Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-332
84 S32 országos ölés máreíin* 22. 1884. Tibád Antal jegyző (olvassa a kimutatást). Elnök: A kimutatás tudomásul vétetik. Következik a pénzügyi bizottság 527. szám alatti jelentése a kir. tengerészeti hatóság elhelyezésére Fiúméban emelendő állami épületről és az erre megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Felolvasottnak vcszszük!) akkor az általános vitát megnyitom, az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! E törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy Fiúméban a hatóságok elhelyezése czéljából egy állandó épület építtessék az állam telkén. Minthogy a telek a forgalomra jelenleg nem szükséges, másfelől a költségelőirányzat, a mely 137,000frtra van téve, 357* év alatt törleszthető azon házbérekből, melyek az ottani hatóságok elhelyezésére szükségesek, igy a pénzügyi bizottságnak annál kevésbé van kifogása a törvényjavaslat ellen, mert egyfelől az elhelyezés nem kerül többe, mint a házbérek, másfelől az állandó elhelyezés által a hivatalok jobban lesznek berendezhetők és nem lesznek azon folytonos házbéremelkedéseknek kitéve, a melyeknek Fiume jelen helyzetében kitéve vannak. Ennélfogva ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Halász Géza: T. ház! Fiuméről lévén szó, lehetetlen hogy eszünkbe ne jusson és hogy ne kérdezzük, hogy hol és miért késik nem az éj, hanem Bécs homályában a fiumei ügy megoldása, holott e megoldást minden párt különbség nélkül égető szükségnek tartja. Kern szokásom a túloldalon ülő képviselőtársaimra hivatkozni és őket ilyen vagy amolyan eljárásra felhívni, de jelenleg nem mulaszthatom el kifejezni azon csodálkozásomat, hogy épen ők nem sürgetik e kérdés megoldását és úgyszólván meg nem kívánják a ministeriumtól, holott jól tudhatják, hogy küldőik ugy mint a mi küldőink és az egész ország mennyire várják, hogy az országgyűlés végeztével legalább ez a kérdés megoldassék. Én csodálkozom rajta, hogy a ministerium is épen ezzel a kérdéssel árulja el leginkább vagy rosszakaratát vagy tehetetlengégét. Mert csak ez a kettő lehet: vagy nem akarja, vagy nem tudja ez ügyet befejezni; ha nem akarja, akkor roszakaratú, ha nem tudja, akkor tehetetlen. Ez a tehetetlenség mutatja, hogy semmi nagyobb kérdésben nem bir hatalommal a ministerium, hogy valóban csak ugy járja, a mint Bécsben fájják. Igenis, ezt mutatja ez a fiumei kérdés, valamint mutatja azt is, hogy csakugyan igaz, a mit nem örömest hallanak a túloldalon, a ministeriumnak csak az adóemelésben van hatalma, egyébként pedig tehetetlen. A minap hivatkozott a ministereluök marra, hogy ő azért is meg akar maradni székében, mert nem igen tudná a kormányt más kezekre bízni. T. ház, nem akarok ezúttal a többi kérdésekre kiterjeszkedni, sőt még kérdésbe sem teszem, hogy mi történt volna más esetben; de Fiúméra nézve határozott meggyőződésem, hogy akármilyen ministerium és ministerelnök lett volna, ez a kérdés bizonyosan megoldatott volna már és meg fog oldatni, bármely pártból választatnék is a ministerelnök. Ezeket akartam előrebocsátani. Tudom én, hogy mivel fognak a ministerium tagjai ezen általam most fölvetett kérdés alól kibújni s mivel akarják azt elütni. Azzal, hegy ez nem tartozik a törvényjavaslathoz. De t. ház, én azt tartom, nagyon is ide tartozik. Mert miről van szó? Egy újabb nagy összegnek, több mint 100 ezer frtnak megszavazásáról Fiume számára. Én azt tartom t. ház, nagyon jó lett volna, ha már előbb, mikor a milliókat odaadták, igyekeznek ezen kérdést végkép megoldani. Ide tartozik ez azért is, mert méltó aggodalom származhatik nemcsak a fiumeiekre, hanem az ország minden fiára abból, hogy mit akarnak ezzel a kérdéssel. Mindenesetre aggodalmat,türermetlenséget, levertséget keltő ez a halogatás a fiumeiekben, a horvátokban pedig elbizakodást ébreszt. Lehet-e kívánni a fiumeiektől, hogy bizalommal legyenek oly kormány, oly ország iránt, mely ebbeli sürgős feladatának sem birt évtizedek óta megfelelni. Én nem csodálkoznám, ha most akadnának olyanok, kik ezen pénzösszeget meg sem szavaznák. Én hajlandó vagyok az összeget megszavazni, de óhajtom, hogy a ministeriumtól megnyugtató nyilatkozatot kapjunk arra nézve, mikor fog az országos bizottság e részben jelentést tenni működésének eredményéről és általában, hogy ezen országgyűlés alatt remélhetjük-e a fiumei ügy végleges megoldását. Erre bátorkodom kérni a t. kormány tagjait. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Megvallom a képviselő ur felszólalásának csak végét hallottam, de a mennyire abból és más utón értesültem, az iránt intézett kérdést, hogy a fiumei küldöttség mikor fogja jelentését beterjeszteni és másfelől, hogy a fiumei közjogi kérdés még ezen ülésszakban meg fog-e oldatni ? A küldöttség kötelességszertíleg okvetetlenül be fogja terjeszteni jelentését; hogy azonban az ezen országgyűlés alatt elintézést nyerhessen, akkor midőn a fennálló törvény szerint az nem egyedül a magyar országgyűlés eldöntésétől függ, azt nem Ígérhetem, sőt kénytelen vagyok kimondani, hogy ezen kérdést a jelen országgyűlés nem fogja megoldani. Egyébiránt ismételhetem azt, a mit már igen sokszor elmondtam, hogy Fiúménak közjogi helyzete, Fiúménak mint külön résznek a magyar koronához tartozandósága sem most, sem soha nem vonható alaposan kétségbe, s ez iránt újabb törvény-