Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

581. ©rssAgos fiiéi márezías 21. 1884. 75 Azon határozati javaslathoz, a melyet az előt­tem szólott Hegedüs Károly képviselő ur előter­jesztett, igen kérem at. házat, hogy járulni ne mél­tóztassék. Én a magam részéről a törvény alapján nem járulhatok hozzá, mert az világosan ellenke­zik a törvénynyel. Mi volna t. ház, annak eredménye, ha egyes vidéken a régi tiszta jövedelem alapján, az ország más részeiben pedig az új tiszta jövedelem alap­ján szedetnék be az adó ? Ez oly igazságtalanság lenne, hogy csakugyan felszólalhatnának ellene az egész országban és pedig teljes joggal; mert ha az egyiknek megadatik, adassék meg a másik­nak is. Én részemről ezen határozati javaslatot el nem fogadom. A mi magát a törvényjavaslatot illeti, annak előnyeit az előadó ur előadta. Annak ezélja:köny­nyíteni az eljárást a felebbezésekre és pedig köny­nyíteni a járási bizottságoknak és azok elnökeinek, a mely bizottságok részben szintén választott tagok­ból állanak; másik czélja, hogy gyorsítja az eljárást és ez érdekében-van a közönségnek, hogy azon bi­zonytalanság, hogy egyiknek és másiknak mennyi lesz az adója, ne tartson sokáig. És végre lehetővé teszi ezen törvényjavaslat azt, hogy ne történje­nek igazságtalanságok és hogy az egyformaság tekintetében, melynek helyreállítására utolsó sor­ban az országos bizottság van hivatva, ez döntsön. Ezek ezen törvényjavaslat előnyei, melyeknél fogva kérem a t. házat, hogy azt elfogadni mél­tóztassék. (Helyeslés jőbbfélől.) Ernuszt Kelemen: T. ház ! Bocsánatot kérek, sohasem szoktam egyes apró kérdések miatt a t. ház figyelmét sokszor igénybe venni, de való­színűleg az én hibám miatt a t. pénzügyminister ur tökéletesen mást mondott, mint én állítottam. Hát méltóztassék megengedni, hogy háromra reflectáljak. Én először sohasem mondtam, vagy legalább nem akartam ugy fejezni ki magamat, hogy a minister urnak szemrehányást tegyek, hogy nem tudom micsoda mulasztást követett el, sőt hangsúlyoztam, hogy a törvény ismeretének hiányából a nagy közönség nem használta fel az alkalmat ugy, a mint kellett volna és ismételve kifejeztem, hogy ennek nem a minister ur az oka. Másodszor — bocsánatot kérek — Szom­bathelyről egy szót sem szóltam. Én a felső-eőri kerületről és annak viszonyairól beszéltem és ez a kőszegi kerülethez tartozik és ott nem is volt az országos bizottság. Harmadik megjegyzésem pedig az, hogy én nem mondtam, hogy hivatalból reclamáljanak az illetők, hanem azt fejeztem ki, hogy noha ez álta­lában nem kötelessége, de miután tény, hogy egyes községi elöljárók tudatlanságából vagy hanyagsá­gából előfordultak esetek, hogy egyese -nek semmi tudomásuk nem volt arról, hogy ügyökben reelamá, 1- j hatnak, kértem a mimVer urat, hogy noha nem köte­lessége, tudakozódjék ott a közönség érdekében, hogy az elöljárók megtették-e kötelességöket; ismétlem, ez nem volna kötelessége, de a közönség érdekében kértem erre. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: A közegeknek kötélességök a reclamatiókat átvenni, erre nézve a törvény intézkedik, hogy ezt végrehajtsák. A mi a képviselő urnak azon megjegyzését illeti, hogy nem ez vagy amaz j'árást említette, megjegyzem, hogy én nem szóltam egyes járásokról, hanem szóltam a szombathelyi kerü­letről ; már pedig egész Vasmegye ahhoz tartoz­ván, igy mégis csak ugy áll a dolog, a mint én bátor voltam mondani. Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját, Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Miután a törvényjavaslat ellen semmi kifogás nem téte­tett, sőt az általánosságban a t, ház által minden oldalról helyeseltetett, azon mellékes megjegyzé­sekre vonatkozólag pedig, melyek a törvényjavas­laton kivül a mostani munkálatok ellen felhozat­tak, a t. minister ur egész illetékesen megtette a megjegyzéseit: nekem nincs más észrevételem, mint az, hogy a határozati javaslatot, melyet Hegedüs képviselő ur beadott, nem fogadhatom el, miután egyes határozatok által törvényt vál­toztatni és törvény ellenére a ministert külön eljá­rásra utasítani nem lehet. Ajánlom a törvény­javaslatot elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom, k vetkezik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az új földadó-kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető fel­szólalások elintézésének módjáról szóló törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfo­gadtatik. Következik most Hegedüs Károly képviselő ur határozati javaslatára nézve a szavazás; mi­előtt azonban a kérdést feltenném, méltóztassék a a határozati javaslatot még egyszer meghallgatni. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa « törvényjavaslat csímét és az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 2. §-t). Becker János: T. ház! Az általános vita 10"

Next

/
Oldalképek
Tartalom