Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

76 331 országo- iiiés» márezins 21 1884, alkalmával szerencsém volt kiemelni azt, hogy a kataszteri munkálatok s különösen annak ellenőrzése a legalkotmányosabb alapra lett fektetve és az ezzel járó nyilvánosság van hivatva a sorozásban előforduló hibákat orvosolni és az arányos megadóztatást lehetőleg biztosítani. Az 1881-ik évi körrendelet 45. §-a ép ugy, mint ezen törvényjavaslat 2. §-a nem nyújt ez irányban elegendő garantiát, a mennyiben a közszemlére kiteendő kataszteri munkálatok között a térképet, mely annak egy .kiegészítő része, nem említvén — ezek jelenleg pecsét alatt tartatnak az egyes községekben, a hol a reclamatio tényleg megindult; mely körülmény folytán sok esetben az összehasonlítás lehetlen és minden körülmények közt megnehezíti az összehasonlítást. Mert tudjuk azt, hogy sok helyen a parcella-számok el vannak cserélve és igy mulhatlanul szükséges a térkép, liogy ennek segélyével a hivatkozás a törvényszabta pontossággal eszközölhető legyen. De továbbá már azért is szükséges a térképeknek közszemlére való kitétele, mert gyakran lehetetlenné tenné az összehasonlítást oly urasági birtokkal, hol a dűlő nevét számok helyettesítik, melyek a közönség előtt ismeretlenek. Továbbá szükséges, hogy a reclamatio kezdetén a járás minden egyes községének kataszteri munkálata összehasonlítás végett az egyes községekben közszemlére kitéve legyenek, hogy az 1881. évi körrendelet 46. §-nak f) pontja szerint az összehasonlítást eszközölhesse az egész járásban bármely községben levő földrészlettel. Ezeknél fogva bátor vagyok a következő módosítványt beadni. A 2. §. első bekezdése helyett tétessék: „Oly járásokban, hol az összes községek kataszteri munkálatai, földkönyv és térkép, 60 napon át közszemlére kitéve voltak, a járási földadó-bizottság elnöke a becslőbiztossal egyetértve, meghatározza a sorrendet, a mely sorrend szerint az 1881 : XL. t.-cz. 4. §-a értelmében alakított felszólalási küldöttség működését megkezdi. A becslőbiztos a megállapított sorrendet az illető községeknek tudomására hozza". Kérem, méltóztassék ezt elfogadni azon oknál fogva, mert jelenleg az egyes járásokban egy némely község már ezelőtt 45 nappal kapta ki a kataszteri munkálatokat, holott ugyanazon járásokban több község még mai nap sem készült el. Tibád Antal jegyző (olvassa Becker János modositványát). Irányi Dániel: T. ház! Ha megengedem is, hogy a felszólalási eljárás rövidítése, gyorsítása indokolva van, e gyorsítás mind a mellett nem történhetik az illetők jogbiztonságának sérelmével. E nézetből kiindulva, a 2. §. 5. bekezdéséhez 2 módosítványt leszek bátor indítványozni. Ezen 5. bekezdésben nevezetesen az foglaltatik, hogy s felszólalási küldöttség a helyszínén szemléli meg az illető felszólalási eseteket és ha az illető birtokosok a nyert felvilágosítások után elállnak a felszólalástól, ezt a jegyzékben megemlíti, különben pedig a többi felszólalásokra nézve javaslatát a jegyzékbe iktatja és azt a telekkönyvi és birtokívvel együtt a járási bizottság elnökéhez juttatja és eljárásáról jelentést tesz. Én, t. ház, szükségesnek tartom, hogy az illető küldöttség a felszólalások után indokait és lényegét is említse meg abban a jegyzékben, melyet eljárásáról készit. Valamint azt hiszen, hogy ha a felszólalások Írásban történtek, ezen beadványokat juttassa szintén a felsőbb hatósághoz, illetőleg ez esetben közvetlenül a járási bizottsághoz, mert különben a felszólalók nem lesznek megnyugodva az iránt, vájjon az ő észrevételeik nem kerülik-e el a felebbviteli hatóságok figyelmét, illetőleg azok elébe kerülnek-e valóban, vagy sem. Hogy ezen czélt elérjük, a következő módosítványt vagyok bátor indítványozni: Az 5. bekezdés 3. sorában e szavak után: „a többi felszólalásokra nézve pedig" tétessék: „ezek lényeges tartalmának feljegyzésével*. A 4. sorban pedig e szó után: „birtokívekkel'' tétessék: „valamint a felszólalók által netán írásban beadott észrevételekkel". Kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni módosítványomat. Tibád Antal jegyző {olvassa a módosítványt). Berzeviczy Albert: T. ház! Ezen szakaszhoz én is egy módosítványt vagyok bátor benyújtani s ajánlom azt a t. ház figyelmébe. A törvényjavaslat megszünteti a járási küldöttségek határozatai ellen az egyénenkénti felebbezést és helyesen a hivatalból való fellebbvitellel pótolja azt. Ennek következménye azonban az, hogy az illető határozatok az egyes felekkel Írásban nem közöltetnek s a felebbvitel sem alapul szükségkép Írásbeli beadványon. Tehát a jogorvoslat súlypontja abban fekszik, hogy az illető érdekelt felek a helyszíni tárgyalásnál megjelentek-e, vagy képviseltették-e magokat és kifejtették-e kellőleg védelmöket, indokaikat. Felette nagy fontossággal bir ezen szempontból az, vájjon a községi elöljáróság, melyre a törvényjavaslat, az 1881. törvényre hivatkozólag, a tudósítást bizza, megfelel-e pontosan ezen kötelességének. Már pedig oly vidéken, a hol a községi szervezet fejletlenebb, könnyen mulasztások fordulhatnak elő, melyek végzetessé válhatnak az érdekelt félre nézve. Miután pedig a törvényjavaslat e tekintetben semmi sanctiót sem tartalmaz, semmit, a mi a községi elöljárókat ellenőrzésnek vetné alá és mindazon biztosítékok, melyek az előbbi törvényekben foglaltaínak, ide nem tartoznak azért, mert az egész intézkedés új, a mennyiben t. i. a helyi eljárást illeti: módosítványom által azt volnék bátor indítványozni, hogy