Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-332

.532. országos ülés márcíim 22. 1884. 85 hozási intézkedés nem is szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök l Szólásra senkisem lévén félj egyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kir. tengerészeti hatóság elhelyezésére Fiúméban emelendő állami épületről és az erre megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem,hogy elfogadtatott Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a czímet és az 1—5. §§ at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök : Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az új földadó-kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető felszólalások elintézésének módjáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot véglegesen megszavazni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az megszavaztatik s alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik az 1883. évi közösügyi költségekből a magyar korona országai által pótlólag fedezendő összegekről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasás*. Tibád Antal jegyző {olvassa a tMrvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadni ?(Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. E szerint a törvény- ] javaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett át fog küldetni a méltóságos főren- j dekhez. Minthogy a főrendiház ma ülést tart, méltóztassanak megengedni, hogy a két törvényjavaslat megszavazására vonatkozó jegyzőkönyvi \ pontok mindjárt most hitelesíttessenek. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnöki Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontjait hitelesítettnek jelentem ki. Következik a kérvények 43. sorjegyzékének tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): GyergyóSzent-Miklós és további 8 gyergyói község kérvénye, az arányosítási törvénynek Gyergyó vidékére nézve hatályon kivül helyezése, esetleg a törvény hiányainak pótlása tárgyában. Székely Elek előadó: T. ház! A kérvényező 9 gyergyói község ezen kérvényben és különösen a mi a kérelem első ágát illeti, hogy t. i. az arányosítási törvény Gyergyóra nézre hatályon kivül helyeztessék — mondom a kérvényezők a kérelem ezen részére nézve oly általános indokokat hoznak fel, melyek többé-kevésbé az ország más hasonló vidékeire is, hol a földbirtok nagyon fel van darabolva, állanak. De tekintettel azon különleges körülményekre, melyek a földbirtok eloszlása tekintetében ép a székelységnél mutatkoznak, a hol a telekkönyvezett birtokok 107.-a sem haladja meg az 5 holdat, kétségkívül rendkívüli fontossággal bir a kérelem. Az ily területeken a közös haszonélvezetben való részesedésre nézve sajátszerű módozatok jöttek létre hosszas gyakorlat utján, a mely módozatok azon esetben, ha az arányosítási törvény szerint a közös haszonélvezetnek külső és belső fekvőségi arányában való elosztása keresztülvitetnék, gyökeresen felforgattatnának, a mi előreláthatólag nemcsak a mezőgazdaságra, hanem e sűrű népességgel bíró sajátszerű vidékeknek minden más viszonyaira is káros visszahatással lehetne. A kérvényben foglalt kérés második ágii, hogy a mennyiben az arányosítási törvény Gyergj'óra nézve hatályon kivül helyezhető nem lenne, az esetben a törvény hiányai pótoltassanak, már anynyiban részletesen van indokolva, a mennyiben felsoroltatnak azon egyes szakaszok, melyeket a kérvényező községek hiányosoknak találnak és megjelöltetik egyszersmind az irány, melylyel azok pótol andók. Első sorban az 1874: LV. t.-cz 4. §-ának rendelkezésével szemben, mely szerint a közös haszonvételeknek arányosítása a külső és belső fekvőségek arányában mérendők ki, azt kérik a kérvényezők, hogy törvényhozásilag mondassék ki, miszerint az erdők, havasok és legelők, tehát a nem szorosabb értelemben művelés alatt, illetőleg szántás alatt levő területek az arányosítási kulcsnál számítás alá ne vétessenek és utalnak azon jelenlegi fennálló állapot hátrányára, mely szerint az arányosítási kulcsnál beszámítandó területek felől és illetőleg a felől, hogy mely területek számíttassanak be és melyek hagyassanak ki, jelenleg ez egészen a bíróságnak határozatától van függővé téve. Másodszor ugyanezen törvény ll.§-áttartják hiányosnak, a melyben az rendeltetik, hogy az oly közös haszonvételek, melyek hosszas gyakorlat szerint valamely közös községi kiadások fedezésére fordíttattak, nem arányosíthatok. Ezt az irányban vélik pótolhatni, hogy a hosszas gyakorlat ideje megállapittassék, hogy az ingatagság, melyet ezen szakasz okoz, elenyésztettessék. A kérvényi bizottság határozati javaslata ezen kérvényre nézve a következő: ,.Ezen figyelemre méltó kérvény tanulmányozás és a netalán szükséges törvényhozási intézke-