyi helyzetben tökéletesen közömbös, hogy azon országház góth vagy jón, dór vagy renaissancestylben fog-e építtetni; engem az első kérdés, t. i. a financiális kérdés érdekel. Tudvalevőleg ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen luxuriózus dolgokra költekezzünk, ennélfogva én a kérdésnek ezen első oldalánál maradva, foglalkozni óhajtok az új onnan építendő országházra nézve azon akadályokkal, melyek e szempontból fenforognak. S épen ezen akadályokban látom okát rejleni annak, hogy a mi parlamentáris életünkben a viták súlya soha sem annyira a részletekre és módozatokra, mint inkább a súlyos pénzügyi helyzet természetéből felmerülő gravamenekre nehezedik. A t. ministerelnök nr buzgón védelmezi ezen országház építésének eszméjét. Én is átlátom, t ház, hogy a magyar nemzetnek szüksége lenne az